3
1Noémi ekkor így szólt hozzá: »Lányom, hadd keressek nyugalmat neked, és hadd gondoskodjam arról, hogy jó dolgod legyen!
2Boóz, akinek a szolgálóihoz csatlakoztál a mezőn, rokonunk, és az éjjel árpát szelel a szérűn.
3Fürödj meg tehát, kend meg magad, vedd magadra díszesebb ruháidat, és menj le a szérűre, de meg ne lásson téged az az ember, amíg nem végez az evéssel és az ivással.
4Amikor aztán aludni megy, jegyezd meg a helyet, ahol aludni fog. Menj oda, hajtsd fel lábánál a köntöst, amellyel takarózik, és feküdj oda. Ő majd megmondja, mit kell cselekedned.«
5Noémi azt felelte: »Mindazt, amit parancsolsz, megteszem.«
6Lement tehát a szérűre, és megtette mindazt, amit anyósa parancsolt neki.
7Amikor aztán Boóz evett, ivott, jókedve kerekedett, és aludni tért az asztag mellett, ő titkon odament, felhajtotta lábánál a takarót, és odafeküdt.
Jegyzetek
3,2 Az estéli enyhe szél igen alkalmas volt a gabona megtisztítására. A magasba feldobált szemek közül a szél kifújta a pelyvát.
3,4 Cséplés idején a földművesek – a tolvajok elleni védekezésül – a szérűn aludtak.