⁷Ez a kincsünk azonban cserépedényben van, hogy látható legyen, hogy ez a rendkívüli erő Istené, és nem a miénk. ⁸Mindenféle szorongatás ér, de mégsem szorítanak sarokba bennünket. Kétségeskedünk, de kétségbe nem esünk. ⁹Üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak. Letipornak, de el nem pusztulunk. ¹⁰Mindenkor Jézus halálát hordozzuk testünkben, hogy Jézus élete is láthatóvá legyen testünkben. ¹¹Életünk folyamán ugyanis szüntelen halálra adatunk Jézusért, hogy Jézus élete is megnyilvánuljon halandó testünkben. ¹²Így tehát bennünk a halál munkálkodhat, bennetek pedig az élet.
¹³Mivel pedig bennünk a hitnek ugyanaz a Lelke van, ahogy meg van írva – hittem, azért szóltam –, mi is hiszünk, és azért szólunk: ¹⁴tudjuk, hogy aki az Úr Jézust feltámasztotta, Jézussal együtt minket is feltámaszt, és veletek együtt maga elé állít. ¹⁵Hiszen minden értetek történik – amint a kegyelem terjed –, hogy egyre többen és többen adjanak hálát Isten dicsőségére. ¹⁶Ezért tehát nem hátrálunk meg.
Sőt ha a látszat szerint a pusztulás útján járunk is, belsőleg napról napra megújulunk. ¹⁷Mert pillanatnyi, könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó, örökre szóló dicsőséget szerez nekünk, ¹⁸mivel nem a láthatókra figyelünk, hanem a láthatatlanokra. A látható ugyanis ideig való, a láthatatlan viszont örök.

KNB SZIT STL BD RUF KG