10

¹A bölcs fiú öröme atyjának,
a balga fiú pedig búbánata anyjának.

²Igaztalan kincsek semmit sem érnek,
a becsületesség ellenben megment a haláltól.

³Nem engedi az Úr az igaz lelkét éhezni,
de elveti a gonoszok kívánságát.

⁴A lassú kéz szegénnyé tesz,
a szorgosak keze azonban gazdagságot szerez.
Aki hazugságra támaszkodik, szelet legeltet,
és repdeső madarat kerget.

⁵Okos az az ember, aki aratáskor gyűjt,
de szégyent vall, aki nyáron alszik.

⁶Az Úr áldása nyugszik az igaz fején,
a gonoszok száját pedig gonoszság borítja.

⁷Az igaz emlékezete áldott,
a gonoszok neve pedig elmállik.

⁸Aki bölcs szívű, befogadja a parancsot,
a bolondot azonban saját szája sújtja.

⁹Aki egyenesen jár, bizton jár,
aki görbe utakon jár, azt bizony rajtakapják.

¹⁰Aki szemével hunyorgat, fájdalmat okoz,
aki azonban nyíltan dorgál, békességet szerez.

¹¹Az igaz szája élet forrása,
a gonoszok szája pedig erőszakot áraszt.

¹²A gyűlölködés civódást szít,
a szeretet pedig minden hibát befed.

¹³Az értelmes ajkán bölcsességet találsz,
ám vessző való az esztelen hátának!

¹⁴A bölcsek elrejtik tudásukat,
az ostoba szája azonban közel van a szégyenvalláshoz.

¹⁵Erős város a vagyon a gazdagnak,
a szűkölködés pedig romlás a szegénynek.

¹⁶Az igaz szerzeménye életre szolgál,
a gonosz jövedelme pedig bűnre.

¹⁷Az élet útján halad, aki megszívleli az intést,
aki megveti a korholást, eltéved.

¹⁸A hazug ajkak gyűlöletet takarnak,
aki rágalmat szór, az ostoba.

¹⁹Sok beszéd nem marad hiba nélkül,
az az okos ember, aki féken tartja ajkát.

²⁰Az igaz nyelve ezüst a javából,
a gonoszok elméje pedig semmit sem ér!

²¹Az igazak ajkai sok embert tanítanak,
a balgák pedig tönkremennek szívük oktalansága miatt.

²²Az Úr áldása gazdagságot szerez,
és nem jár azzal együtt a nyomorúság.

²³A dőre a bűnözést nézi mulatságnak,
az értelmes férfi pedig a bölcsességet.

²⁴A gonoszt utoléri, amitől retteg,
az igazak pedig azt kapják, amire vágynak.

²⁵Mint az elvonuló fergeteg, tűnik el a bűnös,
az igaz pedig szilárdan áll örökre.

²⁶Ami az ecet a fognak, a füst a szemnek,
az a lusta azoknak, akik megbízzák valamivel.

²⁷Az Úr félelme megsokasítja a napokat,
a gonoszok évei pedig megrövidülnek.

²⁸Az igazak reménye boldogság,
a gonoszok számítása pedig semmivé válik.

²⁹Az Úr útja erős vár a jámbornak,
de romlás a gonosztevőknek.

³⁰Az igaz meg nem inog sohasem,
a gonoszoknak pedig nincs a földön maradásuk.

³¹Bölcsesség sarjad az igaz szájából,
a gonoszok nyelve pedig tönkremegy.

³²Az igaznak ajka azt tudja, ami kedves,
a gonosz szája pedig azt, ami romlott.

11

¹Utálja az Úr a hamis mérleget,
de kedvét leli a csorbítatlan súlyban.

²Ahol gőg van, ott gyalázat is lesz,
de ahol szerénység van, ott bölcsesség is van.

³Az igazakat jámborságuk bizton vezérli,
de a csalókat tönkreteszi hamisságuk.

⁴Semmit sem használ a gazdagság a harag napján,
a becsületesség azonban megóv a haláltól.

⁵A jámbor útját igaz volta egyengeti,
a gonoszt pedig gonoszsága elejti.

⁶A becsületes embereket megmenti igaz voltuk,
a csalók pedig ármányaik tőrébe esnek.

⁷A gonosz ember halála véget vet a reménynek,
s a vagyonba vetett bizalom szertefoszlik.

⁸Az igaz megmenekszik a szorongatásból,
s a gonosz jut a helyébe.

⁹Az álnok tőrt vet szájával társának,
de az igazakat megmenti okosságuk.

¹⁰Az igazak jó sorsának megörül a város,
s a gonoszok romlásán nagy az ujjongás.

¹¹Az igazak áldása által emelkedik a város,
a gonoszok szája pedig lerontja azt.

¹²Az együgyű lenézi társát,
az okos férfi pedig meghallgatja.

¹³Aki pletykával házal, kibeszéli a titkot,
aki pedig megbízható, elrejti, amit barátja rábízott.

¹⁴Ahol nincsen vezér, elvész a nép,
de jólét van ott, hol bőven akad tanácsadó.

¹⁵Rosszul jár, aki idegenért jótáll,
bizton csak az van, aki kerüli a kezességet.

¹⁶A tisztességes asszony becsületet arat,
a szorgosak pedig vagyonhoz jutnak.

¹⁷A könyörületes ember magával is jót tesz,
a kegyetlen pedig rokonait is eltaszítja.

¹⁸Csalóka nyereségre dolgozik a gonosz,
aki igazságot vet, annak lesz maradandó jutalma.

¹⁹A jóság életet szerez,
a gonosz követése pedig halált.

²⁰Utálja az Úr az álnok szívet,
de kedvét leli azokban, akiknek útja feddhetetlen.

²¹A kezem rá, hogy a gonosznak nincsen mentsége,
az igazak ivadéka azonban megmenekszik.

²²Sertés orrában aranykarika:
ilyen a szép nő, ha illetlen.

²³Az igazak csak jót remélhetnek,
a gonoszokra pedig a harag vár.

²⁴Vannak, akik elosztják a magukét és gazdagabbak lesznek,
mások elragadják a másét, és folyton nélkülöznek.

²⁵Aki áldásban részesít, maga is gyarapszik,
s aki itat, maga is betelik itallal.

²⁶Elátkozza a nép azt, aki visszatartja gabonáját,
de áldás száll annak fejére, aki áruba bocsátja.

²⁷Jókor kel reggel, aki jót akar,
aki pedig rosszat tervez, maga kerül bajba.

²⁸Aki gazdagságában bízik, elbukik,
az igazak pedig virulnak, mint a friss lombkorona.

²⁹Aki megbolygatja házát, szelet vet,
s a balga a bölcsnek lesz szolgája.

³⁰Az igaznak gyümölcse az élet fája,
de a gonoszság elveszti a lelkeket.

³¹Ha az igaz is megkapja a földön a magáét,
mennyivel inkább a gonosz és a bűnös!

12

¹Aki szereti a feddést, szereti az okulást,
aki pedig fázik az intéstől, az balga.

²A jó az Úrtól kegyben részesül,
de aki saját gondolataiban bizakodik, istentelenül cselekszik.

³Senki sem erősödik bűn által,
az igazak gyökere azonban ki nem lazul.

⁴A derék asszony a férje koronája,
a becstelen pedig szú a csontjában.

⁵Az igazak gondolatai a helyeset célozzák,
a gonoszok terve pedig csalásra irányul.

⁶A gonoszok szavai vér után leselkednek,
az igazak szája azonban megmenti őket.

⁷Döntsd le a gonoszokat, és nincsenek többé,
az igazak háza azonban szilárd marad.

⁸Okossága szerint dicsérik az embert,
és megvetik azt, aki üres és esztelen.

⁹Többet ér a szegény, aki megelégszik magával,
mint az úrhatnám, akinek kenyere sincsen.

¹⁰Tudja az igaz, mi kell marhájának,
a gonoszok szíve azonban kegyetlen.

¹¹Aki megműveli földjét, jóllakhat kenyérrel,
aki hiú dolgok után szalad, az ostoba nagyon!
Aki borozgatva éldeleg,
szégyent hagy erődjeiben.

¹²Az istentelen vágya a gonoszok vára,
az igazak gyökere azonban erősödik.

¹³Az ajkak bűneiért romlás éri a gonoszt,
az igaz azonban megmenekül a szorongatásból.

¹⁴Mindenki a szája gyümölcse szerint telik el javakkal,
és mindenkinek keze munkája szerint fizetnek.

¹⁵A balga a maga útját gondolja helyesnek,
a bölcs azonban a tanácsra hallgat.

¹⁶A balga bosszúságát menten kimutatja,
az okos pedig a sértést elleplezi.

¹⁷Aki azt mondja, amit tud, az igazat vall,
aki pedig hazudik, csalárd tanú.

¹⁸Van, akinek fecsegése olyan, mint a karddöfés,
a bölcsek nyelve pedig, mint az orvosság.

¹⁹Igaz ajkak helytállnak örökké,
de a felelőtlen tanú hazug nyelvet kohol.

²⁰Fondorlat van azok szívében, akik gonoszt forralnak,
de öröm éri azokat, akik békességet javasolnak.

²¹Nem bántja az igazat, bármi is történjék vele,
a gonoszok azonban tele vannak bajjal.

²²Utálja az Úr a hamis ajkakat,
de kedvét leli azokban, akik híven cselekszenek.

²³Az okos ember elrejti tudását,
a dőrék szíve pedig kürtöli a balgaságot.

²⁴A szorgalmas kéz uralomra kerül,
a lusta pedig robotmunkára jut.

²⁵A szívbeli bánat leveri az embert,
de a szép szó felderíti!

²⁶Aki nem törődik kárával barátja kedvéért, az igaz,
a gonoszokat útjuk tévedésbe viszi.

²⁷A csaló nem jut nyereséghez,
de az ember vagyona aranyat ér.

²⁸Az igazság útja életet ad,
de tágas az út, mely a halálba vezet.

13

¹A bölcs fiú hallgat atyjára,
az arcátlan pedig nem hallgat a korholásra.

²Mindenki a szája gyümölcsétől lakik jól,
a csalárdok lelke azonban igaztalan.

³Aki vigyáz a szájára, megóvja lelkét,
aki meggondolatlan beszédében, bajba jut.

⁴Akar is, nem is a lusta,
de meghízik a dolgos.

⁵Az igaz gyűlöli a hazug beszédet,
a gonosz pedig csúfságot művel, és restelkedést okoz.

⁶Az igazság óvja a feddhetetlennek útját,
a gonoszság ellenben elejti a bűnöst.

⁷Az egyik kelleti magát, holott semmije sincsen,
a másik adja a szegényt, és mellette dúsgazdag.

⁸A férfi lelkének váltsága a gazdagsága,
a szegény azonban nem hall fenyegetést.

⁹Az igazak lámpása vígan lobog,
a gonoszok mécsese pedig kialszik.

¹⁰A kevélyek között mindig háborúság van,
a megfontoltakat azonban bölcsesség vezérli.

¹¹A sietve harácsolt vagyon elillan,
a kézzel, apránként gyűjtött pedig gyarapszik.

¹²Hosszú várakozás a szívet beteggé teszi,
a teljesedő kívánság azonban az élet fája.

¹³Aki intő szót megvet, pusztulást von magára,
aki a parancsot megbecsüli, üdvösségre lel.
Az álnok lelkek bűnökben tévelyegnek,
az igazak pedig irgalmasok és könyörülnek.

¹⁴A bölcsnek tanítása élet forrása,
mert visszatart a halálos csapdától.

¹⁵A bölcs belátás kedvessé tesz,
de az álnokok útja örvénybe taszít.

¹⁶Az okos mindent ésszel tesz,
a dőre pedig kitálalja balgaságát.

¹⁷Gonosz küldönc bajba juttat,
de a megbízható követ orvosság.

¹⁸Szegénység és gyalázat éri azt, aki elhagyja a fegyelmet,
de dicséretet szerez, aki enged a dorgálónak.

¹⁹Teljesülő kívánság: csemege a léleknek,
felhagyni a rosszal: csömör a balgáknak.

²⁰Aki bölcsekkel jár, maga is bölcs lesz,
aki balgákkal barátkozik, hasonló lesz hozzájuk.

²¹A bűnösöket balsors üldözi,
az igazaknak pedig jóval fizetnek.

²²Fiakra és unokákra hagyja a jámbor az örökségét,
de a bűnös vagyona az igaznak van eltéve.

²³Az atyák új szántásán sok az élelem,
de másoknak gyűlik az, ha nincsen okosság.

²⁴Aki kíméli a pálcát, gyűlöli fiát,
aki pedig szereti, szüntelen fenyíti.

²⁵Az igaz ehet, amíg jól nem lakik,
a gonoszok gyomra azonban üres marad.

14

¹A bölcs nő felépíti házát,
a balga pedig a felépültet is lebontja kezével.

²Az igaz úton járó, istenfélő embert
lenézi az, aki gyalázatos úton halad.

³A balga szájában a kevélység vesszeje van,
a bölcseket azonban ajkuk megóvja.

⁴Ahol nincsen marha, üres a jászol,
ahol sok a termés, ott nyilvánvaló az ökör ereje.

⁵Igazságszerető tanú nem hazudik,
a hamis tanú azonban ontja a hazugságot.

⁶Az arcátlan keresi a bölcsességet, de meg nem találja,
az okosnak azonban a tudás könnyű.

⁷Lépj a balga ember elé,
és nem ismeri fel az okos ajkat!

⁸A tapasztalt ember bölcsessége: vigyázni az útjára,
a balgákat pedig bolondságuk tévútra vezeti.

⁹Az ostoba csúfot űz a bűnből,
az igazak között pedig kegyelem lakozik.

¹⁰Amely szív ismeri saját bánatát,
annak örömébe nem vegyül hivalkodás.

¹¹A gonoszok háza elpusztul,
az igazak sátra pedig virul.

¹²Van út, amely az ember előtt helyesnek látszik,
de a vége halálba vezet.

¹³Móka közben is fájhat a szív,
s az öröm vége búslakodás lehet.

¹⁴Az esztelen jóllakik útjával,
éppúgy a jámbor is azzal, amit cselekedett.

¹⁵Az együgyű minden beszédnek hitelt ad,
az élelmes azonban megfontolja lépteit.
Az álnok fiú semmi jót nem várhat,
az okos szolga tetteit azonban szerencse kíséri,
és útja egyenes lesz.

¹⁶A bölcs fél és kerüli a rosszat,
a balga pedig nemtörődöm és elbizakodott.

¹⁷A türelmetlen balgaságot művel,
az ármánykodó pedig gyűlöletes.

¹⁸Az együgyűeknek balgaság a birtokrészük,
a tapasztaltak pedig bölcsességgel koronázzák magukat.

¹⁹A gonoszok meghajolnak majd a jók előtt,
s az istentelenek az igazak kapuja előtt.

²⁰A szegény még barátjának sem kell,
a gazdagot ellenben sokan kedvelik.

²¹Aki megveti szűkölködő társát, vétkezik,
de boldog, aki a szegényen megkönyörül!
Aki hisz az Úrban, szereti az irgalmasságot.

²²Akik gonoszt cselekszenek, tévelyegnek,
az irgalom és igazság azonban jót terem.

²³Minden fáradságnak megvan az eredménye,
de az üres szóbeszéd csak ínségre vezet.

²⁴A bölcsek koronája a gazdagságuk,
a balgák koszorúja a bolondságuk.

²⁵A megbízható tanú életet ment,
a csalárd pedig hazugságot kohol.

²⁶Az Úr félelmében van az erős bizodalma,
és fiainak ő lesz a reménye.

²⁷Az Úr félelme élet forrása,
amely halálos csapdától távol tart.

²⁸A király díszére válik, ha népe számos,
a nép hiánya a fejedelem romlása.

²⁹Aki türtőzteti magát, annak nagy a belátása,
aki pedig hirtelen, mutatja nagy balgaságát.

³⁰A nyugodt kedély a testnek is épség,
a szenvedély azonban szú a csontban.

³¹Aki elnyomja a szegényt,
gyalázattal illeti annak Teremtőjét,
de tiszteletben tartja őt, aki megszánja a szűkölködőt.

³²A bűnös elbukik gonoszságában,
az igaz pedig még halálában is bizakodik.

³³Az okos szívében bölcsesség lakozik,
és bármely tudatlant megtanít.

³⁴Az erény magasra emeli a nemzetet,
a bűn pedig szegényekké teszi a népeket.

³⁵Az okos szolga kedves a királynál,
a haszontalan pedig haragját viseli.

15

¹Szelíd felelet megtöri a haragot,
sértő szó pedig szítja az indulatot.

²A bölcsek nyelve ékessé teszi a tudományt,
a balgák szája pedig dőreséget bugyogtat.

³Az Úr szeme mindenütt jelen van,
a rosszakat is, a jókat is meglátja.

⁴A békülékeny nyelv az élet fája,
a zabolátlan azonban összezúzza a lelket.

⁵A balga fitymálja atyja feddését,
aki pedig intésre hallgat, csak okosabb lesz.
A tökéletes jámborság a legnagyobb erősség,
a gonoszok terveit pedig kiirtják.

⁶Az igaz háza igen nagy erősség,
a gonoszok termésében pedig háborúság van.

⁷A bölcsek ajka tudást hint,
nem így azonban a balgák szíve!

⁸Utálja az Úr a gonoszok áldozatait,
de kedvét leli az igazak imájában.

⁹Utálja az Úr a gonosz útját,
de szereti azt, aki az igazság útján jár.

¹⁰Súlyosan lakol, aki letér az élet útjáról,
aki a dorgálást gyűlöli, az meghal.

¹¹Az alvilág s az enyészet helye tárva van az Úr előtt,
mennyivel inkább az emberek fiainak szíve!

¹²Az arcátlan nem szívleli azt, aki meginti,
oda sem néz a bölcsek tájékára.

¹³A jókedv felderíti az arcot,
a szív bánata pedig leveri a lelket.

¹⁴Az okos szíve tudást keres,
a balgák szája pedig bolondságon legel.

¹⁵Bajos a szegény ember minden napja,
de a derűs kedély olyan, mint a folytonos lakoma.

¹⁶Többet ér a kevés az Úr félelmében,
mint a dús kincs nyugtalanság közepette.

¹⁷Jobb, ha főzelékre hívnak szeretettel,
mint hizlalt tulokra gyűlölettel.

¹⁸Az indulatos ember civódást szít,
a szelíd ellenben a viszályt lecsendesíti.

¹⁹A lusta ösvénye olyan, mint a töviskerítés,
a szorgosak útja pedig egyenletes.

²⁰A bölcs fiú örömet szerez atyjának,
a balga ember pedig megveti anyját.

²¹A sületlenség kész öröm a balgának,
az okos férfi pedig jól irányítja lépéseit.

²²Tanácskozás nélkül a tervek meghiúsulnak,
de ahol sok a tanácsadó, ott valóra válnak.

²³Öröme telik az embernek a szája válaszában,
s a kellő időben kimondott szó – de jó!

²⁴Felfelé visz az okos ember életútja,
hogy elkerülje az alvilágot odalenn!

²⁵Lebontja az Úr a kevélyek házát,
és megerősíti az özvegy mezsgyéjét.

²⁶Utálja az Úr a gonosz terveket,
a tiszta beszéd azonban kedves előtte.

²⁷Aki igaztalan haszonra törekszik, tönkreteszi házát,
de aki megveti az ajándékot, életet talál.
Könyörület és hűség eltörli a vétket,
s az Úr félelme által bárki elkerüli a gonoszságot.

²⁸Az igaz szíve megfontolja a feleletet,
a gonoszok szája pedig ontja a gazságot.

²⁹Távoltartja magát az Úr a gonoszoktól,
de meghallgatja az igazak imáját.

³⁰A barátságos tekintet felvidítja a lelket,
és a kedvező hír erősíti a csontokat.

³¹A fül, amely az üdvös intelmet befogadja,
szívesen időzik a bölcsek körében!

³²Aki elveti az intelmet, lebecsüli önmagát,
aki pedig hallgat a dorgálásra, belátásra jut.

³³Az Úr félelme a bölcsesség tudománya,
s a dicsőség előtt alázatosság jár.

16

¹Az ember dolga a szív előkészítése,
de az Úrtól érkezik a nyelv helyes válasza.

²Az ember minden útja hibátlan a saját szemében,
a lelkeket azonban az Úr veti latra.

³Az Úrra bízzad dolgaidat,
akkor terveid sikerülnek.

⁴Az Úr mindent önmagáért alkotott,
így a bűnöst is a balsors napjára.

⁵Minden gőgös ember utálat az Úr előtt,
a kezem rá, hogy nem marad büntetlen!
A jó út kezdete: megtenni, ami helyes,
ez kedvesebb Istennél, mint áldozatot bemutatni.

⁶Könyörület és hűség eltörlik a vétket,
s az Úr félelme távol tart a gonosztól.

⁷Ha kedvét leli az Úr az ember útjában,
ellenfeleit is békességre téríti.

⁸A kevés többet ér becsületességgel,
mint dús jövedelem igazságtalansággal.

⁹Az ember kieszeli útját szívében,
de az Úr az, aki lépéseit irányítja.

¹⁰Jóslat van a király ajkán,
az ítéleten nem véthet a szája.

¹¹Súly és mérleg az Úr törvénye szerint van,
az efód minden köve az ő műve.

¹²A királyok utálják azokat, akik igaztalant cselekszenek,
mert igazságosság teszi a trónt szilárddá.

¹³Az igaz ajkak kedvesek a királynál,
szereti azokat, akik helyesen beszélnek.

¹⁴A király haragja a halál hírnöke,
de az okos ember le tudja csillapítani.

¹⁵A király arcának derűje életet jelent,
a kegye olyan, mint a késői eső.

¹⁶Szerezz bölcsességet, mert jobb az az aranynál,
szerezz okosságot, mert becsesebb az ezüstnél!

¹⁷Az igazak pályája távol marad a gonosztól,
aki kitart az útján, megmenti lelkét.

¹⁸Romlás előtt kevélység jár,
és bukás előtt a lélek fennhéjázása.

¹⁹Többet ér szerényekkel együtt megalázkodni,
mint gőgösökkel prédán osztozkodni.

²⁰Aki az igére hallgat, szerencsét talál,
és boldog, aki az Úrba veti bizodalmát.

²¹Aki szívében bölcs, azt okosnak hívják,
de az édesajkú többet ér el.

²²A belátás élet forrása birtokosának,
a balgaság pedig fenyíték a balgáknak.

²³A bölcs szíve bölccsé teszi száját,
és növeli ajka kedvességét.

²⁴Lépes méz a szép szó,
édesség a léleknek, és egészség a csontoknak.

²⁵Van út, amely helyesnek látszik az ember előtt,
de végül a halálba vezet.

²⁶A munkást éhsége munkára hajtja,
mert a szája készteti.

²⁷A semmirekellő ember gonosz vermet ás,
és ajkán perzselő tűz izzik.

²⁸A hamis ember civódást szít,
s a besúgó fejedelmeket idegenít el egymástól.

²⁹Az erőszakos ember elcsábítja barátját,
s olyan útra viszi, amely nem jó.

³⁰Aki hunyorgat szemével, csalárdságot tervel,
aki összeszorítja ajkát, kész már a gonoszra.

³¹Az ősz haj ékes korona,
tisztesség útján lehet ahhoz jutni.

³²Többet ér a türelmes a hősnél,
s aki uralkodik önmagán,
különb annál, aki városokat hódít.

³³Ölbe vetik a sorsot,
de minden döntése az Úrtól van.

17

¹Többet ér egy száraz falat békességben,
mint egy ház tele áldozati hússal, perpatvar mellett.

²Az okos szolga úrrá lesz haszontalan fiakon,
s a testvérek között ő osztja el az örökséget.

³Ahogy tűzzel próbálják ki az ezüstöt,
és a kemencében az aranyat,
úgy vizsgálja az Úr a szíveket.

⁴Gonosz szájra gonosz ember ad,
és csalárd nyelvre hamis ember hallgat.

⁵Aki lenézi a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét,
aki örvend más romlásán, nem marad büntetlen.

⁶Az öregek koronája az unokák,
s a fiúk dicsősége a felmenőik.

⁷Nem illik ékes beszéd a balga szájába,
még kevésbé hazugság az előkelő ajkára.

⁸A remény kedves drágakő a várakozónak,
bármerre fordul, okosan cselekszik.

⁹Aki a hibát elleplezi, barátságot teremt,
aki pedig a dolgot felhányja,
elhidegíti egymástól a barátokat.

¹⁰Többet használ a korholás az okosnak,
mint száz ütleg a balgának.

¹¹A gonosz mindig viszályt keres,
de kegyetlen követet küldenek majd ellene.

¹²Jobb találkozni a medvével, amelytől elszedték kölykeit,
mint a dőrével, aki elbízza magát balgaságában.

¹³Ha valaki jóért rosszal fizet,
annak házától a baj többé el nem távozik.

¹⁴A civódás kezdete gátszakadás,
ezért engedj, mielőtt a perpatvar kitör.

¹⁵Aki a gonoszt felmenti és aki az igazat elmarasztalja:
mindkettőt egyformán megveti az Úr.

¹⁶Mire jó a vagyon a balgának,
mikor nem tud rajta bölcsességet vásárolni?
Aki magasra építi házát, összeomlást keres,
aki tanulni átall, bajba kerül.

¹⁷A barát állandóan szeretetet tanúsít,
és szükség idején testvérnek bizonyul!

¹⁸Esztelen ember, aki kezességet vállal
és társáért jótáll.

¹⁹Aki viszályt keres, az kedveli a perpatvart,
aki magas kaput épít, a romlást keresi.

²⁰A romlott szívű nem lel szerencsét,
s akinek hamis a nyelve, bajba kerül.

²¹A maga gyalázatára látott a balga napvilágot,
de atyja sem leli örömét a bolondban!

²²Vidám szív jót tesz a testnek,
a nyomott kedély pedig elszárítja a csontokat.

²³Elfogadja a gonosz az adományt a kebelből,
hogy elcsavarja a törvény útját.

²⁴Az okos szeme előtt a bölcsesség áll,
az ostoba szeme pedig a földkerekség végein jár.

²⁵A balga fiú bosszúsága atyjának,
és keserű fájdalma szülőanyjának.

²⁶Nincsen rendjén, ha bírságot rónak az igazra,
sem ha előkelőt az igazság dacára ütleggel illetnek.

²⁷Aki visszatartja szavát, az bölcs és értelmes,
az az okos férfi, aki higgadt lelkű.

²⁸A balgát is okosnak lehet tartani, amikor hallgat,
és értelmesnek, míg ajkát zárva tartja.

18

¹Alkalmat keres, aki szakítani akar barátjával,
az ilyen pedig gyalázatos lesz mindenkor.

²A balga nem fogadja be az okosság igéit,
ha nem azt mondod, amit elméjében forgat.

³Ha az istentelen elér a gonoszság fenekéig, fitymál,
de nyomában van a szégyen és a gyalázat!

⁴A bölcs férfi szájában a szavak olyanok, mint a mély víz,
mint a kiáradó patak, és mint a bölcsesség forrása.

⁵Nem helyes kedvezni a gonosz személyének,
mert eltérsz az igaz ítélettől.

⁶A balga ajka viszályba keveredik,
szája pedig perlekedést szít.

⁷Romlást hoz a balgára a szája,
és ajka kelepce a lelkének.

⁸A besúgó beszéde olyan, mint az ínyencség,
s a gyomor belsejébe hatol.
A lustát leveri a félelem,
s a puhányok lelke éhezik.

⁹Aki lágy és tunya a dolga végzésében,
édes testvére a tékozlónak.

¹⁰Az Úr neve erős torony,
hozzá menekül az igaz, és biztonságban van.

¹¹A gazdag vagyona erős város számára,
úgy veszi őt körül, mint az erős fal.

¹²Mielőtt összetörne, felfuvalkodik az ember szíve,
a dicsőség előtt pedig alázatosság jár.

¹³Aki felel, mielőtt valamit meghallgatna,
balgának és szégyenteljesnek mutatkozik.

¹⁴A férfilélek eltűri a betegséget,
de ki tudja elviselni a haragra hajlamos lelket?

¹⁵Az értelmes szív megszerzi a tudást,
s a bölcsek füle keresi a tudományt.

¹⁶Az ajándék tágassá teszi az utat az ember számára,
s a nagyok színe elé juttatja.

¹⁷Igazat adnak annak, aki a pörben elsőnek jut szóhoz,
azután eljön az ellenfele és kivallatja.

¹⁸A sorshúzás viszályokat szüntet,
és igazságot tesz a hatalmasok között.

¹⁹Erős város a testvér, akit testvére megsegít.
A törvénylátás a városkapu retesze.

²⁰Mindenkinek a szája gyümölcsével telik meg a gyomra,
s attól lakik jól, ami ajkán terem.

²¹A nyelv által jöhet halál is, élet is,
ki mit szeret, annak gyümölcsét élvezi.

²²Aki jó feleséget talál, szerencsét talál,
s az Úrtól jótéteményben részesül,
aki jó feleséget űz el, elűzi magától a szerencsét,
de aki a házasságtörőt megtartja, balga az és istentelen.

²³A szegény esdekelve beszél,
a gazdag pedig keményen válaszol.

²⁴Van barát, aki kellemes a társalgásban,
és van olyan, aki szeret, és testvérnél is ragaszkodóbb.

19

¹Jobb a szegény, akinek útja feddhetetlen,
mint a romlott ajkú és esztelen gazdag.

²Nincs ott jó, ahol nincs meg a lélek ismerete,
aki siet lábával, az mellélép.

³Az ember elrontja útját balgaságával,
és szíve mégis az Úr ellen dühöng!

⁴A gazdagság sok új barátot szerez,
a szegényt pedig a régiek is elhagyják.

⁵A hamis tanú nem marad büntetlen,
s aki hazugságot kohol, meg nem menekül.

⁶Az előkelőnek sokan hajbókolnak,
s a bőkezűnek számos a barátja.

⁷A szegény embertől húzódik a rokonsága,
mennyivel inkább távolodnak tőle barátai!
Aki csak szó után indul, annak nem lesz semmije sem.

⁸Aki értelmet szerez, jót akar lelkének,
aki megőrzi a belátást, megleli a boldogságot.

⁹A hamis tanú nem marad büntetlen,
s aki hazugságot kohol, el fog veszni.

¹⁰Nem való balgának a gyönyörűség,
sem a szolgának, hogy uralkodjék fejedelmeken.

¹¹Az ember okosságát türelmén lehet lemérni,
és becsületére válik, ha a hibát el tudja nézni.

¹²A király haragja olyan, mint az oroszlán bömbölése,
jókedve pedig harmat a növényen.

¹³A balga fiú fájdalom atyjának,
a házsártos asszony pedig olyan,
mint a folyton beázó háztető.

¹⁴A ház és a vagyon ősöktől eredő örökség,
az okos asszony pedig valóban az Úrtól van.

¹⁵A tunyaság mély álomba merít,
s a lusta lélek koplalni kénytelen.

¹⁶Aki megtartja a parancsot, megóvja lelkét,
aki elhanyagolja útját, halállal bűnhődik.

¹⁷Aki megkönyörül a szegényen, az Úrnak ad kölcsön,
s ő megfizet neki tettéért.

¹⁸Fenyítsd meg fiadat, és ne veszítsd el reményedet,
de nehogy arra gondolj, hogy megöld!

¹⁹Ha türelmetlen, viselje csak bűnhődését,
sőt, hogy megmentsd őt, szolgálj még ráadással!

²⁰Hallgass jó tanácsra és fogadj el intést,
hogy végtére bölcs légy!

²¹Sokféle terv van az ember szívében,
de csak az Úr akarata a helytálló!

²²A szűkölködő ember irgalmas,
és többet ér a szegény, mint a hazug férfi.

²³Az Úr félelme életre vezet,
mellette jóllakottan, baj nélkül lehet megpihenni.

²⁴A lusta a tálba mártja kezét,
de a szájához már nem emeli.

²⁵Ha az arcátlant megvered, tanul belőle a balga,
ha pedig az okost megfedded, okulást merít.

²⁶Aki bántalmazza atyját és elűzi anyját,
becstelen, gyalázatos gyermek.

²⁷Fiam! Ne szűnj meg hallgatni az intésre,
és ne légy járatlan a tudás igéiben!

²⁸A hamis tanú kineveti a törvényt,
s a gonoszok szája falja a gazságot.

²⁹Az arcátlanok számára vesszők állnak készen,
a balgák hátára pedig ütlegek várnak.

20

¹Buja dolog a bor, és tombol a részegség,
aki ezekben gyönyörködik, bölcs nem lesz.

²A király fenyegetése olyan, mint az oroszlán bömbölése,
önmaga ellen vét, aki őt felbőszíti.

³Becsületére válik a férfinak, ha felhagy a viszállyal,
bezzeg beleártja magát a veszekedésbe mindaz, aki balga!

⁴A tunya a hideg miatt elhagyja a szántást,
ezért nyáron koldul, de nem adnak neki!

⁵Mint a mély víz, olyan a terv az ember szívében,
de az okos ember kimeregeti azt.

⁶Sok emberről állítják, hogy jószívű,
de ki talál olyat, akiben meg lehet bízni?

⁷Az igaz, aki tökéletességben jár,
boldog gyermekeket hagy maga után.

⁸A király, amikor ítélőszékén ül,
tekintetével elszéleszt minden gonoszt.

⁹Ki mondhatja: tiszta a szívem,
tiszta vagyok a bűntől?

¹⁰A kétféle súly és kétféle mérték:
mindkettő utálatos Isten előtt.

¹¹A gyermeket meg lehet ismerni abból, hogy mit tesz-vesz,
hogy tiszták s helyesek-e cselekedetei?

¹²A halló fület, a látó szemet:
mind a kettőt az Úr alkotta.

¹³Ne szeresd az alvást, hogy a szegénység el ne nyomjon,
tartsd nyitva szemedet, akkor jóllakhatsz kenyérrel!

¹⁴»Silány! Silány!« – mondja minden vevő,
s amikor elmegy, nagyra van vele.

¹⁵Lehet valakinek aranya és drágaköve bőven,
a legbecsesebb ékszer mégis csak az értelmes száj.

¹⁶Csak vedd el a ruháját, mert kezese lett másnak,
végy zálogot tőle idegenek miatt!

¹⁷Édes az embernek a csalárdság kenyere,
de azután szája betelik kaviccsal.

¹⁸Tanácstól erősödnek a tervek,
bölcs számítással kell viselni hadat!

¹⁹Aki pletykával házal, elárulja a titkot,
ezért ne barátkozz oktalan fecsegővel!

²⁰Aki átkozza atyját és anyját,
annak mécsese a sötétség idején kialszik.

²¹Az örökséget, amelyet eleinte siettetnek,
nem áldják a végén.

²²Ne mondd: »Visszafizetem a gazságot!«
Az Úrban bízzál, ő majd megsegít.

²³Utálja az Úr a kétféle súlyt,
a hamis mérleg nem jó!

²⁴A férfi lépteit az Úr irányítja,
hogy is érthetné meg az ember a saját útját?

²⁵Kelepce az embernek,
ha valamit elsietve szentnek nyilvánít,
s a fogadalom után gondolja meg a dolgot.

²⁶A bölcs király szétszórja a gonoszokat,
és kereket gurít rájuk.

²⁷Az ember lelke az Úr fáklyája,
amely bensőnk minden rejtekét kifürkészi.

²⁸A királyt szeretet és hűség oltalmazza,
trónusát a kegyesség támogatja.

²⁹Az ifjak büszkesége az erejük,
s a vének tisztessége az ősz haj.

³⁰Az ütés kék foltja megtisztítja a gonoszokat,
és a verés a test belső részeit.

21

¹Olyan a király szíve az Úr kezében, mint a vízfolyás,
ahová akarja, oda irányítja.

²Az ember minden útja helyes a saját szemében,
a szíveket mégis az Úr veti latra.

³Irgalmasságot és igazságot tenni
kedvesebb az Úr előtt az áldozatnál.

⁴A szemek fennhéjázása szívbeli felfuvalkodás,
a gonoszok szövétneke a bűn.

⁵A szorgalmas igyekezet mindig gyarapodásra vezet,
de mindaz, aki lusta, folyton szegénységben lesz.

⁶Aki csalárd nyelvvel gyűjt kincset,
hiú és esztelen, és beleakad a halál tőreibe.

⁷A gonoszokat erőszakuk vesztükbe sodorja,
mert nem akarnak igazságot cselekedni.

⁸A romlott férfi útja tekervényes,
a tisztának eljárása pedig egyenes.

⁹Jobb lakni a háztető sarkán,
mint házsártos asszonnyal egy házban.

¹⁰A gonosz lelke kártevés után áhít,
és társán meg nem könyörül.

¹¹Ha az arcátlan bűnhődik, tanul belőle a kicsiny,
és ha követi a bölcset, okulást merít.

¹²Az igaz a bűnös házát szemmel tartja,
hogy a gonoszokat a rossztól visszatartsa.

¹³Aki bedugja fülét a szegény kiáltására,
maga is kiált majd, és nem lesz, aki meghallgassa.

¹⁴A titkos adomány kioltja a haragot,
s a kebelbe rejtett ajándék a leghevesebb indulatot.

¹⁵Az igazságtevés öröm az igaznak,
de rémület a gonosztevőknek.

¹⁶Az olyan ember, aki letér a okosság útjáról,
az alvilág árnyainak gyülekezetében nyugszik.

¹⁷Aki szereti a mulatozást, szegénységre jut,
aki kedveli a bort és az olajat, nem lesz gazdag.

¹⁸A jó helyett a bűnös szolgál váltságul,
s az igazak helyett a hitehagyott.

¹⁹Jobb lakni kietlen földön,
mint házsártos, mogorva asszonnyal.

²⁰Az igaz házában kívánatos kincs van és olaj,
az oktalan ember azonban elpazarolja.

²¹Aki követi az igazságot és irgalmasságot,
életet talál, igazságot és hírnevet.

²²A bölcs bejut a hősöktől védett városba
és lerontja az erődöt, amelyben bizakodtak.

²³Aki vigyáz a szájára s nyelvére,
megóvja lelkét a sanyarúságtól.

²⁴Arcátlannak hívják a fennhéjázó kevélyt,
aki indulatában szertelenül dölyfösködik.

²⁵A lustát megölik a kívánságok,
mert keze mit sem akar dolgozni.

²⁶Az igaztalan nap nap után csak elvár és kíván,
az igaz pedig nem szűnik meg adakozni.

²⁷A gonoszok áldozatai utálatosak,
kivált, ha gonosztettért hozzák.

²⁸A hamis tanú elvész,
a hűséges vallomása sikert ér el.

²⁹A gonosz férfi szemtelen arccal jár,
az igaz pedig ügyel útjára.

³⁰Nincsen bölcsesség, nincsen okosság,
nincsen tanács az Úr ellen.

³¹A lovat készen tartják a csata napjára,
a győzelmet azonban az Úr adja.

22

¹Többet ér a jó név nagy gazdagságnál,
s a kedvesség ezüstnél és aranynál.

²Van egymás mellett gazdag is, szegény is:
mindegyiket az Úr alkotta.

³Az élelmes meglátja a bajt és elrejtőzik,
a korlátolt pedig tovább megy és kárt vall.

⁴A szerénység jutalma az Úr félelme,
gazdagság, hírnév és élet.

⁵A gonosz útján fegyver és kard van,
aki vigyáz lelkére, távol marad tőlük.

⁶Az ifjú a maga életútját követi,
s akkor sem hagyja el, amikor megvénül.

⁷A gazdag uralkodik a szegényen,
s aki kölcsönt vesz fel, szolgája a hitelezőnek.

⁸Aki igazságtalanságot vet, bajt arat,
és dölyfének vesszője megsemmisül.

⁹Az irgalmas lelkű áldásban részesül,
mert adott kenyeréből a szegénynek.
Siker és tisztelet jut annak, aki adakozik,
és megnyeri azok lelkét, akik adományát veszik.

¹⁰Űzd el az arcátlant, és távozik vele a viszály,
megszűnik a perpatvar s a szidalom.

¹¹Azt kedveli az Úr, aki tisztaszívű,
aki szépen tud beszélni, annak a király a barátja.

¹²Az Úr szemei megőrzik a tudást,
s az elvetemült igéi összeomlanak.

¹³Így szól a lusta: »Oroszlán van odakint!
Még megölnek az utca közepén!«

¹⁴Az idegen asszony szája mély verem,
akire az Úr haragszik, beleesik.

¹⁵Dőreség tapad az ifjú szívéhez,
a fenyítő pálca azonban leszedi róla.

¹⁶Aki szegényt sanyargat, hogy gyarapítsa vagyonát,
ad majd a magánál gazdagabbnak, és szükségbe jut.

¹⁷Hajtsd ide füledet,
és hallgasd a bölcsek mondásait,
vedd szívedre tanításomat,

¹⁸mert gyönyörűségedre lesz, ha megőrzöd bensődben,
és kiárad majd ajkadra!

¹⁹Hogy az Úrba helyezd bizalmadat,
a mai napon veled is közlöm.

²⁰Harminc mondást írtam le számodra,
megfontolással és tudománnyal,

²¹hogy tudtodra adjam az igazságot s az igaz igéket,
hogy megfelelhess velük azoknak, akik téged küldtek.

²²Meg ne rövidítsd a szegényt, azért mert szegény,
s el ne taposd a szűkölködőt a kapuban,

²³mert ügyét az Úr vállalja
és elveszíti azokat, akik vesztére törnek.

²⁴Ne barátkozz olyannal, aki indulatos,
és ne járj haragos férfival,

²⁵hogy el ne tanuld útjait,
és kelepcét ne állíts lelkednek.

²⁶Ne légy azok között, akik kezüket adják,
hogy tartozásért jótálljanak,

²⁷ha majd nem lesz miből fizetned,
miért engednéd, hogy elvegyék a takarót ágyadról?

²⁸El ne mozdítsd a régi határt,
amelyet őseid megvontak!

²⁹Láttál-e férfit, aki ügyes a dolgában?
Királyok előtt legyen a helye,
és ne az alacsony sorban levők előtt!

23

¹Ha leülsz, hogy fejedelemmel egyél,
arra legyen gondod, amit eléd raknak,

²tégy kést a torkodra,
hogy uralkodni tudj kívánságodon.

³Pompás falatjait ne kívánd,
mert csalfa étel az!

⁴Ne törd magadat gazdagság után,
és mérsékeld élelmességedet!

⁵Ne emeld szemedet olyan javakra,
amelyek a tieid nem lehetnek,
mert azok szárnyra kapnak, mint a sas,
és az ég felé elröpülnek.

⁶Ne étkezz irigy emberrel,
és ne kívánd pompás falatjait,

⁷mert mint a bűvész és a jós,
arra következtet, amit nem tud.
Mondja ugyan: »Egyél csak! Igyál csak!«
de nem mondja neked szívből,

⁸a lenyelt falatot még kihányod,
és szép szavaidat hiába vesztegeted.

⁹Ne beszélj a balgák fülébe,
mert lenézik okos beszédeidet!

¹⁰El ne mozdítsd a kiskorúak határkövét,
és be ne nyomulj az árvák földjére,

¹¹mert erős a gyámoluk,
s ő magára vállalja pörüket ellened!

¹²Nyisd meg szívedet az intelemnek,
és füledet az okos beszédnek!

¹³Ne sajnáld a fiútól a fenyítést!
Nem hal az meg, ha vesszővel sújtod!

¹⁴Te pálcával vered őt,
és lelkét az alvilágtól mented meg!

¹⁵Fiam! Ha szíved bölcs lesz,
az én szívem is örvendez veled,

¹⁶és bensőmben vigadok,
amikor ajkad helyesen beszél.

¹⁷Ne induljon fel szíved a bűnösök miatt,
hanem az Úr félelmében légy szüntelen,

¹⁸hisz van reményed a jövendőben,
és bizakodásod meg nem hiúsul!

¹⁹Figyelj, fiam, és légy bölcs,
irányítsd szívedet az egyenes útra!

²⁰Ne végy részt a nagyivók lakomáin,
sem azok tobzódásain, akik hússal tömik magukat,

²¹mert a nagyivó és a lakmározó elzüllik,
és a naphosszat alvó rongyokba öltözik.

²²Hallgass atyádra, aki nemzett téged,
és ne vesd meg anyádat, mikor megöregszik!

²³Igazságot vásárolj – és el ne add! –
bölcsességet, fegyelmet és okosságot!

²⁴Ujjonghat az igaznak atyja,
aki bölcset nemzett, örömét lelheti benne.

²⁵Örvendjen tehát atyád és anyád,
vigadjon, aki szült téged!

²⁶Add nekem, fiam, szívedet,
és szemed vigyázzon útjaimra,

²⁷mert a feslett nő mély verem,
s az idegen asszony szűk kút,

²⁸lesben áll az úton, mint a rabló,
és megöli azokat, akiket óvatlannak lát.

²⁹Ki mondja: »Óh?« Ki mondja: »Jaj, atyám?«
Ki a veszekedő és ki esik verembe?
Kinek vannak sebei ok nélkül?
Kinek vörös a szeme?

³⁰Nem azoknak, akik bor mellett mulatnak,
és szorgalmasak a poharazgatásban?

³¹Ne nézd a bort, hogyan piroslik,
s hogy miként villog a serlegben!
Könnyen csúszik az lefelé,

³²de végül mar, mint a kígyó,
és kilövi a mérgét, mint a vipera.

³³A szemed fura dolgokat lát,
és szíved bolondokat beszél,

³⁴úgy vagy, mintha a tenger közepén feküdnél,
mint az alvó kormányos, aki elvesztette a kormányt.

³⁵Így szólsz: »Elvertek ugyan, de nem fájt nekem,
ütöttek, de nem éreztem.
Mikor ébredek fel, hogy a bort ismét felkeressem?«

24

¹Gonosz embereket ne nézz irigy szemmel,
és ne kívánkozz közéjük,

²mert szívük erőszakot tervez,
és ajkuk csalárdságot beszél.

³Bölcsesség által épül föl a ház,
és értelem teszi szilárddá,

⁴tudás folytán telnek meg a kamrák
mindenféle drága, gyönyörű holmival.

⁵A bölcs férfi erős,
s a tudós férfi izmos és erőteljes.

⁶Mert megfontolva kell viselni a hadat,
ott terem siker, ahol bőven van a tanács.

⁷Magas a bölcsesség a balgának,
nem nyitja ki száját a kapuban.

⁸Aki azon töri fejét, hogy ártson,
cselszövő az ő neve.

⁹A balga fondorlata bűnre irányul,
a rágalmazó pedig utálat az embereknek.

¹⁰Ha bágyadt vagy,
erőd a szükség napján szűkösen lesz.

¹¹Mentsd meg azokat, akiket halálra visznek,
el ne mulaszd megmenteni a vesztőhelyre támolygókat!

¹²Ha azt mondod: »Nem telik erőmből!«
látja ezt az, aki a szíveket mérlegeli,
s aki lelkedet szemmel tartja, tud mindenről,
és mindenkinek tettei szerint megfizet.

¹³Egyél csak, fiam, mézet, mert jó az,
lépes mézet, mert édes az torkodnak!

¹⁴Ilyen a bölcsesség tudása is lelkednek
ha megtaláltad, reményed lesz a jövőben,
és bizakodásod meg nem hiúsul.

¹⁵Ne leselkedjél és ne keress gonoszságot az igaznak hajlékában,
és fel ne dúld nyugvóhelyét!

¹⁶Mert essen el bár hétszer az igaz, mégis felkel,
a gonoszok ellenben elbuknak a bajban.

¹⁷Ne örülj ellenséged bukásán,
és ne ujjongjon szíved az ő botlása fölött,

¹⁸hogy meg ne lássa az Úr és ne rosszalja,
s el ne fordítsa tőle haragját!

¹⁹A bűnösök miatt ne lobbanj haragra,
és ne izgulj a gonoszok miatt,

²⁰mert a bűnösnek nincs a jövőben reménye,
s a gonoszok mécsese elalszik.

²¹Féld, fiam, az Urat és a királyt
és ne keveredj a lázítók közé,

²²mert romlás éri őket hirtelen,
és ki tudja, milyen veszedelem fenyeget miattuk!

²³Ezek is bölcsek mondásai:
Nem jó az ítéletben személyre tekinteni!

²⁴Akik azt mondják a vétkesnek: »Neked van igazad!«
azokat elátkozzák a népek, és utálják a nemzetek,

²⁵de dicsérik azokat, akik megfenyítik őt,
és áldás száll az ilyenekre.

²⁶Csókot ad a szájra,
aki helyénvaló beszéddel válaszol.

²⁷Végezd munkádat a mezőn,
és lásd el szorgosan a szántóföldet,
hogy azután megépíthesd házadat.

²⁸Ne illesd társadat alaptalan váddal,
és senkit se hitegess ajkaddal!

²⁹Ne mondd: »Ahogy velem cselekedett,
én is úgy teszek vele,
megfizetek tettei szerint mindenkinek!«

³⁰Elmentem a rest ember szántója mellett,
s az oktalan férfi szőlője alatt,

³¹és íme, az egészet ellepte a csalán,
a színét felverte a tövis,
és leomlott a kőkerítése!

³²Amikor ezt láttam, észbe kaptam,
okultam a példáján!

³³Azt mondtam: »Alszol egy kissé, szenderegsz egy kevéssé,
összeteszed egy kicsit a kezedet, és megpihensz.

³⁴Akkor beállít hozzád az ínség, mint a csavargó,
s a nélkülözés, mint a fegyveres férfi.«

25 ¹Ezek is Salamon mondásai,
amelyeket Hiszkijának, Júda királyának emberei gyűjtöttek egybe.

²Isten dicsősége a dolgot elrejteni,
a királyok dicsősége pedig a kérdést kideríteni.

³Az ég magasságát, a föld mélységét,
s a király szívét nem lehet kipuhatolni.

⁴Válaszd ki az ezüstből a salakot,
akkor az színtiszta lesz,

⁵távolítsd el a gonoszt a király környezetéből,
akkor az igazság szilárddá teszi trónját.

⁶Ne tolakodj előre a király előtt,
és ne állj a nagyok helyére,

⁷mert jobb, ha mondják neked: »Jöjj ide, feljebb!«
minthogy megalázzanak a fejedelem előtt.

⁸Amit szemed látott,
ne használd a perben megfontolás nélkül,
hátha később nem tudod jóvátenni,
hogy társadat csúffá tetted.

⁹Intézd el peredet társaddal,
és más titkát el ne áruld,

¹⁰hogy meghallván, gyalázattal ne illessen,
és ne szűnjön ócsárolni téged.
Jóindulat és barátság megment,
ehhez tartsd magadat, hogy ne legyen ócsárlásban részed.

¹¹Aranyalma ezüsttálcán:
ilyen a szó kellő időben kimondva.

¹²Arany fülbevaló és ragyogó gyöngy:
ilyen a bölcs intelem a szófogadó fülnek.

¹³Amilyen a hűsítő hó az aratás hevében,
olyan a megbízható követ a küldőjének:
megnyugtatja gazdája szívét.

¹⁴Felhő és vihar eső nélkül:
ez a dicsekvő férfi, aki ígéreteit nem teljesíti.

¹⁵Türelemmel csitítani lehet a fejedelmet,
a puha nyelv a csontot is megtöri.

¹⁶Ha mézet találsz, csak annyit egyél, amennyi elég neked,
hogy torkig ne légy vele, és ki ne add magadból,

¹⁷ritkán tedd lábadat társad házába,
hogy jól ne lakjék veled és meg ne unjon.

¹⁸Dárda, kard és hegyes nyíl:
ilyen az az ember, aki társa ellen hamisan tanúskodik.

¹⁹Odvas fog és roskadó láb:
ilyen a hűtlen a szükség idején.

²⁰Mint aki elveszíti palástját hideg napon,
s mint az ecet a sziksóra,
ilyen az, aki rosszkedvű előtt nótázik.
Mint a moly a ruhának, s a féreg a fának
úgy árt a bánat az ember szívének.

²¹Ha ellenséged éhezik, adj neki enni,
ha szomjazik, adj neki vizet inni,

²²így parazsat gyűjtesz a fejére,
és az Úr megfizeti neked.

²³Az északi szél elűzi az esőt,
és a bosszús arc a rágalmazó nyelvet.

²⁴Jobb lakni a háztető sarkán,
mint házsártos asszonnyal egy házban.

²⁵Tikkadt torokra friss víz:
ilyen a messze földről jövő jó hír.

²⁶Lábbal felkavart forrás, zavaros vízfakadás:
ilyen az az igaz, aki a gonosz előtt meginog.

²⁷Amint túl sok mézet enni nem tesz jót,
úgy a dicsőséget keresni sem dicsőség.

²⁸Város, amelyen rést ütöttek és már fala sincsen:
ilyen a férfi, aki beszédében nem tud magán uralkodni.

26

¹Mint a hó a nyárhoz, az eső az aratáshoz,
éppúgy nem illik a balgához a megtiszteltetés.

²Ahogy a madár tovaszáll s a fecske elrepül,
az ok nélkül kimondott átok sem talál.

³A lónak ostor kell, a szamárnak zabola,
a balgák hátának pedig vessző.

⁴Ne felelj az ostobának balgasága szerint,
hogy ne légy te is hozzá hasonló.

⁵Felelj az ostobának balgasága szerint,
hogy ne higgye magát bölcsnek.

⁶A saját lábát vágja el, és kárvallást szenved,
aki balga útján küld üzenetet.

⁷A sántának hiába van formás lábszára,
éppígy nem illik bölcs mondás a balga szájába.

⁸Mint aki kőrakásról követ tesz tarsolyába,
olyan az, aki balgát tiszteletben részesít.

⁹Mintha tövis nőne a részeg kezében,
olyan a bölcs mondás bolondok szájában.

¹⁰Az ítélet véget vet a pöröknek,
s aki elhallgattatja a bolondot, haragot enyhít.

¹¹Amint a kutya visszatér arra, amit kihányt,
úgy a balga is megismétli a bolondságát.

¹²Láttál-e embert, aki bölcsnek tartja magát?
A bolondtól többet lehet remélni, mint tőle!

¹³A lusta így szól: »Oroszlán van az úton!
Oroszlán van az utcán!«

¹⁴Ahogy az ajtó a sarkán,
úgy forog a lusta az ágyán.

¹⁵Ha kezét a tálba mártja a lusta,
még azt is sokallja, hogy szájához emelje.

¹⁶A lusta bölcsebbnek tartja magát
hét olyannál, aki okosan tud megfelelni.

¹⁷Mint aki kutyát fülön fog,
olyan az izgága, aki más pörébe ártja magát.

¹⁸Miként ártalmas az, aki vaktában lövöldöz
nyilat és halálos dárdát,

¹⁹úgy tesz az is, aki álnokul árt társának,
és ha rajtakapják, azt mondja: »Ó, csak tréfálni akartam!«

²⁰Ha kifogy a fa, a tűz elalszik,
ha nincsen besúgó, a perpatvar is megszűnik.

²¹Parázshoz szén és a tűzhöz fa kell,
a viszály szításához pedig izgága ember.

²²A besúgó szavai olyanok, mint a csemege,
s a gyomor belsejébe hatolnak.

²³Silány ezüsttel bevont cserépedény:
ilyen a sima száj a gonosz szív mellett.

²⁴Ajkáról ismerhető fel az ellenség,
amikor fondorlatot sző magában;

²⁵ha szavát édesre fordítja, ne higgy neki,
mert hét aljasság van szívében!

²⁶Gyűlöletét ravaszul rejtegeti,
de gazsága elárulja magát a közösségben.

²⁷Aki másnak vermet ás, maga esik bele,
s aki másra követ hengerít, visszagurul az arra.

²⁸A hamis nyelv utálja az igazságot,
és a sima száj romlást szerez.

27

¹Ne dicsekedjél a holnappal,
hisz nem tudod, mit hoz az eljövendő nap!

²Más dicsérjen téged, ne a saját szád,
idegen valaki, és ne a saját ajkad!

³Nehéz a kő, súlyos a homok,
de mindegyiknél terhesebb a bosszúság a balga miatt.

⁴Kegyetlen a harag és féktelen a dühöngés,
de a féltékeny támadását ki állhatja ki?

⁵Leplezetlen korholás
többet ér eltitkolt szeretetnél.

⁶Többet érnek sebek baráttól,
mint álnok csókok ellenségtől.

⁷Aki jóllakott, a lépes mézet is lábbal tapossa,
az éhes pedig a keserűt is édesnek találja.

⁸Mint a fészkéből elköltöző madár,
olyan a férfi, aki elhagyja otthonát.

⁹Olaj és tömjénillat gyönyörűség a szívnek,
a barát jótanácsa pedig édesség a léleknek.

¹⁰Ne hagyd el barátodat és atyád barátját,
és ne menj testvéred házába nyomorúságod napján.
Jobb a szomszéd a közelben, mint a testvér a távolban.

¹¹Tanulj bölcsességet, fiam, és örvendeztesd meg szívemet,
hogy megfelelhess az ócsárlónak.

¹²Az élelmes meglátja a bajt, és elrejtőzik,
a korlátoltak pedig tovább mennek, és kárt vallanak.

¹³Csak vedd el a ruháját, mert kezes lett másért,
végy zálogot tőle idegenek miatt!

¹⁴Aki társát már kora reggel nagy hangon áldja,
hasonlít az átkozóhoz.

¹⁵A beázott tető esős napon
és a házsártos asszony hasonlók egymáshoz:

¹⁶aki magánál tartja, szelet tartogat,
és olaj után fog kiáltani a jobbja.

¹⁷Vasat vassal élesítenek,
és mindenki a társa személyét csiszolja.

¹⁸Aki fügefát gondoz, gyümölcsét is élvezi,
aki urának gondját viseli, annak megbecsülés jár érte.

¹⁹Amint a vízben tükröződik a belenéző arca,
úgy az emberek szíve is tárva van az okosak előtt.

²⁰Az alvilág és az enyészet nem tud jóllakni sohasem,
az ember szeme is telhetetlen.

²¹Az ezüstöt a tégely, az aranyat a kemence teszi próbára,
a férfit pedig a száj, amely dicséri.
Az igaztalannak szíve gonoszságot firtat,
az igaznak szíve pedig tudást keres.

²²Zúzhatod az ostobát – akár a darát – mozsárban törővel,
mégsem hagyja el a balgasága.

²³Törődjél aprómarhád állapotával,
és tartsd szemmel nyájaidat,

²⁴mert a vagyon nem tart örökké,
és a gazdagság nem száll
nemzedékről nemzedékre.

²⁵Ha kihajt a rét, zöldell a fű,
és begyűjtik a szénát a hegyekről,

²⁶a juhok megadják neked a ruhát,
s a bakok árán szántót vehetsz,

²⁷a kecskék elegendő tejet adnak
élelmedre és házi szükségedre,
és szolgáló leányaid eledelére.

28

¹A gonosz menekül, mikor nem is üldözi senki sem,
az igaz pedig bizton érzi magát, mint a bátor oroszlánkölyök.

²Az erőszakosok hibájából viszályok támadnak,
az okos ember azonban elfojtja azokat.

³A gonosz férfi, aki szegényeket elnyom:
pusztító ár, amely éhínséget okoz.

⁴Akik elhagyják a törvényt, magasztalják az istentelent,
akik megtartják, kikelnek ellene.

⁵A gonosz emberek nem értik a jogot,
akik pedig keresik az Urat, mindent felfognak.

⁶Jobb a szegény, akinek útja feddhetetlen,
mint aki görbe utakon jár, mégha gazdag is.

⁷Aki megfogadja a tanítást, okos gyermek,
aki dőzsölőket lát vendégül, szégyent hoz atyjára.

⁸Aki vagyonát kamattal és ráadással gyarapítja,
olyannak gyűjti, aki szegényhez bőkezű.

⁹Aki elfordítja fülét, hogy ne hallja a törvényt,
annak még az imája is visszataszító.

¹⁰Aki igazakat kárhozatos útra vezet,
maga esik a vermébe,
és javait az igazak birtokolják.

¹¹Bölcsnek tartja magát a gazdag,
de az okos szegény átlát rajta.

¹²Ha az igazak ujjonganak, nagy a dicsőség,
ha pedig a gonoszok jutnak uralomra, az emberek tönkremennek.

¹³Nem boldogul, aki bűneit palástolja,
de irgalmat nyer, aki megvallja s elhagyja azokat.

¹⁴Boldog az ember, aki mindig istenfélő,
aki azonban szívét megkeményíti, bajba jut.

¹⁵Ordító oroszlán és falánk medve:
ilyen a szegény népen uralkodó istentelen.

¹⁶Okosságban szűkölködő fejedelem sokakat elnyom erőszakkal,
de aki gyűlöli a fösvénységet, sokáig uralkodik.

¹⁷Az embert, akit kiontott vér terhe nyom,
ha a sírig menekül is, senki sem támogatja!

¹⁸Aki igazságban jár, üdvösségben részesül,
akinek görbék az útjai, egyszer csak elesik.

¹⁹Aki megműveli földjét, jóllakhat kenyérrel,
aki üres dolgok után szalad, betelik szegénységgel.

²⁰A becsületes embert bőséges áldás kíséri,
aki azonban siet meggazdagodni, nem marad büntetlen.

²¹Nem cselekszik jól, aki ítéletben személyre tekint,
az ilyen egy falat kenyérért is vét az igazság ellen.

²²A férfi, aki siet meggazdagodni, és másokra irigykedik,
nem tudja, hogy utoléri majd a szegénység.

²³Aki megfeddi az embert,
később könnyebben talál nála szeretetet,
mint aki hízelgő nyelvével megcsalja.

²⁴Aki atyját, anyját kifosztja,
és azt mondja: »Ez nem bűn!« –
ártó ember cimborája.

²⁵A pöffeszkedő telhetetlen szítja a viszályt,
aki bízik az Úrban, megerősödik.

²⁶Balga az, aki saját eszére hagyatkozik,
az menekül meg, aki bölcsességben jár-kel.

²⁷Aki ad a szegénynek, nem lát szükséget,
aki megveti a könyörgőt, ínségbe jut.

²⁸Ha a gonoszok felemelkednek, az emberek elrejtőznek,
ha pedig azok tönkremennek, az igazak gyarapodnak.

29

¹A férfira, aki a dorgálót nyakaskodva megveti,
hirtelen eljön a romlás, amelyből nincs számára felépülés.

²Örvend a nép, ha az igazak gyarapodnak,
de sóhajt a nép, ha gonoszok jutnak uralomra.

³A férfi, aki kedveli a bölcsességet, megörvendezteti atyját,
aki azonban céda nőket tart, elherdálja a vagyont.

⁴Az igazságos király talpraállítja az országot,
a kapzsi férfiú azonban tönkreteszi.

⁵A férfi, aki hízelgő, tettetett beszéddel szól barátjához,
hálót vet lába elé.

⁶A gonosz ember beleakad bűnei tőrébe,
az igaz pedig ujjong és örvendezik.

⁷Az igaz gondol a szegények jogával,
a gonosz pedig nem vesz róla tudomást.

⁸Az arcátlan emberek fellázítják a várost,
a bölcsek ellenben csitítják az indulatot.

⁹Ha bölcs ember balgával vitába száll,
akár haragudjék, akár nevessen, nyugalmat nem talál.

¹⁰Vérszomjas emberek megvetik az ártatlant,
az igazak pedig keresik a lelkét.

¹¹A balga rögtön kiadja egész lelkét,
a bölcs pedig elhalasztja és későbbre tartogatja.

¹²Amely király örömest hallgat hazug beszédekre,
annak szolgái egytől egyig
gonosztevők.

¹³Van egymás mellett szegény is, elnyomó is,
mindegyik az Úrtól kapja szeme világát.

¹⁴Örökre szilárd a király trónja,
aki a szegénynek igazságot szolgáltat.

¹⁵Vessző és korholás bölcsességet adnak,
az ifjú pedig, akit szabadjára hagynak, szégyent hoz anyjára.

¹⁶Ha a gonoszok gyarapodnak, a bűn is erőre kap,
az igazak azonban meglátják bukásukat.

¹⁷Fenyítsd fiadat, akkor nyugodalmat ad neked,
és gyönyörűséget szerez lelkednek.

¹⁸Látomás nélkül a nép féktelenné lesz,
de boldog, ha megtartja a törvényt.

¹⁹Szolgát nem lehet csak szép szóval kitanítani,
mert érti ugyan, mit mondasz, de mégsem fogad szót.

²⁰Láttál-e embert, aki elsieti beszédét?
A balgának több a reménye, mint neki!

²¹Aki szolgáját gyermekkorától kényezteti,
később majd makacsnak találja.

²²Indulatos férfi viszályt támaszt,
s a heveskedő bővelkedik bűnökben.

²³Az embert kevélysége megalázza,
az alázatosnak pedig megbecsülés jut.

²⁴Aki tolvajjal osztozik, ellensége önmagának,
hallja az átkot, és még sem tesz jelentést!

²⁵Az emberektől való félelem tőrbe ejt,
aki pedig az Úrban bízik, oltalmat nyer.

²⁶Sokan keresik az uralkodó színét,
de az Úrtól jön mindenki ítélete.

²⁷Az igazak utálják a gonosztevőt,
a gonoszok pedig attól irtóznak, aki egyenes úton jár.
A fiú, aki szót fogad, megmenekszik a romlástól.

30

¹A masszai Águrnak, Jáke fiának mondásai.
Így szól a férfi, akivel Isten van,
és mert Isten vele van, bátorsággal mondja:

²Balgább vagyok, mint a többi ember,
és nincsen emberi bölcsességem!

³Nem tanultam bölcsességet,
hogyan ismerném tehát a Legszentebbet?

⁴Ki ment fel az égbe és szállott alá?
A szelet ki gyűjtötte kezébe?
A vizet ki kötötte mintegy köpenybe,
ki állította föl a földnek minden szélét?
Hogy hívják? És mi a neve a fiának, ha tudod?

⁵Isten minden szava állja a tüzet,
védőpajzs ő azoknak, akik benne bíznak.

⁶Szavaihoz mit sem szabad hozzátenned,
hogy meg ne korholjon és hazugságban ne maradj!

⁷Két dolgot kérek tőled,
ne tagadd meg tőlem, mielőtt meghalok:

⁸Tartsd távol tőlem a hamisságot, hazugságot!
Ne adj nekem se nyomort, se gazdagságot!
Csak annyit adj ennem, amennyi elegendő,

⁹hogy jóllakván meg ne tagadjalak,
és ne mondjam: »Ki az az Úr?«
vagy szükségtől hajtva ne lopjak,
és meg ne gyalázzam Istenem nevét!

¹⁰Ne rágalmazd a szolgát uránál,
hogy meg ne átkozzon, és meg ne bűnhődj!

¹¹Olyan nemzedék ez, amely elátkozza atyját,
és nem áldja anyját,

¹²nemzedék, amely tiszta a saját szemében,
pedig le nem mosta magáról szennyét,

¹³nemzedék, amely szemét magasan hordja,
és felhúzza szemöldökét,

¹⁴nemzedék, amelynek foga megannyi kard,
és álla csupa kés,
hogy felfalja a nyomorgókat a földről,
és a szegényeket az emberek közül.

¹⁵A piócának két leánya van,
mindegyik azt mondja: »Ide vele! Ide vele!«
Három az, ami telhetetlen,
és négy, ami sohasem mondja: »elég!«:

¹⁶az alvilág, az anyaméh szája,
a föld, amely nem tud betelni vízzel,
s a tűz, amely sohasem mondja, hogy: »elég!«

¹⁷A szemet, amely atyjából csúfot űz,
és lenézi anyja szülését,
vájják ki a patakok hollói,
és falják fel a sasok fiai!

¹⁸Három dolog nem fér a fejembe,
és négyet sehogy sem értek:

¹⁹a sasnak útját az égen,
a kígyó útját a sziklán,
a hajó útját a tenger közepén,
s a férfi útját a leánynál.

²⁰Ilyen még a házasságtörő asszony útja is:
eszik, megtörli száját,
és így szól: »Semmi rosszat sem tettem!«

²¹Három dolog alatt rendül meg a föld,
és négyet nem tud elviselni:

²²a rabszolgát, ha király lesz belőle,
a balgát, ha jóllakik étellel,

²³a gyűlölt nőt, ha férjhez megy,
s a rableányt, ha úrnője örökébe lép.

²⁴Négy igen apró van a földön,
de azért a bölcseknél is okosabb:

²⁵erőtlen nép a hangya,
de aratáskor gyűjti élelmét,

²⁶gyenge nép a szirti borz,
mégis sziklába építi lakását,

²⁷a sáskának nincsen királya,
és raja mégis rendben vonul,

²⁸a gyík kezével kapaszkodik,
és ott van királyi palotákban.

²⁹Hárman lépnek szépen,
és négyen járnak délcegen:

³⁰az oroszlán, a hős az állatok között,
nem hátrál meg senki elől,

³¹a kakas, amint a tyúkok között büszkén lépeget,
a bak a kecskenyáj élén,
s a király, ha kiáll népe elé.

³²Van, aki akkor bizonyul balgának, mikor magasra emelték:
ha okos lett volna, kezét a szájára tette volna.

³³Aki fejés közben erősen nyomja a tőgyet,
vajat szorít ki belőle.
Aki erősen fújja orrát, vért nyom ki belőle.
Aki az indulatot szítja, viszályt okoz.

31

¹Lámuelnek, Massza királyának igéi,
amelyekkel őt anyja oktatta.

²Mi az, kedvesem? Mi az, ó, méhem gyermeke?
Mi az, ó fogadalmaim gyermeke?

³Ne költsd vagyonodat nőkre,
és gazdagságodat arra, ami királyokat tönkretesz!

⁴Ne adj királyoknak, Lámuel,
ne adj királyoknak bort,
mert nincsen titoktartás, ahol részegség uralkodik,

⁵hogy ittasan el ne felejtsék a törvényt,
és meg ne másítsák a szegények igazát.

⁶A búslakodóknak adjátok a részegítőt,
s a bort azoknak, akik el vannak keseredve,

⁷hadd igyanak és felejtsék nyomorúságukat,
hogy ne gondoljanak többé bajukra!

⁸Nyisd ki szádat a néma érdekében,
minden jövő-menő ember ügyében,

⁹nyisd ki szádat igaz ítéletre,
és szolgáltass igazságot a szegénynek s a nyomorgónak!

KNB SZIT STL BD RUF KG