6Azok pedig, akik tekintéllyel bíróknak számítanak – hogy egykor mik voltak, azzal nem törődöm; Istennél nincs részrehajlás…–, ezek a tekintéllyel bírók engem semmire sem köteleztek.
7Ellenkezőleg, elismerték, hogy rám van bízva a körülmetéletlenek evangéliuma, mint ahogy Péterre a körülmetélteké.
8Mert aki Péter által a körülmetéltek közötti apostolkodásban munkálkodott, az munkálkodott általam is a pogányok között.
9Amikor Jakab, Kéfás meg János – akiket „oszlopok”-nak tartanak – felismerték a nekem adott kegyelmet, a közösségvállalás jeléül jobbjukat nyújtották nekem és Barnabásnak, hogy mi a pogányokhoz forduljunk, ők pedig a körülmetéltekhez.
10Csak azt kérték, hogy emlékezzünk meg a szegényekről. Pontosan ez az, amin fáradozom.
Jegyzetek
2,6 Lásd a Róm 2,20 lábjegyzetét.