27
1Dávidtól.
Az Úr az én világosságom és üdvösségem:
kitől kellene félnem?
Az Úr oltalmazza életemet:
kitől kellene remegnem?
2Ha közelednek felém a gonoszok,
hogy egyék húsomat,
ellenségeim, akik szorongatnak,
maguk botlanak meg és elesnek.
3Ha táborok kelnek is ellenem,
nem ijed meg szívem;
Ha harc támad is ellenem,
akkor is reménykedem.
4Egyet kérek az Úrtól,
azért esedezem:
hadd lakjam az Úr házában
életemnek minden napján,
hadd lássam az Úr pompáját,
hadd látogassam templomát.
Jegyzetek
27,1 A zsoltár egy bizaloménekből (1-6 v.) és egy panaszdalból áll (7-12) Az első rész a fogság előtti, a második rész a fogság utáni időkben jött létre. Távol Jeruzsálemtől egy izraelita beismeri, hogy csak az remélhet segítséget, aki hisz az Úrban (= Jahve, a Jeruzsálemben lakó igaz Isten). A második részben ennek ellentétéről, a gondokról, fájdalomról, szenvedésről és a veszélyről beszél. Ezek réme csak az Istenhez való fordulás által múlik el.