Csak egy helyen szabad áldozni

12 ¹Ezeket a rendelkezéseket és törvényeket kell megtartanotok azon a földön, amelyet atyáid Istene, az ÚR ad neked birtokul, és teljesítenetek mindenkor, amíg azon a földön éltek:
²Pusztítsátok el mindazokat a helyeket, ahol azok a népek, amelyeknek majd elfoglaljátok birtokát, a maguk isteneit szolgálják a magas hegyeken, halmokon és minden zöldellő fa alatt. ³Romboljátok le oltáraikat, törjétek össze szent oszlopaikat, égessétek el szent fáikat, isteneik bálványszobrait pedig vágjátok darabokra! Még a nevüket is töröljétek ki arról a helyről!
⁴Ti ne így szolgáljátok Isteneteket, az URat, ⁵hanem azt a helyet keressétek fel, amelyet kiválaszt Istenetek, az ÚR valamennyi törzsetek közül, hogy oda helyezze nevét, és ott lakjék. Oda menjetek, ⁶és oda vigyétek égőáldozataitokat és véresáldozataitokat, tizedeiteket és felajánlásaitokat, fogadalmi és önkéntes áldozataitokat, marháitok és juhaitok elsőszülöttjét. ⁷Ott egyetek Isteneteknek, az ÚRnak a színe előtt, és örvendezzetek házatok népével együtt mindennek, amit szereztetek, amellyel megáldott benneteket Istenetek, az ÚR.
⁸Ne tegyetek úgy, ahogyan ma itt még megtehetjük, mindenki ahogyan jónak látja, ⁹mert még nem mentetek be a nyugalom helyére, az örökségbe, amelyet majd neked ad Istened, az ÚR. ¹⁰Majd ha átkeltek a Jordánon, és letelepedtek azon a földön, amelyet örökségül ad nektek Istenetek, az ÚR, amikor mindenfelől nyugalmat ad nektek ellenségeitektől, és biztonságban laktok, ¹¹akkor arra a helyre, amelyet kiválaszt Istenetek, az ÚR, hogy ott lakjék a neve, oda vigyétek mindazt, amit parancsolok nektek: égőáldozataitokat és véresáldozataitokat, tizedeiteket és felajánlásaitokat meg válogatott fogadalmi áldozataitokat, amit odaígértetek az ÚRnak. ¹²Örvendezzetek Isteneteknek, az ÚRnak színe előtt fiaitokkal és leányaitokkal, szolgáitokkal és szolgálóleányaitokkal együtt, meg a lévitával együtt, aki a lakóhelyeden van, mert neki nincs örökrésze közöttetek.
¹³Vigyázz, ne mutasd be égőáldozataidat bármelyik helyen, amelyet meglátsz, ¹⁴hanem csak azon a helyen, amelyet kiválaszt az ÚR egyik törzsedben. Ott mutasd be égőáldozataidat, és ott teljesítsd mindazt, amit megparancsolok neked!
¹⁵Amikor csak kívánod, bármely lakóhelyeden vághatsz és ehetsz húst, amennyivel megáldott és amit adott neked Istened, az ÚR. Tisztátalan és tiszta ember egyaránt ehet belőle, mintha gazella vagy szarvas lenne. ¹⁶Csak a vért nem ehetitek meg. Öntsd azt a földre, mint a vizet! ¹⁷Nem szabad megenned lakóhelyeden sem gabonádnak, sem mustodnak, sem olajodnak a tizedét, sem marhádnak és juhodnak az elsőszülöttjét, sem fogadalmi áldozataidat, amelyeket odaígértél, sem önkéntes áldozataidat, sem felajánlásaidat. ¹⁸Csak Istenednek, az ÚRnak a színe előtt, azon a helyen, amelyet kiválaszt Istened, az ÚR, ott eheted meg azokat fiaddal és leányoddal, szolgáddal és szolgálóleányoddal együtt, meg a lévitával együtt, aki a lakóhelyeden él, és örvendezz Istenednek, az ÚRnak színe előtt minden szerzeményednek. ¹⁹Vigyázz, ne feledkezz meg a lévitáról, amíg csak földeden élsz!

A vért nem szabad megenni

²⁰Ha majd kiterjeszti határodat Istened, az ÚR, ahogyan megígérte, és arra gondolsz, hogy jó volna húst enni, mert húst kívánsz enni: egyél húst, amikor csak kívánod. ²¹Ha messze lesz tőled az a hely, amelyet kiválaszt Istened, az ÚR, hogy oda helyezze nevét, akkor is vághatsz marháidból és juhaidból, amelyeket neked adott az ÚR, ahogy megparancsoltam neked, és megeheted a lakóhelyeden, amikor csak kívánod. ²²De úgy edd meg, mintha gazellát vagy szarvast ennél: tisztátalan és tiszta ember egyaránt ehet belőle. ²³De abban légy állhatatos, hogy vért ne egyél, mert a vér lélek. Ne egyél lelket a hússal együtt! ²⁴Ne edd meg azt, hanem öntsd a földre, mint a vizet. ²⁵Ne edd meg azt; akkor majd jó dolgod lesz neked és utódaidnak, mert azt tetted, amit jónak és helyesnek lát az ÚR. ²⁶De ha valamit az ÚRnak szentelsz, vagy fogadalomként felajánlasz abból, amire szert teszel, vidd el majd magaddal arra a helyre, amelyet kiválaszt az ÚR: ²⁷égőáldozataidat – húsával-vérével együtt – Istenednek, az ÚRnak oltárán mutasd be, véresáldozataidnak a vérét pedig Istenednek, az ÚRnak az oltárára kell öntened, hogy a húsát megehesd. ²⁸Tartsd meg engedelmesen mindezeket az igéket, amelyeket neked megparancsolok; akkor majd jó dolgod lesz neked és utódaidnak mindenkor, mert azt tetted, amit jónak és helyesnek lát Istened, az ÚR.
²⁹Ha majd kiirtja előled Istened, az ÚR azokat a népeket onnan, ahova bemégy, hogy elfoglald azok birtokát, és ha elfoglaltad a birtokukat, és a földjükön laksz, ³⁰vigyázz, nehogy csapdába ess azokat követve, akik kipusztultak előled. Ne kérdezősködj isteneik felől, és ne mondd: Hogyan tisztelik ezek a népek az isteneiket? Én is úgy akarok tenni! ³¹Te ne úgy tégy az ÚRral, a te Isteneddel! Mert azok csupa olyan dolgot műveltek isteneik tiszteletére, ami az ÚR előtt utálatos, és amit gyűlöl. Még fiaikat és leányaikat is elégették isteneiknek!

A bálványimádásra csábítók büntetése

13 ¹Tartsátok meg és teljesítsétek mindazt, amit megparancsolok nektek! Semmit se tégy ahhoz hozzá, és semmit se végy el belőle!
²Ha próféta vagy álomlátó támad közöttek, és meghirdet egy jelet vagy egy csodát, ³még ha be is következik az a jel vagy csoda, amelyről beszélt neked, de közben azt mondja: Kövessünk más isteneket, akiket nem ismertél, és tiszteljük azokat, ⁴akkor se hallgass annak a prófétának a szavára vagy arra az álomlátóra! Mert csak próbára tesz benneteket az ÚR, a ti Istenetek, hogy megtudja, valóban teljes szívvel és lélekkel szeretitek-e az URat, a ti Isteneteket. ⁵Az URat, a ti Isteneteket kövessétek, őt féljétek, az ő parancsolatait tartsátok meg, az ő szavára hallgassatok, őt tiszteljétek, és hozzá ragaszkodjatok! ⁶Annak a prófétának és annak az álomlátónak pedig meg kell halnia, mert szavaival el akart téríteni benneteket Istenetektől, az ÚRtól, aki kihozott benneteket Egyiptom földjéről, és kiváltott benneteket a szolgaság házából. El akart tántorítani attól az úttól, amelyről megparancsolta neked Istened, az ÚR, hogy azon járj: takarítsd ki azért a gonoszt a magad köréből!
⁷Ha testvéred – még ha anyád fia is, vagy a saját fiad, leányod, a feleséged, akit karjaidba zársz – vagy testi-lelki jó barátod titokban így csábítgat: Menjünk, és tiszteljünk más isteneket, akiket nem ismertél sem te, sem atyáid, ⁸azoknak a népeknek az istenei közül, akik körülöttetek vannak, akár közel hozzád, akár tőled távol, bárhol is a föld egyik szélétől a másikig, ⁹ne engedj neki, és ne hallgass rá, ne szánd meg, ne kíméld és ne mentegesd, ¹⁰hanem öld meg irgalom nélkül! Amikor kivégzik, te emelj rá először kezet, és azután az egész nép! ¹¹Kövezd halálra, mert arra törekedett, hogy eltántorítson az ÚRtól, a te Istenedtől, aki kihozott téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. ¹²Hallja meg ezt egész Izráel, és féljen, és többé senki se kövessen el ilyen gonosz dolgot közöttetek!
¹³Ha valamelyik városodról, amelyet Istened, az ÚR ad neked, hogy ott lakj, azt hallod, hogy ¹⁴elvetemült emberek támadtak köztetek, akik eltántorítják városuk lakóit, mert ezt mondják: Menjünk, tiszteljünk más isteneket, akiket nem ismertetek, ¹⁵akkor keress, kutass és kérdezz utána alaposan, és ha valóban igaz a dolog, és megtörtént ez az utálatosság közöttetek, ¹⁶irgalom nélkül hányd kardélre annak a városnak a lakóit; irtsd ki a várost mindenestül, ami benne van: még az állatokat is hányd benne kardélre! ¹⁷A város összes zsákmányát gyűjtsd a piactér közepére, azután égesd fel a várost összes zsákmányával együtt Istenednek, az ÚRnak szóló teljes áldozatul. Maradjon örökre romhalmaz, ne építsétek fel többé! ¹⁸Semmit se tarts meg magadnak abból, amit ki kell irtani, hogy elforduljon rólad az ÚR izzó haragja, és irgalmazzon neked, és irgalmában megszaporítson, ahogyan megesküdött atyáidnak, ¹⁹ha hallgatsz Istenednek, az ÚRnak szavára, és megtartod minden parancsolatát, amelyeket ma neked megparancsolok, és azt teszed, amit helyesnek lát Istened, az ÚR.

A pogányos gyász tilalma

14 ¹Ti az ÚRnak, a ti Isteneteknek a gyermekei vagytok. Ne vagdossátok hát össze magatokat halottért, a homlokotok fölött se nyírjátok kopaszra a fejeteket! ²Hiszen te Istenednek, az ÚRnak szent népe vagy. Téged választott ki az ÚR valamennyi nép közül, amely a földön él, hogy az ő tulajdon népe légy.

A tiszta és tisztátalan állatok – (Vö. 3Móz 11)

³Ne egyetek meg semmit, ami utálatos! ⁴Ezek azok az állatok, amelyeket megehettek: a marhát, a juhot és a kecskét, ⁵a szarvast, a gazellát és az őzet, a zergét, az antilopot, a bölényt és a vadkecskét, ⁶és megehettek minden kérődző állatot, amely hasított körmű, mégpedig egészen kettéhasadt a két körme. ⁷De nem ehetitek meg a kérődzők és a hasított körműek közül ezeket: a tevét, a nyulat és a hörcsögöt, mert kérődzők ugyan, de nem hasított körműek, ezért tisztátalanok a számotokra. ⁸A disznó is legyen tisztátalan a számotokra, mert hasított körmű ugyan, de nem kérődzik. Ne egyetek a húsukból, sőt még a tetemüket se érintsétek!
⁹Mindabból, ami a vízben él, ezeket ehetitek meg: megehetitek mindazt, aminek uszonya és pikkelye van. ¹⁰De nem ehettek meg semmi olyat, amelynek nincs uszonya és pikkelye; ezek számotokra tisztátalanok! ¹¹Minden tiszta madarat megehettek. ¹²De nem ehetitek meg ezeket: a sast, a keselyűt és a halászsast, ¹³a sólymot, a héját és a kányaféléket, ¹⁴mindenfajta hollót; ¹⁵a struccot, a baglyot, a sirályt és a karvalyféléket; ¹⁶a kuvikot, a fülesbaglyot és a bölömbikát; ¹⁷a pelikánt, a dögkeselyűt és a vöcsköt; ¹⁸a gólya- és szarkaféléket, a búbos bankát és a denevért. ¹⁹A kisebb szárnyas állatok is legyenek a számotokra mind tisztátalanok: ne egyétek meg azokat! ²⁰A tiszta szárnyasokat mind megehetitek.
²¹Nem szabad megennetek semmiféle döglött állatot. A lakóhelyeden élő jövevénynek odaadhatod, ő megeheti, vagy add el idegennek, hiszen te Istenednek, az ÚRnak szent népe vagy! Ne főzz gödölyét anyjának tejében!

A tized

²²Add meg a tizedet vetésed minden terméséből, ami a mezőn évről évre terem! ²³Az ÚRnak, a te Istenednek színe előtt edd meg, azon a helyen, amelyet kiválaszt, hogy ott lakjék a neve. Ezt tedd gabonádnak, mustodnak és olajodnak a tizedével, marhádnak és juhodnak az elsőszülöttjével. Így tanuld meg félni Istenedet, az URat mindenkor! ²⁴De ha túlságosan hosszú odáig az út, és nem tudod odavinni, mert messze van tőled az a hely, amelyet kiválaszt Istened, az ÚR, hogy oda helyezze nevét, pedig megáldott Istened, az ÚR, ²⁵akkor add el pénzért, a kapott pénzt tedd erszénybe, és úgy menj el arra a helyre, amelyet kiválaszt Istened, az ÚR. ²⁶Vásárolj a pénzen bármit, amit kívánsz: marhát vagy juhot, bort vagy egyéb részegítő italt, bármit, amit csak megkívánsz, és egyél ott Istenednek, az ÚRnak színe előtt, és örvendezz házad népével együtt! ²⁷A lakóhelyeden élő lévitáról se feledkezz meg, mert neki nincs birtokrésze és öröksége, mint neked. ²⁸Minden harmadik esztendő végén vedd ki annak az évnek a terméséből az egész tizedet, és raktározd el lakóhelyeden, ²⁹hogy ha majd eljön a lévita, akinek nincs birtokrésze és öröksége, mint neked, meg a jövevény, az árva és az özvegy, akik lakóhelyeden élnek, ők is ehessenek, és jóllakhassanak. Így megáldja Istened, az ÚR kezed minden munkáját, amit csak végzel.

Az elengedés esztendeje

15 ¹Minden hetedik év végén engedd el az adósságokat! ²Az adósságelengedés módja pedig ez: minden hitelező engedje el azt a kölcsönt, amelyet a felebarátjának adott: ne hajtsa be azt felebarátjától, a testvérétől, mert adósságelengedést hirdettek az ÚRért. ³Az idegentől követelheted, de amivel testvéred tartozik neked, azt engedd el! ⁴Ne legyen köztetek szegény, hiszen gazdagon megáld majd téged az ÚR azon a földön, amelyet Istened, az ÚR örökségül ad neked, hogy birtokba vedd, ⁵de csak akkor, ha engedelmesen hallgatsz Istenednek, az ÚRnak a szavára, ha megtartod és teljesíted mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ma megparancsolok neked. ⁶Bizony, megáld téged Istened, az ÚR, ahogyan megígérte neked. Te kölcsönadsz a többi népnek, de magad nem szorulsz kölcsönre; uralkodsz a többi népen, de azok nem uralkodnak rajtad.
⁷Ha valaki elszegényedik testvéreid közül valamelyik lakóhelyeden, abban az országban, amelyet neked ad majd Istened, az ÚR, ne légy keményszívű és szűkmarkú az elszegényedett testvéreddel szemben, ⁸hanem légy hozzá bőkezű, és adj neki szívesen kölcsönt, amennyire szüksége van, és amiben szükséget szenved. ⁹Vigyázz, ne támadjon szívedben ilyen alávaló gondolat: közeledik a hetedik esztendő, az adósságelengedés éve, és ne nézz emiatt rossz szemmel szegény testvéredre! Mert ha nem adsz neki, az ÚRhoz kiált majd miattad, és vétek fog terhelni téged. ¹⁰Adj neki szívesen, és ne essék rosszul az, hogy adsz, mert éppen azért fogja megáldani Istened, az ÚR minden munkádat és minden vállalkozásodat. ¹¹Mert a szegények nem fogynak el a földről; ezért megparancsolom neked, hogy légy bőkezű az országodban levő elesett és szegény testvéredhez.

A héber rabszolgák szabadon bocsátása

¹²Ha eladja magát neked valamelyik testvéred, egy héber férfi vagy nő, hat évig szolgáljon téged, de a hetedik évben bocsásd őt szabadon! ¹³Amikor szabadon bocsátod, ne üres kézzel bocsásd el, ¹⁴hanem lásd el bőven a nyájadból, a szérűdről és a borsajtódból; adj neki abból, amivel megáldott téged Istened, az ÚR! ¹⁵Emlékezz arra, hogy rabszolga voltál Egyiptomban, de kiváltott téged Istened, az ÚR. Ezért parancsolom ezt ma neked.
¹⁶De ha azt mondja neked: Nem megyek el tőled! – mert megszeretett téged és házad népét, mert jó dolga volt nálad –, ¹⁷akkor fogj egy árt, és szúrd a fülén keresztül az ajtófélfába, azután legyen örökös rabszolgád. Ugyanígy járj el a rabszolganő esetében is! ¹⁸De ne essék nehezedre, ha szabadon kell bocsátanod, mert hat év alatt kétszer annyit dolgozott neked, mint amennyit egy napszámos pénzért dolgozott volna. Így megáld téged Istened, az ÚR mindenben, amit cselekszel.

Az állatok elsőszülöttjét fel kell áldozni

¹⁹Szenteld oda Istenednek, az ÚRnak marháid és juhaid minden hím elsőszülöttjét. Ne fogd munkára marhádnak első borját, és ne nyírd meg juhod első bárányát! ²⁰Az ÚRnak, a te Istenednek színe előtt edd meg azt házad népével együtt évről évre azon a helyen, amelyet kiválaszt az ÚR. ²¹Ha pedig valamilyen fogyatékossága van: ha sánta, vak vagy bármiféle súlyos fogyatékossága van, akkor ne áldozd fel Istenednek, az ÚRnak. ²²A lakóhelyeden megeheted, akár tiszta vagy, akár tisztátalan, ugyanúgy, mint a gazellát vagy a szarvast. ²³Csak a vérét nem eheted meg, öntsd azt a földre, mint a vizet!

A három főünnep

16 ¹Ügyelj az ábíb hónapra, és tarts páskát Istenednek, az ÚRnak, mert ábíb hónapban hozott ki téged Egyiptomból – egy éjjel – Istened, az ÚR. ²Páskaáldozatul vágj le Istenednek, az ÚRnak juhot vagy marhát azon a helyen, amelyet kiválaszt az ÚR, hogy ott lakjék a neve. ³Ne egyél hozzá kovászos ételt! Hét napon át nyomorúságos kovásztalan kenyeret egyél hozzá, mert sietve jöttél ki Egyiptomból. Így emlékezz életed minden napján arra a napra, amelyen kijöttél Egyiptomból! ⁴Látni se lehessen nálad kovászt hét napon át, sehol a te határaidon belül. Abból a húsból pedig, amelyet levágsz az első nap estéjén, semmi se maradjon meg reggelre! ⁵Nem szabad levágni a páskaáldozatot akármelyik lakóhelyeden, amelyet neked ad majd Istened, az ÚR, ⁶hanem azon a helyen, amelyet kiválaszt Istened, az ÚR, hogy ott lakjék a neve, ott vágd le majd a páskaáldozatot: este, napnyugtakor, abban az időpontban, amikor kijöttél Egyiptomból. ⁷Azon a helyen főzd és edd meg, amelyet kiválaszt Istened, az ÚR. Reggel azután indulj, és eredj haza! ⁸Hat napig kovásztalan kenyeret egyél! A hetedik napon, Istenednek, az ÚRnak ünnepnapján ne végezz semmiféle munkát!
⁹Számolj azután hét hetet! Attól fogva kezdd számolni a hét hetet, hogy sarlóval kezdenek aratni. ¹⁰Akkor tartsd meg a hetek ünnepét Istenednek, az ÚRnak, és adj önkéntes áldozatot aszerint, ahogyan megáldott téged Istened, az ÚR. ¹¹Örvendezz Istenednek, az ÚRnak színe előtt – fiaddal és leányoddal, szolgáddal és szolgálóleányoddal meg a lévitával együtt, aki a lakóhelyeden él, és a jövevénnyel, az árvával és az özveggyel, akik veled vannak – azon a helyen, amelyet kiválaszt Istened, az ÚR, hogy ott lakjék a neve. ¹²Emlékezz arra, hogy szolga voltál Egyiptomban, tartsd meg és teljesítsd hát ezeket a rendelkezéseket!
¹³Tartsd meg a lombsátrak ünnepét hét napig, amikor megtörténik a betakarítás szérűdről és borsajtódból. ¹⁴Örvendezz az ünnepeden fiaddal és leányoddal, szolgáddal és szolgálóleányoddal meg a lévitával és a jövevénnyel, az árvával és az özveggyel együtt, akik lakóhelyeden élnek. ¹⁵Hét napon át ünnepelj Istenednek, az ÚRnak azon a helyen, amelyet kiválaszt az ÚR. Mert megáldotta Istened, az ÚR minden termésedet és kezed minden munkáját: örvendezz tehát!
¹⁶Évenként háromszor jelenjék meg minden férfi Istenednek, az ÚRnak a színe előtt azon a helyen, amelyet ő kiválaszt: a kovásztalan kenyér ünnepén, a hetek ünnepén és a lombsátrak ünnepén. De senki se jelenjék meg üres kézzel az ÚR színe előtt! ¹⁷Mindenki aszerint vigyen ajándékot, amilyen áldást kapott Istenedtől, az ÚRtól, aki adja azt neked.

Igazságos ítélkezés

¹⁸Állíts törzsenként bírákat és elöljárókat minden lakóhelyeden, amelyet Istened, az ÚR ad neked, és ezek ítéljék a népet igaz ítélettel! ¹⁹Ne kerüld meg a törvényt, ne légy személyválogató, és ne fogadj el vesztegetést, mert a vesztegetés elvakítja a bölcseket is, és félreviszi azoknak az ügyét, akiknek igaza van. ²⁰Az igazságra és csakis az igazságra törekedj, hogy életben maradj, és megtarthasd birtokodban azt a földet, amelyet Istened, az ÚR ad neked.

Pogány szokások tiltása és büntetése

²¹Ne ültess magadnak semmiféle szent fát az ÚRnak, a te Istenednek oltára mellé, amelyet magadnak építesz! ²²Szent oszlopot se állíts magadnak, mert gyűlöli azt Istened, az ÚR! 17 ¹Ne áldozz Istenednek, az ÚRnak olyan marhát vagy juhot, amelynek fogyatékossága vagy bármiféle hibája van, mert utálatos az Istened, az ÚR előtt. ²Ha valamelyik lakóhelyeden azok közül, amelyeket Istened, az ÚR ad neked, akad köztetek valaki – akár férfi, akár nő –, aki olyasmit követ el, amit rossznak lát Istened, az ÚR, és megszegi a szövetségét, ³ha elmegy, és más isteneket tisztel, és azokat imádja: a napot, a holdat vagy az ég minden seregét, amit én nem parancsoltam, ⁴és ezt jelentik neked, és meghallod, akkor jól vizsgáld meg az ügyet! És ha valóban igaz, hogy ilyen utálatos dolog történt Izráelben, ⁵akkor vezesd ki a városkapuhoz azt a férfit vagy nőt, aki ezt a gonoszságot elkövette, és kövezd halálra azt a férfit vagy nőt! ⁶Csak két vagy három tanú vallomása alapján szabad valakit halálra ítélni; egyetlen tanú vallomása alapján nem szabad. ⁷A tanúk emeljenek rá először kezet, amikor kivégzik, csak azután az egész nép. Így takarítsd ki a gonoszt a magad köréből!

A legfőbb törvényszék

⁸Ha egy ügy annyira bonyolult számodra, hogy nem tudsz ítéletet hirdetni a magad lakóhelyén – legyen az vérontás, károkozás, testi sértés vagy egyéb peres ügy –, akkor menj fel arra a helyre, amelyet kiválaszt Istened, az ÚR. ⁹Menj el a lévita papokhoz és ahhoz a bíróhoz, aki abban az időben hivatalban lesz, és kérj tanácsot, majd ők kimondják az ítéletet. ¹⁰Te pedig aszerint járj el, amit ők mondanak neked azon a helyen, amelyet kiválaszt az ÚR. Vigyázz, és tegyél meg mindent, amire utasítanak! ¹¹A kapott utasítás és a kimondott ítélet szerint járj el, és attól ne térj el se jobbra, se balra, amit ők mondanak neked! ¹²Ha pedig valaki öntelten meg meri tenni, hogy nem hallgat arra a papra vagy bíróra, aki ott áll Istenednek, az ÚRnak szolgálatában, az az ember haljon meg. Így takarítsd ki a gonoszt Izráelből! ¹³Hallja meg ezt az egész nép, és féljen, és ne viselkedjenek többé elbizakodottan!

A királytörvény

¹⁴Ha majd bemégy arra a földre, amelyet neked ad Istened, az ÚR, birtokba veszed, ott laksz, és ezt mondod: Királyt akarok emelni magam fölé, mint a körülöttem élő többi nép, ¹⁵csak azt emeld magad fölé királlyá, akit Istened, az ÚR kiválaszt. Testvéreid közül emelj királyt magad fölé; nem tehetsz magad fölé idegen embert, aki nem testvéred. ¹⁶Csak sok lovat ne tartson, és ne vigye vissza a népet Egyiptomba, hogy sok lovat szerezzen, mert megmondta nektek az ÚR, hogy ne térjetek vissza többé azon az úton. ¹⁷Ne legyen sok felesége, hogy szíve el ne hajoljon, és túl sok ezüstöt és aranyat se gyűjtsön. ¹⁸Amikor elfoglalja királyi trónját, másoltassa le magának egy könyvbe ezt a törvényt, amely a lévita papoknál található. ¹⁹Tartsa azt magánál, és olvassa azt egész életében, hogy megtanulja félni az URat, az ő Istenét, s hogy megtartsa ennek a törvénynek minden igéjét, és teljesítse mindezeket a rendelkezéseket. ²⁰Ne legyen gőgös a szíve testvéreivel szemben, és ne térjen el ettől a parancsolattól se jobbra, se balra, hogy hosszú ideig uralkodhasson ő is meg a fiai is Izráelben.

A lévita papok javadalma

18 ¹A lévita papoknak, Lévi egész törzsének ne legyen birtokrésze és öröksége Izráelben. Az ÚRnak szóló tűzáldozatokból, az ő örökségéből éljenek. ²Ne legyen öröksége testvérei között; az ÚR az ő öröksége, ahogyan megígérte neki. ³Ez legyen a papok törvényes járandósága a néptől, azoktól, akik marhát vagy juhot áldoznak: adják a papnak a lapockát, az állkapcsát meg a gyomrot. ⁴Add neki gabonád, mustod és olajad első termését is meg juhaidnak először lenyírt gyapját. ⁵Mert őt választotta ki Istened, az ÚR valamennyi törzsed közül, hogy ott álljon és szolgáljon, és áldást mondjon az ÚR nevével, ő és fiai minden időben.
⁶Ha egy lévita bárhonnan Izráelből, bármelyik lakóhelyedről, ahol jövevényként él, el akar majd jönni arra a helyre, amelyet kiválaszt az ÚR, hadd jöjjön el, amikor csak kívánja, ⁷hadd végezzen szolgálatot Istenének, az ÚRnak nevében éppúgy, mint többi lévita testvére, akik az ÚR színe előtt állnak. ⁸Velük egyenlő részt kapjon azon kívül, amije van a családi tulajdon eladásából.

A varázslás tiltása

⁹Ha bemégy arra a földre, amelyet Istened, az ÚR ad neked, ne tanuld el azokat az utálatos dolgokat, amelyeket azok a népek művelnek. ¹⁰Ne legyen olyan nálad, aki a fiát vagy a leányát áldozatul elégeti, ne legyen jós, se varázslást űző, jelmagyarázó vagy igéző! ¹¹Ne legyen átokmondó, se szellemidéző, se jövendőmondó, se halottaktól tudakozódó! ¹²Mert utálatos az ÚR előtt mindaz, aki ilyet cselekszik: éppen ezek miatt az utálatos dolgok miatt űzi ki előled ezeket a népeket Istened, az ÚR. ¹³Légy feddhetetlen Istened, az ÚR előtt! ¹⁴Mert ezek a népek, amelyeknek a földjét birtokba veszed, varázslókra és jósokra hallgatnak, de neked ezt nem engedi meg Istened, az ÚR.

Igaz próféta ígérete

¹⁵Prófétát támaszt majd testvéreid közül Istened, az ÚR: olyat, mint én – őreá hallgassatok! ¹⁶Egészen úgy, ahogyan kérted Istenedtől, az ÚRtól a Hóreben, az összegyülekezés napján, amikor ezt mondtad: Nem tudom tovább hallgatni Istenemnek, az ÚRnak a szavát, és nem tudom tovább nézni ezt a nagy tüzet, mert meghalok. ¹⁷Akkor az ÚR így szólt hozzám: Helyesen mondták. ¹⁸Prófétát támasztok nekik testvéreik közül, olyat, mint te. Az én igéimet adom a szájába, ő pedig elmond nekik mindent, amit én parancsolok. ¹⁹És ha valaki nem hallgat igéimre, amelyeket az én nevemben hirdet, azt majd én felelősségre vonom. ²⁰Ha pedig egy próféta elbizakodottan olyan igét hirdet az én nevemben, amelyet nem én parancsoltam meg neki, vagy ha más istenek nevében szól, az a próféta haljon meg! ²¹De gondolhatnád magadban: Miről ismerhetjük fel, hogy nem az ÚR mondott egy igét? ²²Ha egy próféta az ÚR nevében mond egy igét, de az nem történik meg és nem teljesedik be: azt az igét nem az ÚR mondta, hanem a próféta mondta önteltségében; ne tarts hát tőle!

Menedékvárosok

19 ¹Amikor Istened, az ÚR kiirtja azokat a népeket, amelyeknek a földjét neked adja Istened, az ÚR, és te birtokba veszed, és letelepszel városaikban és házaikban, ²jelölj ki három várost országodban, amelyet Istened, az ÚR ad neked birtokul. ³Mérd le a hozzájuk vezető utat, és oszd fel három részre országod területét, amelyet örökségül ad neked Istened, az ÚR, hogy oda menekülhessen mindenki, aki gyilkolt. ⁴Életben maradhat az oda menekülő gyilkos abban az esetben, ha nem szándékosan ölte meg felebarátját, és nem gyűlölte azelőtt. ⁵Ha tehát valaki elmegy az erdőbe felebarátjával fát vágni, és favágás közben meglendül keze a fejszével, a vas lerepül a nyeléről, és úgy eltalálja felebarátját, hogy az meghal, akkor meneküljön e városok egyikébe, hogy életben maradjon. ⁶Mert ha a bosszúálló rokon haragra lobban, és üldözőbe veszi a gyilkost, utolérhetné és megölhetné, ha túl hosszú az út, pedig nem méltó a halálra, hiszen nem gyűlölte azt azelőtt. ⁷Ezért parancsolom meg neked, hogy jelölj ki három várost.
⁸Ha majd kiterjeszti határaidat Istened, az ÚR, ahogyan megesküdött atyáidnak, és neked adja az egész országot – amelyről megígérte atyáidnak, hogy odaadja, ⁹ha megtartod és teljesíted mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ma megparancsolok neked, ha szereted az URat, a te Istenedet, és ha az ő útjain jársz minden időben –, akkor jelölj ki még három várost e mellé a három mellé, ¹⁰hogy ne ontsanak ártatlan vért országodban, amelyet Istened, az ÚR ad neked örökségül, és ne terheljen téged vérontás.
¹¹De ha valaki gyűlöli felebarátját, meglesi és rátámad, és úgy megüti, hogy az belehal, majd e városok egyikébe menekül, ¹²akkor küldjenek érte városának a vénei, hozzák el onnan, és adják a bosszúálló rokon kezébe, hogy meghaljon. ¹³Ne szánakozz rajta, hanem távolítsd el Izráelből az ártatlanul kiontott vért, akkor lesz jó dolgod.

A hamis tanúzás büntetése

¹⁴Ne mozdítsd el felebarátod határát, amelyet az elődök jelöltek ki örökségedben, amelyet örökségül megkapsz azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked birtokul.
¹⁵Nem elég egy tanú senkinek a bűne vagy vétke dolgában, bármilyen vétket követett is el. Csak két vagy három tanú vallomása elég az ítélethez. ¹⁶Ha valaki ellen hamis tanú áll elő, és törvénytelenséggel vádolja őt, ¹⁷akkor az a két ember, akinek pere van egymással, álljon az ÚR színe elé, a papok és a bírák elé, akik akkor hivatalban lesznek. ¹⁸A bírák vizsgálják ki jól az ügyet, és ha hazudott a tanú, hazugságot vallott embertársa ellen, ¹⁹azt tegyétek vele, amit ő akart tenni embertársával. Így irtsd ki a gonoszt a magad köréből! ²⁰Hallják ezt meg a többiek, és féljenek, és többé ne kövessenek el köztetek ilyen gonoszságot. ²¹Ne szánakozz rajta! Életet életért, szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért!

A hadviselés szabályai

20 ¹Ha háborúba vonulsz ellenséged ellen, és látsz lovakat, harci kocsikat és nálad nagyobb sereget, ne félj tőlük, mert veled lesz az ÚR, a te Istened, aki fölhozott téged Egyiptom földjéről. ²Amikor készültök az ütközetre, lépjen elő a pap, és beszéljen a néphez. ³Ezt mondja nekik: Halld meg, Izráel! Arra készültök most, hogy megütközzetek ellenségeitekkel. Ne lágyuljon meg a szívetek, ne féljetek, ne rettegjetek, és ne rémüljetek meg tőlük! ⁴Mert Istenetek, az ÚR veletek megy, harcol értetek ellenségeitek ellen, és megsegít benneteket.
⁵Az elöljárók pedig így beszéljenek a néphez: Van-e itt olyan ember, aki új házat épített, és még nem avatta fel? Az menjen vissza a házához, nehogy másvalaki avassa fel azt, ha ő meghal a harcban. ⁶Van-e olyan ember, aki szőlőt ültetett, de még nem vette hasznát? Az menjen vissza a házához, nehogy másvalaki vegye hasznát, ha ő meghal a harcban. ⁷Vagy van-e olyan ember, aki eljegyzett egy leányt, de még nem vette el? Az menjen vissza a házához, nehogy másvalaki vegye azt el, ha ő meghal a harcban. ⁸Azután még ezt is mondják meg az elöljárók a népnek: Van-e itt olyan ember, aki fél, és lágyszívű? Az menjen vissza a házához, ne csüggessze el társainak a szívét a magáéhoz hasonlóan! ⁹Amikor az elöljárók befejezik a néphez intézett beszédüket, rendeljenek csapatparancsnokokat a nép élére!
¹⁰Ha egy város ostromára készülsz, szólítsd fel azt békés megadásra! ¹¹Ha békés megadással válaszol, és megnyitja előtted kapuit, akkor legyen az egész benne lakó nép adófizető szolgáddá. ¹²De ha nem fogadja el a békét, hanem harcba száll veled, akkor kezdd meg az ostromát! ¹³És ha kezedbe adja Istened, az ÚR, akkor hányj kardélre benne minden férfit! ¹⁴De a nőket, a gyermekeket, az állatokat és mindazt a zsákmányt, ami a városban van, vedd birtokodba, és élvezd az ellenségtől szerzett zsákmányt, amit neked adott Istened, az ÚR. ¹⁵Így bánj mindazokkal a városokkal, amelyek igen messze esnek tőled, és nem az itt levő népek városai közül valók. ¹⁶De az itt lakó nemzetek városaiban, amelyeket örökségül ad neked Istened, az ÚR, ne hagyj életben egy lelket sem! ¹⁷Irtsd ki őket mindenestül: a hettitákat, az emóriakat, a kánaániakat, a perizzieket, a hivvieket és a jebúsziakat, ahogyan megparancsolta neked Istened, az ÚR; ¹⁸azért, hogy meg ne tanítsanak benneteket mindazoknak az utálatos dolgoknak az elkövetésére, amelyeket ők isteneik tiszteletére elkövetnek, és így ne vétkezzetek Istenetek, az ÚR ellen.
¹⁹Ha egy várost hosszabb időn át kell ostromolnod, hogy legyőzd és elfoglald, ne pusztítsd ki a fákat, fejszét emelve rájuk! Egyél róluk, de ne vágd ki azokat, mert nem ember a mezőn levő fa, hogy az is ostrom alá kerüljön miattad. ²⁰Csak azt a fát pusztítsd el és vágd ki, amelyről tudod, hogy nem gyümölcsfa. Abból építs ostromműveket az ellen a város ellen, amely harcba szállt veled, míg csak el nem esik.

Engesztelés ismeretlen tettes által meggyilkoltakért

21 ¹Ha azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked birtokul, találnak egy meggyilkolt embert, aki kint fekszik a mezőn, és nem lehet tudni, hogy ki ölte meg, ²akkor menjenek ki véneid és bíráid, és mérjék meg, milyen messze van a meggyilkolt a környező városoktól. ³Amelyik város legközelebb van a meggyilkolthoz, annak a városnak a vénei fogjanak egy üszőt, amellyel még nem dolgoztattak, amely még nem húzott igát. ⁴Vigyék az üszőt a város vénei egy állandó vizű patakhoz, ahol nem művelik és nem vetik be a földet, és szegjék nyakát az üszőnek ott a pataknál. ⁵Azután lépjenek elő a papok, Lévi fiai, mert őket választotta ki Istened, az ÚR, hogy szolgáljanak neki, és áldást mondjanak az ÚR nevével, és hogy az ő utasításuk szerint intézzenek el minden peres ügyet és minden testi sértést. ⁶A meggyilkolthoz legközelebb eső város vénei mind mossák meg a kezüket az üsző fölött, amelynek a nyakát szegték a pataknál. ⁷Azután jelentsék ki ezt: Nem a mi kezünk ontotta ki ezt a vért, és a mi szemünk nem látott semmit. ⁸Bocsáss meg, URam, népednek, Izráelnek, amelyet megváltottál, és ne ródd fel az ártatlanul kiontott vért népednek, Izráelnek! Így bocsánatot nyernek a vérontásért. ⁹Így eltávolíthatod a magad köréből az ártatlanul kiontott vért, mert azt tetted, amit helyesnek lát az ÚR.

Foglyul ejtett nővel kötött házasság

¹⁰Ha háborúba vonulsz ellenséged ellen, és kezedbe adja azt Istened, az ÚR, és foglyokat is ejtesz, ¹¹majd a foglyok között meglátsz egy szép nőt, megkedveled, és feleségül akarod venni, ¹²akkor vidd be a házadba, ő pedig nyírja le a haját, és vágja le a körmét. ¹³Azután vesse le magáról azt a ruhát, amelyben foglyul ejtették, és lakjék a házadban, de hadd sirassa apját és anyját egy hónapig, és csak azután menj be hozzá. Így légy a férje, ő pedig a feleséged. ¹⁴Ha pedig később már nem tetszik neked, bocsásd őt szabadon! Pénzért nem adhatod el, de nem is tarthatod erővel magadnál, hiszen a magadévá tetted.

Az elsőszülöttségi jog

¹⁵Ha valakinek két felesége van, és az egyiket szereti, a másikat pedig gyűlöli, és ha fiút szül neki mind a szeretett, mind a gyűlölt, de a gyűlöltnek a fia az elsőszülött, ¹⁶akkor – ha majd felosztja birtokát a fiai között – nem teheti elsőszülöttjévé a szeretett feleség fiát a gyűlöltnek a fiával szemben, aki elsőnek született, ¹⁷hanem a gyűlölt feleség fiát kell elsőszülöttnek elismernie, és annak kétszeres részt kell adnia mindenéből, mert férfierejének első termése ő; őt illeti az elsőszülöttségi jog.

Az engedetlen fiú büntetése

¹⁸Ha valakinek engedetlen és konok fia van, nem hallgat sem apjának, sem anyjának a szavára, és még ha megfenyítik, akkor sem hallgat rájuk, ¹⁹ragadja meg őt apja és anyja, vigyék ki városuk véneihez a helység kapujába, ²⁰és így szóljanak a város véneihez: Ez a fiú engedetlen és konok, nem hallgat a szavunkra, dorbézoló és részeges. ²¹Akkor városának összes férfija kövezze őt együtt halálra! Így takarítsd ki a gonoszt a magad köréből! Egész Izráel hallja meg ezt, és féljen!

Az akasztott ember eltemetése

²²Ha valakit halálra ítélnek a vétkéért, és kivégzik, ha fára akasztod, ²³ne maradjon holtteste éjjelre a fán. Temesd el még aznap, mert átkozott Isten előtt az akasztott ember. Ne tedd tisztátalanná földedet, amelyet Istened, az ÚR ad neked örökségül!

Az elveszett jószág megőrzése

22 ¹Ne nézd el, ha embertársad marhája vagy juha elcsatangol, ne menj el mellettük közömbösen, hanem tereld vissza embertársadhoz! ²Ha pedig nem a közeledben lakik az embertársad, vagy nem ismered őt, akkor helyezd el a jószágot a magad házánál, és maradjon nálad, amíg embertársad nem keresi; akkor add vissza neki! ³Ugyanezt tedd embertársad szamarával, ezt tedd a ruhájával, és ezt tedd minden elveszett holmijával, amelyet megtalálsz: nem szabad közömbösen elmenned mellette!
⁴Ne nézd el, ha embertársad szamara vagy marhája kidől az úton. Ne menj el mellettük közömbösen, hanem segíts neki lábra állítani azokat!

Különböző intelmek

⁵Nő ne viseljen férfiholmit, férfi se öltözzék női ruhába, mert utálja Istened, az ÚR mindazokat, akik ilyet tesznek.
⁶Ha útközben egy fán vagy a földön madárfészket találsz, amelyben fiókák vagy tojások vannak, és az anya rajta ül a fiókákon vagy a tojásokon, ne vedd el az anyát a fiókákról. ⁷Az anyát okvetlenül ereszd el, és csak a fiókákat fogd meg, hogy jó dolgod legyen, és hosszú ideig élj!
⁸Ha új házat építesz, készíts korlátot a háztetőre, hogy vérontással ne szennyezd be házadat, ha valaki leesnék róla.
⁹Ne vess másik növényt a szőlő közé, különben az elvetett mag is meg a szőlő termése is mindenestül a szentély tulajdona lesz.
¹⁰Ne fogj a szántáshoz ökröt és szamarat egy közös igába!
¹¹Ne öltözz olyan ruhába, amelyet gyapjúból és lenből szőttek egybe!
¹²Készíts bojtokat felsőruhád négy sarkára, amellyel takarózol!

A házasság tisztaságára vonatkozó törvények

¹³Ha valaki elvesz egy nőt, vele hál, de azután meggyűlöli, ¹⁴és álnokul megvádolja, rossz hírét terjeszti, és ezt mondja: Feleségül vettem ezt a nőt, de amikor bementem hozzá, nem találtam szűznek, ¹⁵akkor fogja a lány apja és anyja a lány szüzességének a bizonyítékait, és vigyék a város véneihez a kapuba. ¹⁶Mondja ezt a lány apja a véneknek: Feleségül adtam lányomat ehhez az emberhez, de az meggyűlölte, ¹⁷és most álnokul azzal vádolja, hogy nem találta szűznek a lányomat, pedig itt vannak lányom szüzességének a bizonyítékai. Ezután terítsék ki a ruhát a város vénei elé! ¹⁸A város vénei pedig fogják meg azt az embert, és büntessék meg! ¹⁹Bírságolják meg száz ezüstre, és adják azt a lány apjának, mert rossz hírét terjesztette egy izráeli szűznek. A nő maradjon a felesége, és nem szabad elbocsátania egész életében. ²⁰De ha igaz volt a vád, és valóban nem volt szűz a lány, ²¹akkor vigyék a lányt apja házának a bejáratához, és kövezzék halálra a város férfiai, mert gyalázatot követett el Izráelben azzal, hogy paráználkodott apja házában. Így takarítsd ki a gonoszt a magad köréből!
²²Ha rajtakapnak valakit, hogy férjes asszonnyal hál, mindkettőjüknek meg kell halniuk: a férfinak is, aki az asszonnyal hált, meg az asszonynak is. Így takarítsd ki a gonoszt Izráelből!
²³Ha valaki a városban találkozik egy jegyben járó szűz leánnyal, és vele hál, ²⁴vigyétek ki mindkettőjüket annak a városnak a kapujába, és kövezzétek őket halálra! A lányt azért, mert nem kiáltott segítségért a városban, a férfit pedig azért, mert erőszakot követett el felebarátja asszonyán. Így takarítsd ki a gonoszt a magad köréből!
²⁵De ha a férfi a mezőn találkozik a jegyben járó leánnyal, és megragadja a férfi, majd vele hál, akkor csak a férfinak kell meghalnia, aki vele hált. ²⁶A lányt azonban ne bántsátok, mert a lány nem követett el semmit, ami halált érdemelne: olyan dolog ez, mint amikor valaki rátámad a felebarátjára, és meggyilkolja azt. ²⁷Hiszen a mezőn találkozott vele; ha segítségért is kiáltott a jegyben járó leány, nem volt, aki megmenthette volna.
²⁸Ha valaki egy szűz lánnyal találkozik, aki még nincs eljegyezve, megragadja, és vele hál, és rajtakapják őket, ²⁹akkor az a férfi, aki vele hált, adjon a lány apjának ötven ezüstöt, a lány pedig legyen a felesége, mert erőszakot követett el rajta; nem is szabad elbocsátania egész életében. 23 ¹Ne vegye el senki apja feleségét, és ne emelje fel apja takaróját!

Kik tartozhatnak az Úr gyülekezetéhez?

²Nem tartozhat az ÚR gyülekezetéhez a zúzott heréjű vagy a kasztrált. ³Nem tartozhat az ÚR gyülekezetéhez a félvér: még a tizedik nemzedéke sem tartozhat az ÚR gyülekezetéhez. ⁴Nem tartozhat az ÚR gyülekezetéhez ammóni vagy móábi ember: még a tizedik nemzedékük sem tartozhat soha az ÚR gyülekezetéhez. ⁵Mert nem jöttek elétek kenyérrel és vízzel az úton, amikor kijöttetek Egyiptomból, és mert felbérelték ellened Bálámot, Beór fiát, az arám-naharajimi Petórból, hogy átkozzon meg téged. ⁶De Istened, az ÚR nem akarta Bálámot meghallgatni; sőt Istened, az ÚR áldásra fordította számodra az átkot, mert szeret téged Istened, az ÚR. ⁷Ne törődj békességükkel és javukkal soha, egész életedben!
⁸Ne utáld az edómiakat, mert testvéreid ők! Ne utáld az egyiptomiakat, mert jövevény voltál országukban! ⁹Ezeknek a harmadik nemzedékben született gyermekei az ÚR gyülekezetéhez tartozhatnak.

A tábor tisztasága

¹⁰Ha táborba szállsz ellenségeid ellen, őrizkedj minden rossz dologtól! ¹¹Ha valaki egy éjszakai eset miatt nem tiszta, az menjen ki a táboron kívülre! Ne menjen vissza a táborba addig, ¹²amíg estefelé meg nem mosakodott: napnyugtakor azután bemehet a táborba. ¹³Legyen a táboron kívül egy hely, ahová félremégy. ¹⁴Legyen a fölszerelésed között egy ásó, hogy amikor a szükségedet elvégzed, áshass egy gödröt, majd betakarhasd vele a székletedet. ¹⁵Mert Istened, az ÚR veled jár a táborban, hogy segítségedre legyen, és kezedbe adja ellenségeidet; legyen azért a táborod szent, ne lásson ő nálad semmi szemérmetlenséget, különben elfordul tőled.

Különböző tilalmak

¹⁶Ne szolgáltasd vissza gazdájának a rabszolgát, ha hozzád menekül a gazdájától! ¹⁷Hadd lakjék közötted azon a helyen, amelyet választ magának városaid közül, ahol jó neki. Ne nyomorgasd őt!
¹⁸Ne legyen szent helyeden parázna nő Izráel leányai közül, se parázna férfi Izráel fiai közül! ¹⁹Ne vidd a parázna nő bérét, se a parázna férfi keresetét Istenednek, az ÚRnak a házába semmiféle fogadalom címén, mert mindkettő utálatos Istened, az ÚR előtt.
²⁰Ne szedj kamatot testvéredtől se pénz, se élelem, se egyéb dolog után, amit kamatra szoktak adni! ²¹Az idegentől szedhetsz kamatot, de testvéredtől ne szedjél kamatot! Akkor majd megáld téged Istened, az ÚR minden vállalkozásodban azon a földön, ahová most bemégy, hogy birtokba vedd.
²²Ha fogadalmat teszel Istenednek, az ÚRnak, ne halogasd annak a teljesítését, mert úgyis számon kéri tőled Istened, az ÚR, és vétek fog terhelni. ²³Ha nem teszel fogadalmat, azzal nem vétkezel. ²⁴Tartsd meg és teljesítsd, amit kimondtál, amikor önkéntes áldozatot fogadtál Istenednek, az ÚRnak úgy, ahogyan azt megígérted!
²⁵Ha bemégy felebarátod szőlőjébe, ehetsz szőlőt jóllakásig, ha megkívánod, de edényedbe ne szedjél belőle! ²⁶Ha bemégy felebarátod gabonájába, szakíthatsz a kezeddel kalászokat, de sarlóval ne vágj a felebarátod gabonájából!

A házassági elválás

24 ¹Ha valaki feleségül vesz egy lányt, és a férje lesz, de később nem találja kedvére valónak, mert valami ellenszenveset talál benne, akkor írjon válólevelet, adja azt az asszony kezébe, és úgy bocsássa el a házától. ²Ha az elmegy a házától, majd hozzámegy feleségül valaki máshoz, ³de a második férje is meggyűlöli, válólevelet ír neki, a kezébe adja, és elbocsátja a házától, vagy ha meghal a második férj, aki feleségül vette, ⁴akkor az első férje, aki elbocsátotta, nem veheti újra feleségül, mert az ő számára tisztátalanná vált az asszony. Utálatos dolog az ilyen az ÚR előtt. Ne kövess el ilyen vétket azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked örökségül!
⁵Ha valaki új házas, ne vonuljon hadba, és ne vessenek rá semmiféle terhet. Maradjon otthon kötelezettség nélkül egy évig, és legyen boldog a feleségével, akit elvett.

Az emberszeretet különböző törvényei

⁶Ne vegyen zálogba senki kézimalmot vagy felső malomkövet, mert életet venne zálogba!
⁷Ha valakit rajtakapnak azon, hogy elrabol egy embert testvérei, Izráel fiai közül, és erőszakkal magánál tartja vagy eladja, az ilyen rabló haljon meg! Így takarítsd ki a gonoszt a magad köréből!
⁸Vigyázz arra, hogy a poklos kiütésnél gondosan megtartsd és teljesítsd mindazt, amire a lévita papok tanítanak. Tartsátok meg és teljesítsétek, amit megparancsoltam nekik! ⁹Emlékezz vissza, hogy mit tett Istened, az ÚR Mirjámmal útközben, amikor kijöttetek Egyiptomból!
¹⁰Ha kölcsönadsz valamit felebarátodnak, ne menj be a házába, hogy zálogot végy tőle! ¹¹Állj meg kint, és az az ember, akinek kölcsönt adtál, maga vigye ki hozzád a zálogot. ¹²De ha nincstelen az az ember, ne feküdj le a zálogba vett ruhájában, ¹³hanem napnyugtakor add vissza neki a zálogot, hogy a saját felsőruhájában fekhessen le. Ő áldani fog téged, te pedig igaz leszel Istened, az ÚR előtt.
¹⁴Ne zsákmányold ki a nincstelen és szegény napszámost, akár a testvéred, akár olyan jövevény, aki országodban, a te lakóhelyeiden él. ¹⁵Még aznap add ki a bérét, mielőtt lemegy a nap, mert nincstelen ő, és sóvárog utána: ne kiáltson az ÚRhoz miattad, mert akkor vétek fog terhelni.
¹⁶Ne kelljen meghalniuk az apáknak a fiakért, a fiaknak se kelljen meghalniuk az apákért; mindenkinek csak a maga vétkéért kelljen meghalnia!
¹⁷Ne forgasd ki jogaiból a jövevényt és az árvát, és ne vedd zálogba az özvegy ruháját! ¹⁸Emlékezz arra, hogy szolga voltál Egyiptomban, de kiváltott onnan téged Istened, az ÚR. Ezért parancsolom neked, hogy így cselekedj.
¹⁹Ha learatod gabonádat a mezőn, és ottfelejtesz egy kévét a mezőn, ne menj vissza fölvenni! Legyen az a jövevényé, az árváé és az özvegyé: így megáldja majd Istened, az ÚR kezed minden munkáját. ²⁰Ha levered olajfádról a termést, utána már ne szedegess róla: legyen az a jövevényé, az árváé és az özvegyé! ²¹Ha leszüreteled szőlődet, utána azt már ne böngészd végig: legyen az a jövevényé, az árváé és özvegyé. ²²Emlékezz arra, hogy szolga voltál Egyiptomban! Ezért parancsolom neked, hogy így cselekedj.

A botbüntetés

25 ¹Ha viszály támad férfiak között, és törvény elé mennek, hogy ítélkezzenek fölöttük, és az igazat fölmentik, a bűnöst pedig elmarasztalják, ²akkor ha a bűnös verést érdemel, fektesse le a bíró, és veressen rá a jelenlétében annyit, amennyit a bűne miatt megérdemel. ³De csak negyvenet verethet rá, többet nem, mert ha ennél több ütést méret rá, akkor szemed láttára gyalázzák meg embertársadat.
⁴Nyomtató ökörnek ne kösd be a száját!

A sógorházasság

⁵Ha testvérek laknak együtt, és közülük az egyik meghal fiúgyermek nélkül, akkor az elhunytnak a felesége ne menjen hozzá idegen férfihoz, aki nem a családhoz tartozik. A sógora menjen be hozzá, vegye feleségül, sógorházasságot kötve így vele. ⁶A születendő első gyermek viselje az elhunyt testvér nevét, hogy ne töröljék ki annak a nevét Izráelből. ⁷De ha annak a férfinak nincs kedve elvenni a sógornőjét, akkor a sógornője menjen el a vénekhez a városkapuba, és mondja ezt: A sógorom nem akarja fenntartani a testvére nevét Izráelben, nem akar velem sógorházasságot kötni. ⁸A város vénei hívják oda a férfit, és beszéljenek vele. És ha állhatatosan azt mondja, hogy nincs kedve elvenni, ⁹akkor lépjen oda hozzá a sógornője a vének szeme láttára, húzza le a sarut a férfi lábáról, köpje szembe, és ezt mondja: Így kell bánni azzal az emberrel, aki nem akarja építeni a testvére háza népét! ¹⁰És nevezzék őt és háza népét Izráelben mezítlábasnak.
¹¹Ha két férfi összeverekedik egymással, és az egyikük felesége odamegy, hogy a férjét kiszabadítsa annak a kezéből, aki veri, odanyúl a kezével, és megragadja annak a szeméremtestét, ¹²le kell vágni az asszony kezét irgalom nélkül.

Hamis mértékek használatának tilalma

¹³Ne legyen tarsolyodban kétféle súlymérték, nagyobb és kisebb. ¹⁴Ne legyen házadban kétféle véka, nagyobb és kisebb. ¹⁵Pontos és hiteles súlymértéked, pontos és hiteles vékád legyen, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked. ¹⁶Mert utálatos Istened, az ÚR előtt mindenki, aki ilyet tesz; mindenki, aki hamisságot cselekszik.

Emlékeztetés Amálék bűnére

¹⁷Emlékezz arra, hogy mit tett veled Amálék népe útközben, amikor kijöttetek Egyiptomból, ¹⁸amikor találkozott veled útközben, és Istent nem ismerve levágta mindazokat, akik elgyengülve hátramaradtak közüled, mert fáradt és kimerült voltál. ¹⁹Ha majd Istened, az ÚR nyugalmat ad neked ellenségeidtől mindenfelől azon a földön, amelyet örök birtokul neked ad Istened, az ÚR, akkor töröld el Amáléknek még az emlékét is az ég alól! El ne felejtsd!

Az új termés bemutatása

26 ¹Amikor bemégy arra a földre, amelyet neked ad örökségül Istened, az ÚR, birtokba veszed és letelepszel rajta, ²akkor mindenből, amit behordasz a földedről, melyet Istened, az ÚR ad neked, vedd a föld termésének legjavát, tedd egy kosárba, és menj el arra a helyre, amelyet kiválaszt Istened, az ÚR, hogy ott lakjék a neve. ³Menj el a paphoz, aki abban az időben szolgálatban lesz, és ezt mondd neki: Vallást teszek ma az ÚR, az én Istenem előtt, hogy bejöttem arra a földre, amelyről megesküdött az ÚR atyáinknak, hogy nekünk adja. ⁴A pap vegye el kezedből a kosarat, és tegye le Istenednek, az ÚRnak oltára elé. ⁵Te pedig ezt mondd Istenednek, az ÚRnak a színe előtt: Bolyongó arámi volt az ősöm, aki lement Egyiptomba, és jövevény volt ott kevesedmagával, de nagy, erős és hatalmas néppé lett ott.
⁶Az egyiptomiak azonban rosszul bántak velünk, nyomorgattak, és kemény munkát végeztettek velünk. ⁷Akkor segítségért kiáltottunk az ÚRhoz, atyáink Istenéhez, az ÚR pedig meghallotta szavunkat, és meglátta nyomorúságunkat, gyötrelmünket és sanyarú sorsunkat. ⁸És kihozott bennünket az ÚR Egyiptomból erős kézzel és kinyújtott karral, nagy és félelmetes tettek, jelek és csodák között. ⁹Azután behozott bennünket erre a helyre, és nekünk adta ezt a földet, a tejjel és mézzel folyó földet. ¹⁰Azért hoztam most ide a termés legjavát arról a földről, amelyet te adtál nekem, URam! Így tedd azt oda Istenednek, az ÚRnak színe elé, és borulj le Istenednek, az ÚRnak színe előtt!
¹¹Azután örvendezz mindannak a jónak, amit Istened, az ÚR ad neked és házad népének, örvendezz a lévitával és a közötted lakó jövevénnyel együtt!
¹²Amikor a harmadik esztendőben, a tizedadás évében hiánytalanul megadod egész termésednek a tizedét, és odaadod a lévitának, a jövevénynek, az árvának és az özvegynek, hogy egyenek és lakjanak jól lakóhelyeiden, ¹³akkor ezt mondd Istenednek, az ÚRnak színe előtt: Kivittem házamból a szent tizedet, oda is adtam a lévitának, a jövevénynek, az árvának és az özvegynek, pontosan úgy, ahogy megparancsoltad. Nem szegtem meg, és nem felejtettem el egyetlen parancsodat sem. ¹⁴Nem ettem belőle gyászomban, nem voltam tisztátalan, amikor kivittem, és nem adtam belőle halottnak. Hallgattam Istenemnek, az ÚRnak szavára, és mindenben úgy jártam el, ahogyan nekem megparancsoltad. ¹⁵Tekints le szent lakóhelyedről, az égből, és áldd meg népedet, Izráelt és azt a földet, amelyet – ahogyan megesküdtél rá atyáinknak – nekünk adtál: ezt a tejjel és mézzel folyó földet.

KNB SZIT STL BD RUF KG