A zsoltárok könyve

127 Emberé a munka, Istené az áldás¹Zarándokének. Salamoné. Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába óvják azt az őrök. ²Hiába keltek korán, és feküsztök későn: fáradsággal szerzett kenyeret esztek. De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget. Mt 6,33  ³Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom. Zsolt 128  ⁴Mint a hős kezében a nyilak, olyanok a serdülő ifjak. ⁵Boldog az az ember, aki ilyenekkel tölti meg a tegzét: nem szégyenül meg, ha ellenségeivel van szóváltása a kapuban.