A vőlegény és a menyasszony boldog együttléte

7 ¹Fordulj, fordulj, Szulamit! Fordulj, fordulj, hadd csodáljunk! Mit csodáltok Szulamiton, amikor soraitok közt táncol?! ²Mily szépen lépkedsz saruidban, te fejedelmi lány! Csípőd vonalai ékszerekhez hasonlóak, művészi kéz alkotásai. ³Köldököd kerek csésze, melyből nem hiányzik a fűszeres bor. Tested búzahalom liliomokkal szegélyezve. ⁴Két melled, mint két őzike, mint egy gazellapár. ⁵Nyakad elefántcsonttorony, szemeid hesbóni tavak a bat-rabbími kapunál; orrod, mint a Libánon tornya, mely Damaszkusz felé néz. ⁶Fejed olyan, mint a Karmel, és fejeden a haj, mint a bíbor; egy királyt tartanak fogva fürtjei. ⁷Mily szép vagy és mily kedves, gyönyörűséges szerelmem! ⁸Termeted pálmához hasonló, melleid szőlőfürtökhöz. ⁹Gondoltam: Felmegyek a pálmafára, megragadom fürtjeit. Olyanok melleid, mint a szőlőfürtök, leheleted, mint az alma illata. ¹⁰Ajkad íze, mint a legjobb boré, mely szerelmesemtől árad felém, álomban is megnedvesíti ajkam. ¹¹Én szerelmesemé vagyok, és ő is utánam vágyódik. ¹²Jöjj hát, szerelmesem, menjünk ki a mezőre, háljunk a ciprusok között! ¹³Menjünk korán a szőlőkbe, nézzük meg, fakad-e a szőlő, kinyílt-e virága, virágoznak-e a gránátalmafák? Ott ajándékozlak meg szerelmemmel. ¹⁴A mandragórák illatoznak, ajtónk előtt ott a sok édes gyümölcs, van friss, van aszalt is: szerelmesem, neked tartogattam!

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet