2Uram, tebenned remélek,
soha meg ne szégyenüljek,
igazságodban szabadíts meg engem!
3Hajtsd hozzám füledet,
siess, szabadíts meg!
Légy oltalmazó sziklám és megerősített házam,
hogy megszabadíts engem!
4Mert erősségem és menedékem vagy,
a te nevedért légy vezérem és viseld gondomat!
5Ments ki ebből a csapdából,
amelyet ellenem titokban felállítottak,
hiszen te vagy erősségem.
6Kezedbe ajánlom lelkemet,
ments meg engem, Uram, igazság Istene!
Jegyzetek
31,3 Szikla: vö. 28,1-2.
31,6 A lélek itt az életet jelenti. Lukács szerint (Lk 23,46) Jézus ezekkel a szavakkal halt meg; Istvánnak is ez az utolsó imája (Csel 7,59).