A Teremtő és az ember
8 1A karmesternek: „A szőlőtaposók” kezdetű ének dallamára. Dávid zsoltára. 2Ó, URunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön, az égen is megmutattad fenségedet! 3Gyermekek és csecsemők szája által is építed hatalmadat ellenfeleiddel szemben, hogy elnémítsd az ellenséget és a bosszúállót. 4Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél, 5micsoda a halandó – mondom –, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá? 6Kevéssel tetted őt kisebbé Istennél, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg. 7Úrrá tetted kezed alkotásain, mindent a lába alá vetettél: 8a juhokat és marhákat mind, még a mezei vadakat is, 9az ég madarait, a tenger halait, amelyek a tenger ösvényein járnak. 10Ó, URunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön!