9Én ugyanis a legkisebb vagyok az apostolok között, és nem vagyok jogosult az apostol névre, mert üldöztem Isten egyházát.
10De Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok, és irántam való kegyelme nem lett hiábavaló. Ellenkezőleg, többet fáradtam, mint ők mindnyájan; de nem én, hanem Isten kegyelme, amely velem van.
11Ezért akár én, akár ők: ezt hirdetjük, és így lettetek hívők.
12Ha pedig Krisztusról azt hirdetjük, hogy feltámadt a halottak közül, hogyan mondhatják közületek némelyek, hogy a halottak nem támadnak fel?
13Hiszen ha a halottak nem támadnak fel, akkor Krisztus sem támadt fel.
14Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló az igehirdetésünk, s hiábavaló a hitetek is.
15Sőt Isten ellen szóló, hamis tanúknak is bizonyulunk, mivel tanúságot tettünk, hogy Isten feltámasztotta Krisztust, holott – ha csakugyan nincs feltámadás a halottaknak – akkor nem támasztotta fel.
16Ha ugyanis nem támadnak fel a halottak, akkor Krisztus sem támadt fel.
17Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hitetek semmit sem ér: még mindig bűneitekben vagytok.
18Sőt akkor azok is elvesztek, akik Krisztusban nyugszanak.
19Ha kizárólag erre az életre való tekintettel helyeztük reményünket Krisztusba, akkor szánalmasabbak vagyunk minden embernél.
20De Krisztus feltámadt a halottak közül mint az elhunytak zsengéje.