Jézus tanítása a tisztaságról (Mk 7,1-23)
15 1Akkor farizeusok és írástudók mentek Jeruzsálemből Jézushoz, és ezt mondták: 2Miért szegik meg tanítványaid a vének hagyományát? Amikor ugyanis étkeznek, nem mossák meg a kezüket. 3Ő így válaszolt nekik: És ti miért szegitek meg Isten parancsolatát a ti hagyományotokért? 4Mert Isten ezt mondta: „Tiszteld apádat és anyádat”, és ezt: „Aki gyalázza apját vagy anyját, halállal bűnhődjék.” 5Ti pedig azt tanítjátok, hogy aki ezt mondja apjának vagy anyjának: Áldozati ajándék az, amivel kötelességem volna téged megsegíteni – 6annak nem kell tisztelnie az apját. Így tettétek érvénytelenné Isten igéjét a ti hagyományotokért. 7Képmutatók, helyesen prófétált rólatok Ézsaiás: 8„Ez a nép ajkával tisztel engem, szíve azonban távol van tőlem. 9Pedig hiába tisztelnek engem, ha tanításként emberi parancsolatokat tanítanak.”10Ekkor odahívta a sokaságot, és így szólt hozzájuk: Halljátok és értsétek meg! 11Nem az teszi tisztátalanná az embert, ami bemegy a száján, hanem ami kijön a szájából, az teszi tisztátalanná az embert. 12Tanítványai ekkor hozzá lépve megkérdezték tőle: Tudod-e, hogy a farizeusok megbotránkoztak, amikor meghallották ezt a beszédet? 13Ő pedig így válaszolt: Minden növényt, amelyet nem az én mennyei Atyám ültetett, ki fognak gyomlálni. 14Hagyjátok őket, világtalanok vak vezetői ők! Ha pedig vak vezet világtalant, mind a ketten gödörbe esnek.