14Ezért, szeretteim, meneküljetek a bálványimádástól!
15Úgy beszélek hozzátok, mint értelmes emberekhez. Ítéljétek meg magatok, amit mondok!
16Ugye az áldás kelyhe, amelyet megáldunk, Krisztus vérével való közösségünk? Ugye a kenyér, amelyet megtörünk, Krisztus testével való közösségünk?
17Mivel egy a kenyér, egy test vagyunk mindannyian, akik az egy kenyérből részesedünk.
18Nézzétek Izrael népét! Akik esznek az áldozatokból, nincsenek közösségben az oltárral?
19Mit akarok ezzel mondani? Talán azt, hogy a bálványáldozat vagy a bálvány ér valamit?
20Nem, hanem azt, hogy amit a pogányok áldoznak, démonoknak áldozzák, nem Istennek. Azt pedig nem akarom, hogy démonokkal legyetek közösségben.
21Nem ihattok az Úr kelyhéből is, meg a démonok kelyhéből is, nem lehettek részesei az Úr asztalának is, meg a démonok asztalának is.
22Vagy féltékenységre ingereljük az Urat? Talán erősebbek vagyunk nála?
23Mindent szabad, de nem minden használ. Mindent szabad, de nem minden épít.
24Ne keresse senki a maga javát, hanem a másét!
25Egyétek mindazt, amit a húspiacon árulnak anélkül, hogy lelkiismereti okból kérdezősködnétek,
26hiszen az Úré a föld és ami betölti.
27Ha meghív titeket a nem hívők közül valaki, és el akartok menni, egyétek mindazt, amit elétek tesznek! Ne kérdezősködjetek semmiről lelkiismereti okokból!
28De ha valaki azt mondja nektek: „Ez áldozati hús”, ne egyétek meg amiatt, aki erre figyelmeztetett, és a lelkiismeret miatt!
29Lelkiismeretről beszélek, de nem a tiétekről, hanem a másikéról. Mert miért ítélje meg az én szabadságomat a másik lelkiismerete?
30Ha én hálával eszem, miért legyen becsmérlésben részem azért, amiért hálát adok?
31Akár esztek tehát, akár isztok, akár bármi mást tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek!