²A sáfároktól pedig azt kívánják, hogy mindegyikük hűségesnek bizonyuljon. ¹¹Mindmáig éhezünk és szomjazunk, ruhátlanok vagyunk és bántalmakat szenvedünk, otthontalanul élünk ⁷Mert a férfinak nem kell befödnie a fejét, mivel ő Isten képmása és dicsősége, az asszony ellenben a férfi dicsősége. ²²Hát nincsen otthonotok evésre, ivásra? Vagy megvetitek Isten egyházát, és szégyenbe hozzátok a nélkülözőket? Mit mondjak erre? Dicsérjelek titeket? Nem dicsérlek.
²³Mert én az Úrtól kaptam a hagyományt, amit átadtam nektek. Az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, vette a kenyeret, ²⁴és hálát adott, megtörte, és ezt mondta: „Ez az én testem értetek. Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!”
²⁵Ugyanígy a kelyhet is, miután megvacsoráztak, és ezt mondta: „Ez a kehely az új szövetség az én véremben. Valahányszor isszátok, tegyétek az én emlékezetemre!” ²⁶Mert valahányszor eszitek e kenyeret, és isztok e kehelyből, az Úr halálát hirdetitek, amíg el nem jön.
²⁷Ezért, aki méltatlanul eszi a kenyeret, vagy iszik az Úr kelyhéből, vétkezik az Úr teste és vére ellen. ²⁸Mindenki vizsgálja meg önmagát, és úgy egyék a kenyérből, és úgy igyék a kehelyből! ²⁹Mert aki úgy eszik és iszik, hogy nem becsüli az Úr testét, önmaga ítéletére eszik és iszik. ³⁰Ezért erőtlenek és betegek közöttetek sokan, és ezért halnak meg számosan. ³¹Mert ha mi magunk megítélnénk önmagunkat, nem esnénk ítélet alá. ³²Amikor pedig az Úr ítélkezik fölöttünk, akkor fegyelmez bennünket, hogy a világgal együtt el ne vesszünk. ³³Ezért tehát, testvérek, ha egybegyűltök étkezésre, várjátok meg egymást! ¹⁰Van, aki csodatévő erőt vagy a prófétálást kapta; van, aki a lelkek megkülönböztetését; van, aki a nyelveken való szólást, vagy a nyelveken szólás értelmezését.

KNB SZIT STL BD RUF KG