Jézus temetése (Mt 27,57-61; Lk 23,50-55; Jn 19,38-42)

⁴²Amikor beesteledett, mivel az előkészület napja, vagyis szombat előtti nap volt, ⁴³eljött az arimátiai József, a nagytanács tekintélyes tagja, aki maga is várta az Isten országát; bátran bement Pilátushoz, és elkérte Jézus holttestét. ⁴⁴Pilátus csodálkozott azon, hogy Jézus már meghalt, ezért hívatta a századost, és megkérdezte tőle, hogy meghalt-e már. ⁴⁵Amikor ezt megtudta a századostól, kiadatta a holttestet Józsefnek. ⁴⁶Ő pedig gyolcsot vásárolt, levette őt, begöngyölte a gyolcsba, elhelyezte egy sziklába vágott sírboltba, és követ hengerített a sírbolt bejárata elé. ⁴⁷A magdalai Mária és Mária, József anyja pedig figyelte, hova helyezték őt.

Jézus feltámadása (Mt 28,1-7; Lk 24,1-12; Jn 20,1-10)

16 ¹Amikor elmúlt a szombat, a magdalai Mária és Mária, Jakab anyja, valamint Salómé illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus holttestét. ²A hét első napján, korán reggel, napkeltekor elmentek a sírbolthoz, ³és így beszélgettek egymás között: Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt bejáratáról? ⁴Amint felnéztek, látták, hogy a kő el van hengerítve, pedig igen nagy volt. ⁵És amikor bementek a sírboltba, látták, hogy egy fehér ruhába öltözött ifjú ül jobb felől, és megrettentek. ⁶De az így szólt hozzájuk: Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincsen itt. Íme, ez az a hely, ahova őt tették. ⁷De menjetek el, mondjátok meg a tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt, amint megmondta nektek. ⁸Kijöttek, és elfutottak a sírbolttól, mert remegés és rémület fogta el őket; és senkinek sem mondtak el semmit, mert féltek.

KNB SZIT STL BD RUF KG