Keresés a Bibliában

1 1Szofoniáshoz, annak a Kúsinak a fiához, aki Gedaljának volt a fia, aki meg Amarjának, Hiszkija fiának volt a fia, a következő szózatot intézte az Úr Jozijának, Ámon fiának, Júda királyának napjaiban.

2»Bizony elpusztítok én mindent
a föld színéről
– mondja az Úr. –

3Elpusztítok embert, állatot,
elpusztítom az ég madarait és a tenger halait;
és romlás jön az istentelenekre,
és kiirtom én az embert a föld színéről
– mondja az Úr. –

4És kinyújtom kezemet Júdára
és Jeruzsálem minden lakójára,
és kiirtom erről a helyről Baált maradéktalanul,
szolgáinak nevével és papjaival együtt.

5És azokat, akik a háztetőkön az ég seregét imádják,
és azokat, akik imádják ugyan az Urat és rá esküsznek,
de Melkomra is esküsznek,

6és azokat, akik elfordultak az Úrtól,
s akik nem keresik az Urat,
sem nem törődnek vele.«

7Hallgassatok el az Úr Isten színe előtt,
mert közel van az Úr napja,
mert áldozatot készített az Úr,
és megszentelte meghívottjait!

8»Ez történik majd akkor,
az Úr áldozatának napján:
megfenyítem majd a fejedelmeket,
a királyfiakat és mindazokat,
akik idegen ruhába öltöznek,

9és megfenyítem azon a napon mindazokat,
akik kihívó módon átlépik a küszöböt,
s akik gonoszsággal és csalárdsággal
töltik meg Uruknak, Istenüknek házát.

10Azon a napon – mondja az Úr –,
majd vészkiáltás hangzik a Halkapu felől,
és jajveszékelés az Újváros felől,
és nagy robaj a dombok felől.

11Jajveszékeljetek csak, Mozsár lakói,
mert elpusztult Kánaán egész népe,
elvesztek mindazok, akik ezüstöt mértek.

12Azon a napon majd lámpással átkutatom Jeruzsálemet,
és meglátogatom a férfiakat,
akik olyanok, mint a seprőjére ülepedett bor;
s akik azt gondolják magukban:
‘Nem tesz az Úr jót, és nem tesz rosszat sem!’

13Kincsük akkor majd prédára jut,
házuk pusztaságra.
Építsenek bár házakat,
nem laknak majd bennük;
ültessenek bár szőlőket,
nem isszák majd borukat!«

14Közel van az Úr nagy napja;
közel bizony, hamarosan elérkezik!
Keserves hang hallatszik az Úr napján,
szorong majd akkor a hős is.

15Harag napja lesz az a nap,
szorongatás és szükség napja,
veszedelem és nyomorúság napja,
sötétség és homály napja,
felhő és vihar napja,

16trombita és harsona napja a megerősített városok ellen
és a magas bástyák ellen!

17Szorongást bocsátok akkor majd az emberekre,
és járásuk olyan lesz, mint a vakoké,
mert vétkeztek az Úr ellen.
Vérük kiömlik, mint a por,
belük pedig, mint a szemét.

18Sem ezüstjük, sem aranyuk nem szabadíthatja meg őket
az Úr haragjának napján;
bosszújának tüze megemészti az egész földet,
bizony hamar véget vet a föld valamennyi lakosának.

2

1Szálljatok magatokba, térjetek magatokba,
ti szeretetre nem méltó nép,

2mielőtt bekövetkezik a rendelés,
és szétszóródtok, mint a tovaszálló pelyva,
mielőtt rátok jönne az Úr izzó haragja,
mielőtt rátok jönne az Úr haragjának napja!

3Keressétek az Urat valamennyien,
ti alázatosai a földnek,
akik az ő törvénye szerint cselekszetek;
törekedjetek az igazságra,
törekedjetek az alázatosságra,
hátha így rejtekhelyet találtok
az Úr haragjának napján!

4Mert rommá lesz Gáza,
és pusztasággá Askalon;
fényes nappal elűzik Asdódot,
és kiirtják Akkaront.

5Jaj nektek, tengerpart lakói,
krétaiak nemzetsége!
Az Úr igéje így szól rólad, Kánaán,
filiszteusok földje:
»Bizony, elpusztítalak, úgyhogy lakosod nem marad!«

6És a tengerpart pásztorok pihenőhelyévé lesz,
és juhok aklaivá;

7és vidéke Júda házának maradékára száll,
ők legeltetnek majd rajta,
és Askalon házaiban térnek este nyugovóra,
mert meglátogatja őket az Úr, az ő Istenük,
és jóra fordítja sorsukat.

8»Hallottam Moáb gyalázkodását,
és Ammon fiainak káromlásait,
melyekkel népemet gyalázták,
és hetvenkedtek területével szemben.

9Ezért életemre mondom, én
– mondja a Seregek Ura, Izrael Istene –,
hogy Moáb olyanná lesz mint Szodoma,
és Ammon fiai olyanokká, mint Gomorra:
tövises sivataggá, sóhalmazzá,
és pusztasággá mindörökké.
Népem maradéka rabolja ki majd őket,
és nemzetemnek megmaradottjai veszik majd birtokukba őket.«

10Ez történik majd velük kevélységükért,
mert káromolták a Seregek Urának népét,
és hetvenkedtek vele szemben.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

1,1 A fogság után egyre nagyobb súlyt fektettek a családfákra, hogy a néphez való tartozást igazolják.

1,2 A teremtett világ sorsa elválaszthatatlanul összefonódik az emberével, osztoznia kell az ember büntetésében.

1,7 Liturgikus felhívás a csendre.

1,8 Utalás átvett pogány szokásokra.

1,11 A »völgy« lakónegyed Jeruzsálemben.

2,7 Későbbi kiegészítés arról, hogy a filiszteusok országa is Izraelé lesz