10Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongatnak engem,
szemem, lelkem, testem a búsulástól elsenyved,
11mert fájdalomban enyészik el életem,
és éveim siránkozásban.
Az ínségtől ellankad erőm
és remegnek csontjaim.
12Temérdek ellenségem miatt csúfsággá lettem,
szomszédaim és ismerőseim nagyon félnek tőlem:
akik meglátnak az utcán, elfutnak előlem.
13Mint a halott, feledésbe mentem a szívekben,
mint összetört edény, olyanná lettem.
14Mert hallottam sokak szidalmazását,
az iszonyatot mindenfelől;
Amint egybegyűltek ellenem mindannyian,
s azon tanakodtak, hogy elveszik életem.
15Én azonban benned bízom, Uram;
Azt mondom: »Te vagy az én Istenem!
16Sorsom a te kezedben van.«
Ments meg ellenségeim kezéből s üldözőimtől.
17Ragyogtasd fel szolgád fölött arcodat,
szabadíts meg irgalmasságodban.
18Uram, ne hagyd, hogy szégyen érjen,
hisz segítségül hívlak téged.
Érje szégyen a gonoszokat
és némuljanak el az alvilágban;
19Némuljanak el az álnok ajkak,
melyek az igaz ellen gonoszat szólnak,
kevélyen és megvetéssel.
20Uram, milyen bőséges a te édességed,
amelyet elrejtettél a téged félők számára,
amelyet a benned bízóknak juttatsz
az emberek fiai előtt!
21Elrejted őket arcod rejtekében
az emberek háborgatása elől;
Megoltalmazod őket hajlékodban
a perlekedő nyelvektől.
22Áldott az Úr, mert csodásan megmutatta
irgalmát nekem a megerősített városban!
23Én ugyan azt gondoltam ijedtemben:
»Elvetettél szemed elől engem!«
Te azonban meghallgattad könyörgésem szavát,
amikor kiáltottam hozzád.
24Szeressétek az Urat, szentjei mind,
mert az Úr megőrzi a hűségest,
de bőségesen megfizet a kevélyen cselekvőknek.
25Legyetek bátrak és erősítsétek meg szívetek,
mindnyájan, akik az Úrban reménykedtek!