³Hálát adok Istennek, akinek őseimhez hasonlóan tiszta lelkiismerettel szolgálok, amikor szüntelenül, éjjel és nappal megemlékezem rólad könyörgéseimben, ⁴és könnyeidre emlékezve arra vágyakozom, hogy lássalak, hogy öröm töltsön el. ⁵Emlékszem a benned élő, képmutatás nélküli hitre, amely először nagyanyádban, Loiszban és anyádban, Eunikében élt, de meg vagyok győződve arról, hogy benned is megvan.
⁶Éppen ezért emlékeztetlek: szítsd fel Isten kegyelmi ajándékát, amely kézföltételem által benned van! ⁷Hiszen nem a gyávaság lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét. ⁸Ne szégyelld tehát a mi Urunkról szóló tanúságtételt, se engem, aki miatta vagyok fogoly, hanem osztozz velem az evangéliumért viselt szenvedésben Isten erejében bízva!
⁹Ő szabadított meg minket, és ő hívott meg szent hívással, nem tetteink alapján, hanem saját elhatározásából és kegyelméből, amelyet az idők kezdete előtt Krisztus Jézusban nekünk adott,

KNB SZIT STL BD RUF KG