²⁶A szenthez szent vagy,
az ártatlan emberhez ártatlan,

²⁷a választotthoz választott vagy,
a fondorkodókat kiforgatod.

²⁸Mert a megalázott népet megmented,
de megalázod a kevélyek szemét.

²⁹Mert te gyújtod meg, Uram, lámpásomat,
Isten teszi világossá sötétségemet.

³⁰Mert te ragadsz ki a kísértésből,
Istenem által ugrom át a falat.

³¹Én Istenem! – Szeplőtelen az ő útja,
tűzben próbált az Úr szava,
oltalmazója ő minden benne bízónak.

³²Valóban, ki Isten az Úron kívül?
Ki kőszikla a mi Istenünkön kívül?

³³Ő az Isten, aki erővel övezett fel engem,
és szeplőtelenné tette utamat.

KNB SZIT STL BD RUF KG