29

¹A férfira, aki a dorgálót nyakaskodva megveti,
hirtelen eljön a romlás, amelyből nincs számára felépülés.

²Örvend a nép, ha az igazak gyarapodnak,
de sóhajt a nép, ha gonoszok jutnak uralomra.

³A férfi, aki kedveli a bölcsességet, megörvendezteti atyját,
aki azonban céda nőket tart, elherdálja a vagyont.

⁴Az igazságos király talpraállítja az országot,
a kapzsi férfiú azonban tönkreteszi.

⁵A férfi, aki hízelgő, tettetett beszéddel szól barátjához,
hálót vet lába elé.

⁶A gonosz ember beleakad bűnei tőrébe,
az igaz pedig ujjong és örvendezik.

⁷Az igaz gondol a szegények jogával,
a gonosz pedig nem vesz róla tudomást.

⁸Az arcátlan emberek fellázítják a várost,
a bölcsek ellenben csitítják az indulatot.

⁹Ha bölcs ember balgával vitába száll,
akár haragudjék, akár nevessen, nyugalmat nem talál.

¹⁰Vérszomjas emberek megvetik az ártatlant,
az igazak pedig keresik a lelkét.

¹¹A balga rögtön kiadja egész lelkét,
a bölcs pedig elhalasztja és későbbre tartogatja.

¹²Amely király örömest hallgat hazug beszédekre,
annak szolgái egytől egyig
gonosztevők.

¹³Van egymás mellett szegény is, elnyomó is,
mindegyik az Úrtól kapja szeme világát.

¹⁴Örökre szilárd a király trónja,
aki a szegénynek igazságot szolgáltat.

¹⁵Vessző és korholás bölcsességet adnak,
az ifjú pedig, akit szabadjára hagynak, szégyent hoz anyjára.

¹⁶Ha a gonoszok gyarapodnak, a bűn is erőre kap,
az igazak azonban meglátják bukásukat.

¹⁷Fenyítsd fiadat, akkor nyugodalmat ad neked,
és gyönyörűséget szerez lelkednek.

¹⁸Látomás nélkül a nép féktelenné lesz,
de boldog, ha megtartja a törvényt.

KNB SZIT STL BD RUF KG