19

¹A részeges munkás
meg nem gazdagszik,
s aki megveti a keveset, lassanként tönkremegy.

²Bor és nők tévútra viszik a bölcseket,
és meghurcolják az okosokat.

³Aki buja nőkkel tart, elzüllik,
rothadás és féreg veszi birtokába,
nagy, elrettentő példa lesz,
s elveszik lelkét az élők közül.

⁴Aki könnyen megbízik, könnyelmű az, és kárt vall,
és aki önmaga ellen vét, megvetésnek teszi ki magát.

⁵Aki véteknek örül, becsmérlésben részesül,
s aki utálja a feddést, megrövidíti életét,
aki azonban gyűlöli a pletykálkodást, kioltja a gonoszságot.

⁶Aki vétkezik önmaga ellen, megbánja,
s aki gyönyörködik a gonoszságban, becsmérlésben részesül.

⁷Ne add tovább a gonosz és kíméletlen beszédet,
akkor senki sem becsmérel téged.

⁸Amiről tudsz, ne beszéld ki se barátnak, se ellenségnek,
és ha tudsz valami vétekről, ne fedd fel azt!

⁹Mert aki meghallgat, inkább őrizkedik tőled,
a bűnt védelmébe fogadja, téged pedig meggyűlöl,
s ilyen marad irányodban mindenkor.

¹⁰Ha szóbeszédet hallottál társadról, haljon az meg veled;
hidd el: nem fordulsz fel miatta.

¹¹Egyetlen szótól rájön a balgára a vajúdás,
mint a fájdalom az asszonyra, amikor magzatát szüli.

¹²Mint a nyíl a comb húsában,
olyan a szóbeszéd a balga szívében.

¹³Kérdezd meg előbb a barátot, hátha nem is tud róla,
és azt mondja: »Nem tettem!«
Ha pedig megtette, intsd, hogy ne tegye többé!

¹⁴Kérdezd meg a társat, hátha nem is mondta?
Ha pedig mondta, intsd, hogy ne mondja többé!

¹⁵Kérdezd meg a barátot,
mert sokszor akad rágalom,

¹⁶és ne adj minden szóbeszédre!
Van olyan, aki megtéved nyelvével, rosszakarat nélkül.

¹⁷Ki az, aki nem vétett még nyelvével?
Kérdezd meg előbb a társat, mielőtt ráförmednél,

¹⁸és adj helyet a Magasságbeli törvényének!
Minden bölcsesség istenfélelem,
és Isten félelme van benne:
minden bölcsesség egyben a törvény teljesítése.

¹⁹Nem bölcsesség a jártasság a rosszban,
és nem okosság a bűnösök fortélya.

²⁰Van gonosz eszesség, s ez utálatos,
és van együgyű, aki gonoszság híján van.

²¹Többet ér a kevésbé okos és fogyatékos elméjű, ha istenfélő,
mint a nagyeszű, aki megszegi a Magasságbeli törvényét.

²²Van vakmerő ravaszság, amely bűnös,

²³és van olyan, aki körmönfontan beszél, és mégis igazat mond.
Van olyan, aki rútul megalázkodik,
és belseje tele van cselvetéssel.

²⁴Van olyan, aki nagy alázatában mód felett meghunyászkodik,
lehajtja fejét, és úgy tesz, mintha nem is látná,
amiről nem akar tudni.

²⁵Ha erő híján nem tud vétkezni,
mihelyt alkalma nyílik rossz cselekedetre, elköveti a gonoszságot.

²⁶Külsejéről lehet az embert megismerni,
és arca kifejezéséből ismerni meg az okosat.

²⁷A test öltözete, az ajkak nevetése,
s az ember járása mind rá vallanak.

²⁸Van feddés, amely elhibázott a gyalázkodó haragja miatt,
van megítélés, amely nem állja meg helyét,
s van, aki hallgat, és az a bölcs.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet