5Ha pedig valaki szomorúságot okozott, akkor nem csak nekem okozott szomorúságot, hanem – nem akarok túlozni – bizonyos mértékben mindnyájatoknak is.
6Elég az ilyennek az a büntetés, amit a többség mért rá.
7Most viszont inkább bocsássatok meg neki, és vigasztaljátok meg, nehogy a túláradó szomorúság elnyelje!
8Ezért kérlek titeket, adjátok jelét nyilvánosan az iránta való szeretetnek!
9Mert pontosan azért írtam, hogy meggyőződjem megbízhatóságotokról: vajon mindenben engedelmesek vagytok-e.
10Akinek pedig megbocsátotok, annak én is. Mert amit én megbocsátottam, amennyiben volt mit megbocsátanom, értetek tettem Krisztus színe előtt,
11hogy rá ne szedjen minket a Sátán. Szándékai ugyanis nem ismeretlenek előttünk.