7Gyászol a must, búsul a szőlő, és sóhajtoznak mind, akik jókedvűek voltak. 8Abbamaradt a vidám dobolás, megszűnt a zajos vigadozás, abbamaradt a vidám citeraszó. 9Nem borozgatnak nótaszó mellett, keserű az ital annak, aki issza. 10Romba dőlt, puszta a város, zárva van minden ház, nem lehet bemenni. 11Borért kiáltoznak az utcákon, bealkonyult minden örömnek, száműzve van a földről a vidámság. 12Pusztán maradt a város, romhalmaz áll a kapu helyén.
10Nem ismerte fel, hogy én adtam neki gabonát, mustot és olajat. Ezüstöt is bőven adtam neki, meg aranyat, amit ők Baalra költöttek. 11Azért elveszem tőle a gabonát aratás idején, a mustot is szüret táján. Letépem róla a gyapjút és a lent, amely szemérmét takarja. 12Most leleplezem csupasz testét szeretői szeme láttára, senki sem menti meg tőlem.