¹²Ezek meg – mint oktalan állatok, melyek természettől fogva arra valók, hogy befogják és levágják őket – azt káromolják, amit nem ismernek. Pusztulásuk is hasonló lesz hozzájuk. ¹³Büntetésük gonoszságuk bére. Boldogságnak vélik, hogy fényes nappal dőzsölnek. Szégyenletesek és gyalázatosak, akik álnokságaikban tobzódnak, amikor veletek együtt lakomáznak. ¹⁴Szemük parázna vággyal van tele, telhetetlenek a bűnben, elcsábítják az ingadozó lelkeket, szívük gyakorlott a kapzsiságban: átkozottak. ¹⁵Elhagyták az egyenes utat, eltévelyedtek, követvén Bálaámnak, Boszor fiának útját, aki a gonoszság bérét szerette, ¹⁶de aki feddést kapott gonoszságáért. Egy néma teherhordó állat emberi hangon szólalt meg, és megakadályozta a próféta esztelenségét. ¹⁷Ezek az emberek elapadt források, forgószéltől sodort ködfoszlányok, akikre a sötétség homálya vár. ¹⁸Mert fellengzős, de üres szólamokat hangoztatva testi vágyaik kiélésére csábítják kicsapongó életükkel azokat, akik valóban elszakadtak a tévelygésben élőktől. ¹⁹Szabadságot ígérnek nekik, bár ők maguk a romlottság szolgái, mert mindenki rabja annak, ami legyőzi.
²⁰Mert ha az Úr és üdvözítő Jézus Krisztusnak a megismerése által megszabadultak a világ fertőjétől, de ismét belekeveredve elbuknak, akkor ez utóbbi állapotuk rosszabb lesz az előbbinél. ²¹Jobb lett volna nekik, ha meg sem ismerik az igazság útját, semmint hogy megismervén elforduljanak a nekik adott szent parancsolattól. ²²Illik rájuk a közmondás: „A kutya visszatér a saját okádékára, és a megfürdött disznó sárban hempereg!”

KNB SZIT STL BD RUF KG