A bölcsesség gyümölcse igazság

10 ¹Salamon példabeszédei. A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba fiú azonban szomorúsága anyjának. ²Nem használnak a bűnnel szerzett kincsek, de az igazság megment a haláltól. ³Nem hagyja az ÚR éhezni az igaz embert, de a bűnösök mohóságát elveti. ⁴Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít. ⁵Aki nyáron gyűjt, az eszes fiú, de aki aratáskor alszik, az szégyellni való. ⁶Áldások szállnak az igaz fejére, a bűnösök szája pedig erőszakot rejteget. ⁷Az igaznak az emlékezete áldott, de a bűnösök neve semmivé lesz. ⁸A bölcs szívű megfogadja a parancsokat, a bolond beszédű pedig elbukik. ⁹Aki feddhetetlenül él, biztonságban él, de aki görbe úton jár, arról kitudódik az. ¹⁰Aki kacsingat, fájdalmat okoz, a bolond beszédű pedig elbukik. ¹¹Életnek forrása az igaz ember szája, de a bűnösök szája erőszakot rejteget. ¹²A gyűlölet viszályt teremt, de minden hűtlenséget eltakar a szeretet. ¹³Az értelmes ember ajkán bölcsesség található, de bot való az esztelen hátára. ¹⁴A bölcsek tartózkodók tudásukkal, a bolondot pedig hamar romlásba viszi a szája. ¹⁵A gazdagnak a vagyon az erős városa, a nincsteleneknek romlásuk a szegénység. ¹⁶Az igaznak a keresetéből élet lesz, a bűnösnek a jövedelméből vétek. ¹⁷Az élet ösvényén jár, aki megfogadja az intést, de tévelyegni fog, aki megveti a dorgálást. ¹⁸Gyűlöletet rejteget a hazug ajak, és rágalmakat terjeszt az ostoba. ¹⁹A sok beszédnél elkerülhetetlen a tévedés, de az eszes ember vigyáz a beszédre. ²⁰Színezüst az igaz ember nyelve, a bűnösöknek a szíve is keveset ér. ²¹Az igaznak az ajka sokakat vezet, a bolondok pedig meghalnak esztelenségük miatt. ²²Az ÚR áldása gazdagít meg, a gyarapodást nem lehet erőltetni. ²³Az ostobának a galádságban telik öröme, az értelmes embernek pedig a bölcsességben. ²⁴Utoléri a bűnöst az, amitől retteg, az igazak kívánsága pedig teljesül. ²⁵Ha ráfúj a forgószél a bűnösre, nincs többé, de az igaz örökké tartó alapon áll. ²⁶Amilyen az ecet a fognak és a füst a szemnek, olyan a rest a megbízóinak. ²⁷Az ÚR félelme gyarapítja a napokat, de a bűnösök esztendei megrövidülnek. ²⁸Az igazak várakozása örömre fordul, de a bűnösök reménysége semmivé lesz. ²⁹Az ÚRnak útja a feddhetetlennek erősség, de a gonosztevőknek romlás. ³⁰Az igaz soha meg nem inog, de a bűnösök nem maradnak meg a földön. ³¹Az igaz ember szája bölcsességet áraszt, az álnok nyelvet azonban kivágják. ³²Az igaz ember ajka kedvesen tud szólni, a bűnösök szája pedig csak álnokul.

Az igazság áldást ad, a bűn átkot

11 ¹A hamis mérleget utálja az ÚR, de a pontos súlyt kedveli. ²Ha jön a kevélység, jön a szégyen is, a szerénységgel pedig bölcsesség jár együtt. ³A becsületeseket feddhetetlenség vezeti, de a hűtleneket elpusztítja romlottságuk. ⁴Nem használ a vagyon a harag napján, az igazság azonban megment a haláltól. ⁵A feddhetetlenek útját igazságuk egyengeti, de a bűnös elbukik bűnössége miatt. ⁶A becsületeseket megmenti igazságuk, de a hűtleneket rabul ejti saját mohóságuk. ⁷Ha meghal a bűnös ember, odalesz a reménysége, és odalesz az erősökhöz fűzött várakozása is. ⁸Az igaz megmenekül a nyomorúságból, helyére pedig a bűnös jut. ⁹Tönkreteszi szavaival felebarátját az elvetemült, de az igazak tudásuk által megmenekülnek. ¹⁰Vigad a város az igazak javán, és ujjong a bűnösök pusztulásán. ¹¹A becsületesek áldása építi a várost, de a bűnösök szája romlásba dönti. ¹²Kigúnyolja felebarátját az esztelen, az értelmes ember pedig hallgat. ¹³A rágalmazó titkokat tár fel, de a hűséges lélek leplezi a dolgot. ¹⁴Vezetés nélkül elbukik a nép, de segítséget jelent, ha sok a tanácsadó. ¹⁵Igen rosszul jár, aki idegenért vállal kezességet, de biztonságban marad, aki gyűlöli a jótállást. ¹⁶A kedves asszony a tisztességhez ragaszkodik. Az erőszakos emberek a gazdagsághoz ragaszkodnak. ¹⁷Önmagával tesz jót a szeretet embere, a kegyetlen pedig saját magának árt. ¹⁸A bűnös hamis keresményt szerez, de igaz bérhez jut az, aki igazságot vet. ¹⁹Aki ragaszkodik az igazsághoz, az az életre jut, de aki a rosszat hajhássza, az a halálra. ²⁰Utálja az ÚR az álnok szívűeket, de kedveli azokat, akiknek útja feddhetetlen. ²¹Kezet rá, hogy nem marad büntetlenül a gonosz! De az igazak utódai megmenekülnek. ²²Mint disznó orrában az aranykarika, olyan a szép asszony, ha nincs jó ízlése. ²³Az igazak csak jóra várhatnak, a bűnösök pedig csak haragot remélhetnek. ²⁴Van, aki bőven osztogat, mégis gyarapszik, más meg szűken méri a járandóságot, mégis ínségbe jut. ²⁵Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül. ²⁶Átkozza azt a nép, aki búzáját visszatartja, de áldás száll annak a fejére, aki eladja. ²⁷Aki jóra törekszik, jóakaratot szerez, de eljön a rossz arra, aki azt hajhássza. ²⁸Elbukik, aki gazdagságában bízik, de az igazak virulnak, mint a lomb. ²⁹Aki kárt okoz háza népének, szelet örököl, és szolgája lesz a bölcsnek a bolond. ³⁰Az igaz gyümölcse életnek a fája, és a bölcs lelkeket nyer meg. ³¹Bizony, az igaz is elnyeri jutalmát a földön, hát még a bűnös és vétkes ember!

A bölcs és a bolond viselkedése

12 ¹Aki szereti az intelmet, szereti a tudást, aki pedig gyűlöli a feddést, az ostoba marad. ²A jó ember jóakaratot nyer az ÚRtól, de az alattomos embert ő bűnösnek tartja. ³Nem áll szilárdan a bűnösen élő ember, de az igazak gyökere mozdíthatatlan. ⁴A derék asszony urának koronája, de mint a csontszú, olyan a szégyentelen. ⁵Az igazak gondolatai helyesek, a bűnösök szándékai csalárdak. ⁶A bűnösök szavai vérszomjasak, de a becsületeseket megmenti beszédük. ⁷Romlás éri a bűnösöket, és odalesznek, de az igazak háza megmarad. ⁸Értelmének megfelelően dicsérik az embert, a fondorlatos szívűt pedig megvetik. ⁹Jobb annak, akit lebecsülnek, de szolgája van, mint annak, aki dicsekszik, de alig van kenyere. ¹⁰Az igaz törődik még állatjának kívánságával is, a bűnösnek még az irgalma is kegyetlen. ¹¹Aki műveli földjét, jóllakik kenyérrel, de aki hiábavalóságokat hajszol, az esztelen. ¹²A bűnös a gonoszsággal szerzett zsákmányra vágyik, az igazak mégis gyökeret vernek. ¹³A vétkes ajak veszedelmes csapda, de az igaz kikerül a bajból. ¹⁴Amit mond az ember, annak a gyümölcséből lakik jól, és amit tesz az ember, azt fizetik neki vissza. ¹⁵A bolond helyesnek tartja a maga útját, a bölcs pedig hallgat a tanácsra. ¹⁶A bolond bosszúsága azonnal kitudódik, az okos pedig leplezi szégyenét. ¹⁷Aki igazán szól, az igazat mondja el, a hamis tanú pedig a csalárdságot. ¹⁸Van, akinek a fecsegése olyan, mint a tőrdöfés, a bölcsek nyelve pedig gyógyít. ¹⁹Az igaz ajak mindig állhatatos, a hazug nyelv pedig egy pillanatig sem az. ²⁰Csalárdság van azok szívében, akik a rosszon fáradoznak, de akik tanácsukkal békére intenek, azok szívében öröm. ²¹Nem éri az igazat semmi veszedelem, de a bűnösök élete bajjal lesz tele. ²²Utálja az ÚR a hazug ajkat, de a helyesen élőket kedveli. ²³Az okos ember nem fitogtatja tudását, az esztelen pedig kérkedik bolondságával. ²⁴A szorgalmasak uralkodni fognak, a lusta pedig robotolni fog. ²⁵Aki aggódik szívében, az levertté lesz, a jó szó viszont felvidítja. ²⁶Az igaz utat tud mutatni másnak is, a bűnösöket pedig tévelygésbe viszi saját útjuk. ²⁷A lusta a vadászzsákmányt sem süti meg, pedig drága kincse az embernek a szorgalom. ²⁸Az igazság ösvényén élet van, és útja nem a halál felé vezet. 13 ¹A bölcs fiú megfogadja az apai intést, de a csúfolódó nem hallgat a dorgálásra. ²Amit mond az ember, annak a gyümölcsével lakik jól, a hűtlenek mégis erőszakra vágynak. ³Aki vigyáz a szájára, megtartja életét, aki feltátja száját, arra romlás vár. ⁴Vágyakozik a lusta lelke, de hiába, a szorgalmas lelke pedig bővelkedik. ⁵Gyűlöli az igaz a hazug beszédet, a bűnös pedig szégyent és gyalázatot okoz. ⁶Az igazság megtartja a feddhetetlenül élőt, a bűn pedig elbuktatja a vétkest. ⁷Van, aki gazdagnak mutatja magát, pedig semmije sincs; van, aki szegénynek, pedig nagy a vagyona. ⁸A gazdagság az ember életének váltságdíja lehet, a szegény pedig fenyegetést sem hall. ⁹Az igazak világossága vígan ég, de a bűnösök lámpása kialszik. ¹⁰A kevélységből csak civódás lesz, de a tanács megfogadásában bölcsesség van. ¹¹A könnyen szerzett vagyon elfogy, de aki keze munkájával gyűjt, az gyarapodik. ¹²A hosszú várakozás beteggé teszi a szívet, de a beteljesült kívánság az élet fája. ¹³Aki megveti az igét, eladósodik miatta, de aki tiszteli a parancsolatokat, elnyeri jutalmát. ¹⁴A bölcs tanítás az élet forrása a halál csapdáinak kikerülésére. ¹⁵A jóindulat kedvessé tesz, de a hűtlenek útja saját romlásukat okozza. ¹⁶Minden eszes ember okosan cselekszik, de az esztelen bolondságot terjeszt. ¹⁷A gonosz küldött romlásba dönt, de a megbízható követ gyógyulást szerez. ¹⁸Szegénység és gyalázat éri azt, aki megveti az intést, de tisztelik azt, aki megfogadja a feddést. ¹⁹A beteljesült kívánság jólesik az embernek, az ostobának pedig utálatos eltérni a rossztól. ²⁰Aki bölcsekkel jár, bölccsé lesz, az ostobák barátja pedig romlottá lesz. ²¹A vétkeseket üldözi a baj, az igazaknak pedig szép jutalmuk lesz. ²²A jó ember örökséget hagy még unokáinak is, a vétkes vagyona pedig az igazra vár. ²³Sok eledelt terem a szegények szántóföldje, de van, akit tönkretesz a törvénytelenség. ²⁴Aki kíméli botját, gyűlöli a fiát, de aki szereti, idejében megfenyíti. ²⁵Az igaz jóllakásig ehet, de a bűnösök hasa éhen marad.

A bölcsesség és a balgaság kétféle gyümölcse

14 ¹Az asszonyi bölcsesség építi a házat, a bolondság pedig a maga kezével rombolja le. ²Aki egyenes úton jár, féli az URat, de aki letéved útjairól, az megveti őt. ³A bolond szájából gőg sarjad, de a bölcseket megőrzi ajkuk. ⁴Ha nincsenek barmok, üres a jászol, de bő a termés, ha erős az ökör. ⁵Az igaz tanú nem hazudik, de a hamis tanú hazugságot beszél. ⁶Hiába keresi a csúfolódó a bölcsességet, az értelmes embernek azonban könnyű a megismerés. ⁷Térj ki az ostoba útjából, mert nem szerzel ajkáról tudást! ⁸Az okos azért bölcs, mert érti a dolgát, az ostobát pedig rászedi saját bolondsága. ⁹A bolondokat csúffá teszi a vétek, de a becsületes emberek közt jóakarat van. ¹⁰A szív ismeri a maga keserűségét, és örömébe sem avatkozhat idegen. ¹¹A bűnösök háza népe kipusztul, de a becsületesek sátrának lakói virulni fognak. ¹²Van út, amely egyenesnek látszik az ember előtt, de végül a halálba vezet. ¹³Nevetés közben is fájhat a szív, és az öröm vége is lehet bánat. ¹⁴A romlott szívű azt kapja, amit megérdemel, meg a jó ember is tettei gyümölcsét. ¹⁵A tapasztalatlan mindent elhisz, de az okos vigyáz a lépésére. ¹⁶A bölcs fél a rossztól, és elkerüli, az ostoba féktelen és elbizakodott. ¹⁷A hirtelen haragú bolondságot követ el, és az alattomos embert gyűlölik. ¹⁸Bolondságot örökölnek az együgyűek, az okosakat pedig tudás ékesíti. ¹⁹Le fognak borulni a rosszak a jók előtt, és a bűnösök az igaz ember kapuja előtt. ²⁰A szegényt még barátja is gyűlöli, de a gazdagot sokan szeretik. ²¹Aki megveti felebarátját, vétkezik, de aki az alázatosokon könyörül, boldog lesz. ²²Tévelyegnek, akik rosszat akarnak, a szeretet és a hűség pedig jót akar. ²³Minden munkának megvan a maga haszna, de akinek csak a szája jár, az ínségbe jut. ²⁴A bölcseknek koronája a gazdagság, de az ostobák bolondsága csak bolondság. ²⁵Életeket ment meg az igaz tanú, de aki hazugságot beszél, az csaló. ²⁶Aki az URat féli, annak erős oltalma van, fiainak is menedéke lesz az. ²⁷Az ÚRnak félelme az élet forrása a halál csapdáinak kikerülésére. ²⁸Nagy nép ad a királynak méltóságot, de ha elfogy a nemzet, elvész az uralkodó is. ²⁹A türelmes ember telve értelemmel, a türelmetlen pedig bolondnak bizonyul. ³⁰A szelíd szív élteti a testet, az indulat viszont rothasztja a csontokat. ³¹Aki elnyomja a nincstelent, gyalázza Alkotóját, aki pedig könyörül a szegényen, az dicsőíti. ³²A maga gonoszsága miatt bukik el a bűnös, de vigaszt kap az igaz, ha halálán van is. ³³Az értelmes ember szívében bölcsesség lakik, de az is kitudódik, hogy mi van az ostobákéban. ³⁴Az igazságosság felmagasztalja a népet, a bűn pedig gyalázatukra van a nemzeteknek. ³⁵Jóindulattal van a király az értelmes szolga iránt, de haragja sújtja a haszontalant.

A bölcs ember osztályrésze élet, a bolondé halál

15 ¹A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt. ²A bölcsek nyelve jól alkalmazza a tudást, az ostobák szája meg balgaságot áraszt. ³Mindenen rajta tartja szemét az ÚR, a gonoszakat és a jókat egyaránt figyeli. ⁴A szelíd nyelv olyan, mint az élet fája, a romlott pedig összetöri a lelket. ⁵A bolond utálja az apai intést, de az okos elfogadja a dorgálást. ⁶Az igaz házában nagy kincs van, a bűnösnek pedig jövedelme okozza a vesztét. ⁷A bölcsek ajka hinti a tudást, az ostobáknak a szíve sem tiszta. ⁸A bűnösök áldozatát utálja az ÚR, de a becsületesek imádságát kedveli. ⁹Utálja az ÚR a bűnös útját, de szereti az igazságra törekvőt. ¹⁰Rosszul esik az intés annak, aki letér az ösvényről, pedig meghal az, aki gyűlöli a dorgálást. ¹¹A halál és az enyészet helye is az ÚR előtt van, mennyivel inkább az emberek szíve! ¹²Nem szereti a csúfolódó, ha feddik, és nem jár a bölcsekhez. ¹³Az örvendező szív megszépíti az arcot, a bánatos szív pedig összetöri a lelket. ¹⁴Az értelmes szív tudásra törekszik, az ostobák szája pedig bolondságon rágódik. ¹⁵A csüggedőnek mindig rossz napja van, a jókedvűnek pedig mindig ünnepe. ¹⁶Jobb a kevés az ÚR félelmével, mint a sok kincs, ha nyugtalanság jár vele. ¹⁷Jobb egy tányér főzelék ott, ahol szeretet van, mint a hizlalt ökör, ahol gyűlölet van. ¹⁸Az indulatos ember viszályt szít, a türelmes pedig lecsendesíti a perpatvart. ¹⁹A lusta útja olyan, mint a tövises sövény, a becsületesek ösvénye pedig egyenes. ²⁰A bölcs fiú örömet szerez apjának, az ostoba ember pedig megveti anyját. ²¹A bolondság az esztelen ember öröme, de az értelmes egyenes úton jár. ²²Meghiúsulnak a tervek, ha nincs tanácskozás, de megvalósulnak, ha van sok tanácsadó. ²³Örül az ember, ha válaszolni tud, és milyen jó az idején mondott szó! ²⁴Az értelmes ember életútja fölfelé visz, kikerülve a holtak hazáját odalent. ²⁵A gőgösök házát összedönti az ÚR, de megszilárdítja az özvegyek határát. ²⁶Utálatosak az ÚR előtt a gonosz gondolatok, de tiszták a kedves szavak. ²⁷Kárt okoz saját házának a nyerészkedő, de aki gyűlöli a vesztegetést, az élni fog. ²⁸Az igaz megfontolja szívében, hogy mit mondjon, a bűnösök szájából pedig árad a rossz. ²⁹Távol van az ÚR a bűnösöktől, de az igazak imádságát meghallgatja. ³⁰A csillogó szemek megörvendeztetik a szívet, a jó hír felüdíti a testet. ³¹Akinek a füle hallgat az életre való feddésre, az a bölcsek között marad. ³²Aki semmibe veszi az intést, önmagának árt, aki pedig hallgat a dorgálásra, értelmessé válik. ³³Az ÚR félelme bölcsességre int, és aki tisztességet akar, előbb legyen alázatos!

Az Úr szereti a benne bízókat

16 ¹Az emberi értelem tervezget, de az ÚR adja meg, hogy mit mondjon a nyelv. ²Minden útját helyesnek tartja az ember, de az ÚR megvizsgálja a lelkeket. ³Bízd az ÚRra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid. ⁴Mindent rendeltetésének megfelelően készített az ÚR, még a bűnöst is: a veszedelem napjára. ⁵Utál az ÚR minden fölfuvalkodott szívűt: kezet rá, hogy nem marad büntetlen! ⁶Szeretettel és hűséggel jóvá lehet tenni a bűnt; az ÚRnak félelme távol tart a rossztól. ⁷Akinek életútját kedveli az ÚR, azt még ellenségeivel is összebékíti. ⁸Jobb az igaz úton szerzett kevés, mint a törvénytelenül szerzett nagy jövedelem. ⁹Az embernek az értelme terveli ki útját, de az ÚR irányítja járását. ¹⁰Kijelentés hangzik a király ajkáról: nem szabad téves ítéletet mondania. ¹¹Az ÚRé az igaz mérleg és mérőserpenyő, az ő művei a zacskóban tartott súlyok. ¹²Utálniuk kell a királyoknak a bűnös tetteket, mert igazság teszi szilárddá a trónt. ¹³A királyoknak kedves az igaz szó, és szeretik azt, aki őszintén beszél. ¹⁴A király haragja a halál követe, de a bölcs ember kiengeszteli azt. ¹⁵A király arcának ragyogása éltet, jóakarata olyan, mint a tavaszi esőt hozó felleg. ¹⁶Mennyivel jobb bölcsességet szerezni, mint aranyat, és értelmet szerezni, mint színezüstöt! ¹⁷A becsületes emberek útja kikerüli a veszélyt, életét tartja meg, aki útjára vigyáz. ¹⁸Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság. ¹⁹Jobb szelíd lelkűnek lenni az alázatosok közt, mint zsákmányon osztozni a gőgösök közt. ²⁰Aki megérti az igét, annak jó dolga lesz, és boldog az, aki bízik az ÚRban. ²¹A bölcs szívűt értelmesnek nevezik, a nyájas ajkak gyarapítják a tudást. ²²Élet forrása az értelem annak, akinek van, de a bolondot még inteni is bolondság. ²³A bölcs szívű értelmesen beszél, és ajkával is gyarapítja a tudást. ²⁴Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek. ²⁵Van út, amely az ember előtt egyenesnek látszik, de végül a halálba vezet. ²⁶A munkás önmagáért fáradozik, mert szája kényszeríti rá. ²⁷A mihaszna ember gonoszul áskálódik, és ajka olyan, mint a perzselő tűz. ²⁸Az álnok ember viszályt támaszt, a rágalmazó szétválasztja a barátokat is. ²⁹Az erőszakos ember rászedi felebarátját, és nem a jó úton vezeti. ³⁰Aki behunyja szemét, álnokságot tervez, aki összeszorítja ajkát, gonoszságot hajt végre. ³¹Ékes korona az ősz haj, az igazság útján található. ³²Többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít. ³³Az ember végzi a sorsvetést, de mindig az ÚRtól való a döntés.

A bölcs ember meggondolja, mit beszél

17 ¹Jobb egy darab száraz kenyér ott, ahol békesség lakik, mint ha zsíros falatokkal van tele a ház, de veszekednek benne. ²Az eszes szolga föléje kerül a haszontalan fiúnak, és a testvérekkel együtt osztozik az örökségben. ³Az ezüsthöz tégely kell, az aranyhoz olvasztókemence, de a szívek vizsgálója az ÚR. ⁴A gonosztevő az álnok ajakra figyel, a hazug a gonosz nyelvre ügyel. ⁵Aki gúnyolja a szegényt, Alkotóját gyalázza, és aki a veszedelemnek örül, nem marad büntetlen. ⁶Az öregek koronája: az unokák, és a fiak ékessége: az atyák. ⁷Nem illik a bolondhoz a választékos beszéd, de az előkelőhöz sem a hazug beszéd. ⁸Drágakőnek véli ajándékát, aki adja, amellyel célt ér, bárhova forduljon is vele. ⁹Aki szeretetre törekszik, fátyolt borít a vétekre, de aki folyton arról beszél, elszakad a barátjától. ¹⁰Jobban megrendíti a dorgálás az értelmes embert, mint száz botütés az ostobát. ¹¹Csak pártütésre törekszik a rossz ember, de kegyetlen követet küldenek ellene. ¹²Inkább a fiát vesztett medvével találkozzék az ember, mint egy ostobával, amikor megzavarodik. ¹³Aki rosszal fizet a jóért, annak a házából nem távozik el a baj. ¹⁴A viszály kezdete olyan, mint amikor megindul az árvíz, azért tartsd távol magad a perpatvartól, mielőtt kitör. ¹⁵Aki igaznak mondja a bűnöst, és aki bűnösnek mondja az igazat: mindkettőjüket egyaránt utálja az ÚR. ¹⁶Mire jó a pénz az ostoba kezében? Vehet-e bölcsességet, akinek nincs esze? ¹⁷Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik. ¹⁸Esztelen ember, aki kezet ad, és kezességet vállal a barátjáért. ¹⁹A bűnt szereti, aki veszekedni szeret, és aki kérkedik, a saját romlását keresi. ²⁰Az álnok szívű embernek nem lesz jó vége, és a csalárd nyelvű bajba kerül. ²¹Az ostoba bánatot okoz szülőjének, és nem tud örülni a bolondnak az apja. ²²A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja. ²³A bűnös elfogadja a megvesztegetést, és elferdíti az igazság ösvényét. ²⁴Az értelmes ember előtt ott van a bölcsesség, de az ostoba szeme a föld végén kalandozik. ²⁵Az ostoba fiú bosszantja apját, és keseríti anyját. ²⁶Nem való megbírságolni az igaz embert, és megverni az elöljárót, ha becsületes. ²⁷A tudós ember takarékoskodik beszédével, és aki értelmes, az higgadt lelkű. ²⁸Még az ostobát is bölcsnek gondolják, ha hallgat, és értelmesnek azt, aki csukva tartja a száját. 18 ¹A különc a maga kívánsága után jár, és hadakozik minden jóravaló dolog ellen. ²Az ostoba nem leli kedvét az értelemben, csak saját eszének fitogtatásában. ³Ahová bűnös érkezik, oda megérkezik a megvetés is, és a szégyentelenséggel együtt jár a gyalázat. ⁴Mély víz az ember szájának beszéde, áradó patak, bölcsesség forrása. ⁵Nem jó a bűnösnek kedvezni, sem jogaiból kiforgatni az igaz embert. ⁶Az ostoba ajka perpatvart okoz, és szája vereséget idéz elő. ⁷Az ostobának saját szája a romlása, és saját ajkai ejtik csapdába őt. ⁸A rágalmazó szavai, mint a jó falatok, behatolnak a test belsejébe. ⁹Aki munkájában hanyag, az testvére annak, aki tönkretesz. ¹⁰Erős torony az ÚR neve, oda fut az igaz, és védelmet talál. ¹¹A gazdagnak a vagyon az erős városa, magas várfalnak képzeli. ¹²Akire romlás vár, annak fölfuvalkodik a szíve, de akire dicsőség, az alázatos. ¹³Aki arra felel, amit meg sem hallgatott, azt bolondnak tartják, és megpirongatják. ¹⁴Az ember lelke elviseli a szenvedést, de ha a lélek összetörik, azt el lehet-e hordozni? ¹⁵Az értelmes ember szíve ismeretet szerez, és a bölcsek füle ismeretre törekszik. ¹⁶Az ajándék tág teret nyit az ember előtt, és az előkelők elé juttatja. ¹⁷Igaznak látszik az, aki először szól a perben, de sorra kerül ellenfele is, és megcáfolja. ¹⁸A sorsvetés megszünteti a viszálykodást, és szétválasztja az erőszakosakat. ¹⁹A rászedett testvér hozzáférhetetlenebb az erős városnál, és a viszály olyan, mint városkapun a zár. ²⁰Amit mond az ember, annak a gyümölcséből fog jóllakni a teste, és amit a beszéde terem, azzal kell jóllaknia. ²¹Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi. ²²Aki jó feleséget talált, kincset talált, és elnyerte az ÚR jóakaratát. ²³Könyörögve szól a szegény, de a gazdag keményen válaszol. ²⁴Van ember, aki bajba juttatja felebarátait, de van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél.

A kegyes szegénység lelkileg gazdagít

19 ¹Jobb a feddhetetlenül élő szegény, mint az álnok beszédű ostoba. ²Ismeret nélkül az igyekezet sem jó, és aki nagyon siet, könnyen letér az útról. ³Az embert a saját bolondsága vezeti félre, mégis az ÚR ellen zúgolódik a szíve. ⁴A vagyon sok barátot szerez, a nincstelentől a barátja is elválik. ⁵Nem marad büntetlen a hamis tanú, és nem menekül meg, aki hazugságot beszél. ⁶Sokan hízelegnek az előkelő embernek, és az ajándékozónak mindenki barátja. ⁷A szegényt a testvérei is mind gyűlölik, még inkább eltávolodnak tőle barátai; szavaival unszolja őket, de hiába. ⁸Aki értelmet szerez, önmagát szereti, aki megőrzi tudását, megtalálja a jót. ⁹Nem marad büntetlen a hamis tanú, és elpusztul, aki hazugságot beszél.

A rest és csúfolódó embert utoléri a büntetés

¹⁰Nem illik az ostobához a fényűzés, sem a szolgához az uralkodás a vezetőkön. ¹¹Az értelmes ember türelmes, díszére válik, ha megbocsátja a vétket. ¹²Ha a király haragszik, olyan, mintha oroszlán morogna, de jóakarata olyan, mint a fűre hulló harmat. ¹³Apjának szerencsétlensége az ostoba fiú, és mint a szüntelen csepegő háztető, olyan a zsémbes asszony. ¹⁴A ház és a vagyon apai örökség, de az ÚRtól van az okos feleség. ¹⁵A restség mély álomba merít, és a lusta ember éhezik. ¹⁶Aki megtartja a parancsot, megtartja életét, de aki nem törődik teendőivel, meghal. ¹⁷Aki könyörül a nincstelenen, az ÚRnak ad kölcsön, mert ő megtéríti jótéteményét. ¹⁸Fenyítsd meg fiadat, míg van remény, de ne vigyen odáig indulatod, hogy halálát okozd! ¹⁹A nagy haragú ember fizessen bírságot, mert ha elengeded neki, még nő a haragja. ²⁰Hallgass a tanácsra, és fogadd el az intést, hogy végre bölcs légy! ²¹Sokféle szándék van az ember szívében, de csak az ÚR tervei valósulnak meg. ²²Amit az embertől megkívánnak, az a hűség, ezért jobb a szegény ember a hazugnál. ²³Az ÚR félelme életet jelent: az ember elégedetten alszik, nem éri veszedelem. ²⁴Belenyújtja kezét a rest a tálba, de már a szájához nem viszi. ²⁵Ha megvered a csúfolódót, az együgyű okul, ha megfedded az okost, az belátja annak értelmét. ²⁶Szégyellni való és gyalázatos az a fiú, aki bántalmazza apját, vagy elkergeti anyját. ²⁷Ha nem hallgatsz, fiam, az intésre, tévelyegni fogsz okos tanítások nélkül! ²⁸A haszontalan tanú csúfot űz a törvényből, a bűnösök szája pedig csak úgy nyeli az álnokságot. ²⁹A csúfolódókat készen várja az ítélet, és az ostobák hátát az ütleg.

Bölcs tanácsok, melyek a könnyelműségtől óvnak

20 ¹A bor csúfolódóvá tesz, a részegítő ital lármássá, senki sem bölcs, aki attól tántorog. ²A király haragja olyan, mint az oroszlán morgása, aki fölidézi, maga ellen vét. ³Távol maradni a perpatvartól: dicsőség, a bolond mind belekeveredik. ⁴Nem szánt ősszel a rest, de ha majd aratni akar, nem lesz mit. ⁵Mély víz az ember szívének a terve, de az okos ember kimeríti. ⁶Sok ember hirdeti, hogy hűséges, de ki találhat megbízható embert? ⁷Feddhetetlenül él az igaz, még a fiai is boldogok lesznek. ⁸Ha a király az ítélőszékben ül, tekintete észrevesz minden rosszat. ⁹Ki mondhatja: Tisztán tartottam szívemet, tiszta vagyok, nincs vétkem? ¹⁰A kétféle súlyt és a kétféle vékát egyaránt utálja az ÚR. ¹¹Már egy gyermek tetteiből is fel lehet ismerni, hogy tiszta és helyes-e, amit tesz! ¹²A halló fület és a látó szemet egyaránt az ÚR alkotta. ¹³Ne szeresd az alvást, mert elszegényedsz; tartsd nyitva a szemed, és jóllakhatsz kenyérrel. ¹⁴Rossz! Rossz! – mondja a vevő, de amint elmegy, már dicsekszik. ¹⁵Lehet bőven arany és igazgyöngy, de legdrágább kincs az okosan beszélő száj. ¹⁶Vedd el a ruháját, mert kezességet vállalt másért, és zálogold meg az idegenért! ¹⁷Ízlik az embernek a hazugsággal szerzett kenyér, de végül kaviccsal lesz tele a szája. ¹⁸Tanácskozás során születik a jó terv, és megfontoltság kell a háborúhoz. ¹⁹A rágalmazó titkokat fed fel, azért a fecsegővel ne barátkozz! ²⁰Aki apját vagy anyját átkozza, annak mécsese a legnagyobb sötétben alszik ki. ²¹Az előre kikövetelt örökségen végül is nem lesz áldás. ²²Ne mondd: Megfizetek a rosszért! Reménykedj az ÚRban, ő megsegít téged. ²³Utálja az ÚR a kétféle súlyt, és a hamis mérleg nem jó dolog. ²⁴Az ÚR irányítja a férfi lépteit, az ember hogyan érthetné meg útját? ²⁵Csapdába esik az, aki könnyelműen tesz fogadalmat, mert azután már hiába bánkódik. ²⁶A bölcs király leteríti a bűnösöket, és kocsival hajt rájuk. ²⁷Az ember lelke az ÚRtól kapott mécses, egészen átkutatja a test belsejét. ²⁸Szeretet és hűség őrzi a királyt, és szeretet támogatja trónját. ²⁹Az ifjak dísze az erő, az öregek ékessége pedig az ősz haj. ³⁰Zúzódások, sebek tisztítanak meg a gonoszságtól, és a test belsejében is érzett csapások.

Az igazakat megáldja, a bűnösöket megítéli az Isten

21 ¹Olyan az ÚR kezében a király szíve, mint a patak vize: arra vezeti, amerre akarja. ²Minden útját helyesnek tartja az ember, de az ÚR vizsgálja meg a szíveket. ³Az igaz és törvényes cselekvést többre becsüli az ÚR, mint az áldozatot. ⁴A gőgös tekintet és a kevély szív a bűnösök mécsese: vétek. ⁵A szorgalmasnak a tervei csak hasznot hoznak, de mindenki, aki elsieti a dolgát, csak ínségbe jut. ⁶A hazug nyelvvel szerzett kincs tovaszálló pára és halálos csapda. ⁷A bűnösöket elsodorja erőszakosságuk, mert nem akarják teljesíteni a törvényt. ⁸Tekervényes a bűnös ember útja, de a tisztának az eljárása egyenes. ⁹Jobb a tető sarkán lakni, mint zsémbes asszonnyal együtt a házban. ¹⁰A bűnös lelke rosszat kíván, még a barátjára sem néz jóindulattal. ¹¹Ha bírságot kap a csúfolódó, csak abból ért az együgyű, de ha a bölcset oktatják, ő már abból is okul. ¹²Az igaz szemmel tartja a bűnös házát, és a bűnösöket romlásba dönti. ¹³Aki bedugja fülét a nincstelen segélykiáltására, annak sem válaszolnak majd, amikor ő kiált. ¹⁴A rejtve adott ajándék megenyhíti a haragot, és a titkon eljuttatott adomány a heves indulatot. ¹⁵Az igaznak öröm, ha a törvény jut érvényre, de a gonosztevőnek rettegés. ¹⁶Az értelem útjáról letévedő ember az árnyak gyülekezetébe jut majd. ¹⁷Ínségre jut, aki szeret vigadozni, aki szereti a bort és az olajat, nem gazdagszik meg. ¹⁸Váltságdíj lesz az igazért a bűnös, és a becsületesek helyett a hűtlen. ¹⁹Jobb a puszta földjén lakni, mint zsémbes és bosszús asszonnyal. ²⁰Drága kincs és olaj van a bölcs hajlékában, az ostoba ember pedig eltékozolja azt. ²¹Aki igazságra és hűségre törekszik, életet, igazságot és megbecsülést talál. ²²Behatol a bölcs a hősök városába, és lerombolja megbízhatónak vélt erődjét. ²³Aki vigyáz a szájára és a nyelvére, életét őrzi meg a nyomorúságtól. ²⁴A kevély gőgösnek csúfolódó a neve, dühében gőgösen viselkedik. ²⁵A restet megöli vágyakozása, mert a két keze nem akar dolgozni; ²⁶egész nap csak vágyakozik, az igaz pedig ad, és nem fukarkodik. ²⁷A bűnösök áldozata utálatos, kivált ha galád dologért hozzák. ²⁸Aki hazugságot tanúsít, elvész, de aki meggyőződött az ügyről, az mindig beszélhet. ²⁹Szemtelen képet vág a bűnös ember, a becsületes pedig rendben tartja dolgait. ³⁰Nem használ a bölcsesség és az értelem, sem a tanács az ÚRral szemben. ³¹Készen áll a ló a csata napján, de az ÚR adja a győzelmet.

A jóakaratú emberekről gondot visel az Úr

22 ¹Többet ér a jó hírnév a nagy gazdagságnál, a jóindulat jobb az ezüstnél és az aranynál. ²Találkozik a gazdag a szegénnyel: mindkettőt az ÚR alkotta. ³Ha az okos látja a veszedelmet, elrejtőzik, az együgyűek pedig belekeverednek, és megjárják. ⁴Az alázatnak és az ÚR félelmének jutalma gazdagság, dicsőség és élet. ⁵Tövisek és kelepcék vannak a görbe úton: aki vigyáz magára, messze elkerüli azokat. ⁶Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól. ⁷A gazdag uralkodik a szegényeken, és az adós szolgája a kölcsönadónak. ⁸Aki álnokságot vet, bajt arat, és véget ér dühödt hatalmaskodása. ⁹A jóságos tekintetű ember áldott lesz, mert ad kenyeréből a nincstelennek. ¹⁰Űzd el a csúfolódót, és távozik vele a perpatvar, megszűnik a vita és a gyalázkodás. ¹¹Aki szereti a szív tisztaságát, és jóindulattal beszél, annak barátja a király. ¹²Az ÚR szeme ügyel az ismeretre, a hűtlenek beszédét meghiúsítja. ¹³Ezt mondja a rest: Oroszlán van odakinn, megöl engem a szabadban. ¹⁴Mély verem az idegen nő szája, beleesik, akire haragszik az ÚR. ¹⁵A gyermek szívéhez hozzátartozik az ostobaság, de a fenyítő bot kiűzi belőle. ¹⁶Aki elnyomja a nincstelent, hogy maga gyarapodjék, és a gazdagnak ad, egyszer majd ínségre jut.

További bölcs mondások gyűjteménye

¹⁷Fordítsd ide füledet, hallgasd a bölcsek szavait, és figyeljen elméd tudományomra! ¹⁸Mert gyönyörűséget szerez, ha őrzöd azokat magadban, ajkadon is állandóan ott lesznek. ¹⁹Legyen az ÚRban bizodalmad, ezt tanítom ma neked, bizony, neked! ²⁰Már előbb is írtam neked tanácsokat és tudnivalókat, ²¹tanítva téged arra, hogy ezek valóban igaz mondások, hogy igaz mondásokkal felelhess annak, aki küldött. ²²Ne rabold ki a szegényt, mivel szegény ő, és ne tipord el a nincstelent a kapuban! ²³Mert az ÚR perli perüket, és fosztogatóikat megfosztja életüktől. ²⁴Ne tarts barátságot a haragos természetűvel, és ne járj együtt a heveskedővel, ²⁵mert megszokod ösvényeit, és magadnak állítasz csapdát! ²⁶Ne tartozz azok közé, akik kezet adnak, és adósságért kezességet vállalnak! ²⁷Miért vegyék el alólad fekvőhelyedet is, ha nem lesz miből fizetned? ²⁸Ne mozdítsd el az ősi határt, amelyet őseid jelöltek ki! ²⁹Akiről azt látják, hogy ügyesen dolgozik, az biztosan a királyok szolgálatába fog állni, nem marad az alacsony rangúak szolgája.

Józanság és mértéktartás ajánlása

23 ¹Ha uralkodóval együtt ülsz le enni, jól gondold meg, mi van előtted, ²mert ha telhetetlen vagy, kést tettél a torkodra! ³Ne kívánd jó falatjait, mert csalétek az! ⁴Ne fáradj azon, hogy meggazdagodj, a magad belátásából hagyd abba! ⁵Alig száll rá tekinteted, már nincs meg, mert gyorsan szárnya támad, az ég felé repül, mint a saskeselyű. ⁶Ne edd az irigy ember kenyerét, és ne kívánd jó falatjait, ⁷mert olyan ő, mint aki számolgat magában: Egyél, igyál! – mondja neked, de nem szívesen. ⁸Megevett falatodat ki fogod hányni, és kedves szavaidat elvesztegeted. ⁹Az ostoba füle hallatára ne beszélj, mert csak megveti okos szavaidat. ¹⁰Ne mozdítsd el az ősi határt, ne orozd el az árvák mezejét! ¹¹Mert megváltójuk erős: ő perli majd perüket veled. ¹²Szívleld meg az intést, és hallgass az okos beszédre! ¹³Ne sajnáld megfenyíteni a gyermeket, nem hal bele, ha megvered bottal. ¹⁴Te csak bottal vered meg, de lelkét a holtak hazájától mented meg. ¹⁵Fiam, ha bölcs a szíved, örül az én szívem is. ¹⁶Vigad a bensőm, ha ajkad őszintén szól. ¹⁷Ne irigyelje szíved a vétkeseket, inkább az URat féld mindennap, ¹⁸mert van még jövendő, és reménységed nem semmisül meg. ¹⁹Hallgass rám, fiam, légy bölcs, és irányítsd szíved a helyes útra! ²⁰Ne tarts a bor mellett dőzsölőkkel, se a falánk húsevőkkel! ²¹Mert a dőzsölő és a falánk elszegényedik, és rongyokba öltöztet a sok alvás. ²²Hallgass apádra, ő nemzett téged, és ne vesd meg anyádat, ha megöregszik! ²³Vedd meg, és ne add el az igazságot, a bölcsességet, az intést és az értelmet! ²⁴Vígan örvendezik az igaznak az apja, és aki bölcset nemzett, örül annak. ²⁵Örüljön apád és anyád, vigadjon, aki szült téged! ²⁶Add nekem a szívedet, fiam, és tartsd szemed előtt utaimat! ²⁷Mély verem a parázna nő, és szoros kút az idegen asszony. ²⁸Úgy leselkedik, mint egy rabló, és szaporítja a hűtlen emberek számát. ²⁹Kinek jaj? Kinek fáj? Kivel veszekednek? Kinek van gondja? Kit vernek véresre hiába? Kinek zavaros a szeme? ³⁰Azoknak, akik bor mellett mulatnak, és a fűszeres bort kóstolgatni járnak. ³¹Ne nézd a bort, hogyan vöröslik, hogyan gyöngyözik a pohárban. Bizony simán lecsúszik az! ³²De végül megcsíp, mint a kígyó, megmar, mint a vipera. ³³Szemed zavaros dolgokat lát, te magad pedig összevissza beszélsz. ³⁴És olyan leszel, mint aki lefeküdt a tenger közepén, vagy mint aki az árbockosárban fekszik. ³⁵Ütöttek engem, de nem fájt, vertek, de nem tudtam róla! Amint fölébredek, folytatom, ugyanezt keresem.

A meggondolatlanság és a restség romlásba dönt

24 ¹Ne irigyeld a rossz embereket, és ne kívánj velük lenni! ²Mert pusztításon töpreng a szívük, és bántó, amit beszél az ajkuk. ³Bölcsesség építi a házat, értelem szilárdítja meg, ⁴és ismeret tölti meg a szobákat mindenféle drága és kedves értékkel. ⁵A bölcs férfi erős, és a tudós ember nagy erejű. ⁶Megfontoltság kell a háborúhoz, és segítséget jelent a sok tanácsadó. ⁷Magas a bolondnak a bölcsesség: ne nyissa ki száját a kapuban! ⁸Aki gonosz tettet tervez, azt alattomos embernek hívják. ⁹Az alattomos bolondság vétek, és utálják az emberek a csúfolódót. ¹⁰A nyomorúság idején kiderül, hogy erős-e az, aki annak mondja magát. ¹¹Mentsd meg azokat, akiket halálra visznek, és ne fordulj el azoktól, akiket a vesztőhelyre hurcolnak! ¹²Ha azt mondanád, hogy erről nem tudunk, az, aki a szíveket vizsgálja, beléd lát, és aki lelkedet őrzi, ismer; ő megfizet az embernek cselekedete szerint. ¹³Egyél, fiam, mézet, mert jó, és a lépes méz édes az ínyednek. ¹⁴Tudd meg hát, hogy ilyen a bölcsesség a lelkednek: ha megtalálod, van jövendőd, és reménységed nem semmisül meg. ¹⁵Ne ólálkodj, te bűnös, az igaz lakóhelyénél, ne pusztítsd el nyugvóhelyét! ¹⁶Mert ha hétszer elesik is az igaz, mégis fölkel, de a bűnösök elbuknak a bajban. ¹⁷Ha elesik ellenséged, ne örülj, és ha elbukik, ne vigadjon a szíved, ¹⁸mert az ÚR meglátja, rosszallja, és elfordítja haragját róla. ¹⁹Ne haragudj a gonosztevőkre, ne irigyeld a bűnösöket! ²⁰Mert nincs jövője a gonosznak, a bűnösök mécsese kialszik. ²¹Fiam, féld az URat és a királyt, és felforgatók közé ne keveredj! ²²Mert hirtelen támad rájuk a veszedelem, és ki tudja: kettőjüktől milyen pusztulás jön?

²³Ezek is a bölcsek mondásai: Nem jó a személyválogatás a törvénykezésben. ²⁴Aki igaznak mondja a bűnöst, azt átkozzák a népek, és kárhoztatják a nemzetek. ²⁵De akik igazságot szolgáltatnak: jó dolguk lesz, és gazdag áldás száll rájuk. ²⁶Ajkakat csókol az, aki helyes választ ad. ²⁷Lásd el kinti tennivalódat, és végezd el mezei munkádat, azután építsd házadat! ²⁸Ne tanúskodj ok nélkül felebarátod ellen: miért szednéd rá beszédeddel? ²⁹Ne mondd: Ahogy ő bánt velem, én is úgy bánok vele, megfizetek mindenkinek cselekedete szerint! ³⁰Elmentem a lusta ember földje mellett, és az esztelen ember szőlője mellett, ³¹és láttam, hogy egészen fölverte a gaz, színét elfedte a gyom, és kőkerítése összedőlt. ³²Amikor ezt láttam, elgondolkoztam, elnéztem, és ezt az okulást szereztem: ³³Még egy kis alvás, egy kis szunnyadás, összetett kézzel fekvés: ³⁴így tör rád a szegénység, mint az útonálló, és a szűkölködés, mint egy fegyveres ember.

Bölcs hasonlatok gyűjteménye

25 ¹Ezek is Salamon példabeszédei, amelyeket Ezékiásnak, Júda királyának emberei gyűjtöttek össze: ²Isten dicsősége az, hogy a dolgokat elrejti. A királyok dicsősége az, hogy a dolgokat kikutatják. ³Az ég magassága, a föld mélysége és a királyok szíve kikutathatatlan. ⁴Távolítsd el az ezüstből a salakot: az ötvös edényt készít belőle. ⁵Távolítsd el a bűnöst a király elől, és trónját megerősíti az igazság. ⁶Ne tetszelegj a király előtt, és az előkelők helyére ne állj, ⁷mert jobb, ha azt mondják neked, hogy jöjj előbbre, mint ha megaláznak egy előkelő előtt, akit magad is látsz! ⁸Ne állj ki elhamarkodottan, amikor perelsz, mert mit csinálsz majd a végén, ha ellenfeled megszégyenít? ⁹A magad perét pereld ellenfeleddel, de a más titkát ne fedd föl, ¹⁰mert aki hallja, szidalmaz téged, és rágalmazásod nem vonhatod vissza! ¹¹Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige. ¹²Mint az aranyfüggő és a színarany ékszer, olyan a bölcs feddés a szófogadó fülnek. ¹³Mint hűsítő hóesés aratás idején, olyan a megbízható követ azoknak, akik küldik, mert felüdíti urai lelkét. ¹⁴Felhő és szél eső nélkül: ilyen az, aki meg nem adott ajándékkal dicsekszik. ¹⁵Türelemmel a fejedelmet is rá lehet beszélni, és a szelíd szó a csökönyösséget is megtöri. ¹⁶Ha mézet találsz, egyél, amennyi jólesik, de túl sokat ne egyél, mert kihányod! ¹⁷Ritkán tedd lábadat felebarátod házába, mert megsokallja, és meggyűlöl. ¹⁸Pöröly, kard és éles nyíl az olyan ember, aki hamisan tanúskodik felebarátja ellen. ¹⁹Mint a rossz fog és a tántorgó láb, olyan lesz a hűtlenek bizakodása a nyomorúság idején. ²⁰Mint aki leveti ruháját hideg időben, vagy mint aki ecetet kever lúggal, olyan az, aki a rosszkedvű ember előtt dalol. ²¹Ha éhezik, aki gyűlöl téged, adj neki kenyeret, és ha szomjazik, adj neki vizet, ²²mert parazsat gyűjtesz a fejére, az ÚR pedig visszafizeti, amit adtál. ²³Az északi szél esőt szül, a suttogó nyelv pedig haragos arcot. ²⁴Jobb a háztető sarkán lakni, mint zsémbes asszonnyal együtt a házban. ²⁵Mint hideg víz a tikkadt embernek, olyan a messze földről kapott jó hír. ²⁶Fölkavart forrás és romlott vizű kút: olyan az igaz, ha a bűnös előtt meginog. ²⁷Sok mézet enni nem jó, és a nehéz dolgokat kutatni nehéz. ²⁸Mint a város, amelynek csupa rés a kőfala, olyan az az ember, akinek nincs önuralma. 26 ¹Mint hó a nyárhoz és eső az aratáshoz, úgy nem illik az ostobához a dicsőség. ²Ahogyan elszáll a madár, és elrepül a fecske, úgy az ok nélküli átok sem teljesül. ³Ostor való a lónak, zabla a szamárnak, és bot az ostobák hátának. ⁴Ne felelj az ostobának a bolondságához illően, mert magad is hasonló leszel hozzá! ⁵Felelj meg az ostobának a bolondságához illően, hogy ne tarthassa magát bölcsnek. ⁶Lábát vágja le, és erőszakot szenved, aki ostobával küld üzenetet. ⁷Példázatot mond az ostoba: csak annyit ér az, mint bénának a lába. ⁸Mint aki követ tesz a parittyába, úgy jár az, aki tiszteletet ad az ostobának. ⁹Beleakad a tövis a részeg kezébe, meg a példázat is az ostoba szájába. ¹⁰Mint egy íjász, aki mindenkit megsebez, olyan az, aki ostobát vagy csavargókat fogad fel. ¹¹Ahogyan a kutya visszatér okádására, úgy ismétli meg bolondságát az ostoba. ¹²Láttál olyan embert, aki bölcsnek tartja magát? Több reményt fűzhetsz az ostobához, mint hozzá. ¹³Ezt mondja a rest: Ragadozó van az úton, oroszlán jár a tereken! ¹⁴Forog az ajtó a sarkán, a rest meg az ágyán. ¹⁵Belenyújtja a rest a kezét a tálba, de arra is lusta, hogy a szájához vigye. ¹⁶Bölcsebbnek tartja magát a rest hét olyannál, aki értelmesen felel. ¹⁷Kóbor kutyát ragad fülön, aki olyan perbe avatkozik, amihez semmi köze. ¹⁸Mint az eszeveszett ember, aki tüzes és halálos nyilakat lövöldöz, ¹⁹olyan az, aki becsapja felebarátját, és aztán így szól: Hiszen csak tréfáltam! ²⁰Ha elfogy a fa, kialszik a tűz, ha nincs rágalmazó, megszűnik a viszály. ²¹A szén parázslik, a fa lángol, a viszálykodó ember pedig perpatvart szít. ²²A rágalmazó szavai, mint a jó falatok, behatolnak a test belsejébe. ²³Az ezüstmáz bevonja az agyagedényt, a sima ajak pedig a gonosz szívet. ²⁴Beszédével álcázza szándékát a gyűlölködő, míg magában alattomosságot gondol. ²⁵Ha kedvesen szól, ne higgy neki, mert csordultig van a szíve utálatossággal! ²⁶El lehet takarni a gyűlöletet csalással, de lelepleződik a gonoszság a gyülekezetben. ²⁷Aki vermet ás, beleesik, és aki követ dob el, arra esik vissza. ²⁸A hazug nyelvű gyűlöli azt, akit eltiport, és a sima szájú bukást idéz elő.

Ne dicsekedj a holnappal, hanem munkálkodj érte!

27 ¹Ne dicsekedj a holnapi nappal, mert nem tudod, mit hoz az a nap! ²Más dicsérjen téged, ne a te szájad, az idegen, és ne a te ajkad! ³Súlyos a kő, és nehéz a homok, de a bolond bosszantása mindkettőnél nehezebb. ⁴Kegyetlen indulat a túláradó harag, de ki állhat meg a féltékenységgel szemben? ⁵Jobb a nyílt feddés a titkolt szeretetnél. ⁶Jó szándékúak a baráttól kapott sebek, de csalárd a gyűlölködő csókja. ⁷Az, aki jóllakott, a lépes mézet is eltapossa, de az éhes embernek még a keserű is édes. ⁸Mint a madár, amely elhagyja fészkét, olyan az az ember, aki elhagyja lakóhelyét. ⁹Az olaj és a jó illat vidámít, de a jó barát lélekből jövő tanácsa is. ¹⁰Barátodat és apád barátját ne hagyd cserben! Ne menj testvéred házába, mikor bajban vagy! Többet ér a közeli szomszéd a távoli testvérnél. ¹¹Légy bölcs, fiam, és vidíts fel engem, hogy megfelelhessek annak, aki gyaláz. ¹²Ha az okos látja a veszedelmet, elrejtőzik, az együgyűek pedig belekeverednek, és megjárják. ¹³Vedd el ruháját, mert kezességet vállalt másért, és zálogold meg az idegenért! ¹⁴Aki kora reggel nagy hangon áldja felebarátját, átoknak veszik azt tőle. ¹⁵A záporeső idején csepegő háztető és a zsémbes asszony egyformák: ¹⁶aki feltartóztatja, szelet tartóztat fel, és jobbjával olajat fog meg. ¹⁷Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat. ¹⁸Aki a fügefát gondozza, az eszi a gyümölcsét, és aki gondoskodik uráról, azt megbecsülik. ¹⁹Ahogyan a víz tükrözi az arcot, úgy tükröződik a szívben az ember. ²⁰Amilyen telhetetlen a halál és az enyészet helye, éppoly telhetetlen az emberi szem. ²¹Ami az ezüstnek az olvasztótégely és az aranynak az olvasztókemence, az az embernek a jó hírneve. ²²Ha apróra töröd is a bolondot mozsárban, mozsártörővel, akkor sem megy ki belőle a bolondság. ²³Ismerd meg juhaidat egyenként, törődj gondosan a nyájakkal, ²⁴mert a kincs nem marad meg örökké, sem az ékszer nemzedékről nemzedékre! ²⁵Amikor behordják a szénát, és a fű kizöldül újra, mikor begyűjtik a hegyekről a takarmányt, ²⁶akkor a bárányokért ruhát, a kecskékért mezőt vehetsz; ²⁷és lesz elég kecsketejed eledelre, házad népe eledelére és szolgálóid megélhetésére.

Jobb tisztes szegénységben élni, mint bűnnel szerzett gazdagságban

28 ¹Futnak a bűnösök, ha nem üldözik is őket, de az igazak biztosnak érzik magukat, mint egy oroszlán. ²Sok a vezető, ha pártütés van az országban, míg egy értelmes és okos ember soká fenntartja a rendet. ³Ha szegény ember a nincstelenek elnyomója, olyan az, mint a felhőszakadás, mely után nincs kenyér. ⁴Akik elhanyagolják a tanítást, dicsérik a bűnösöket, de akik megfogadják a tanítást, ellenük támadnak. ⁵A rossz emberek nem értik meg a törvényt, de akik keresik az URat, egészen megértik. ⁶Jobb a feddhetetlenül élő szegény annál, aki gazdag, de görbe utakon jár. ⁷Aki ügyel a tanításra, értelmes fiú az, de aki a dőzsölőkkel tart, szégyent hoz apjára. ⁸Aki kamattal és uzsorával gyarapítja vagyonát, annak gyűjt, aki könyörül a nincsteleneken. ⁹Aki elfordítja a fülét, és nem hallgat a tanításra, annak még az imádsága is utálatos. ¹⁰Aki a becsületeseket rossz útra csábítja, maga esik a verembe, de a feddhetetlenekre szép örökség vár. ¹¹A gazdag ember bölcsnek tartja magát, de a nincstelen, ha értelmes, átlát rajta. ¹²Ha az igazak vigadnak, az nagy dicsőséget jelent, ha a bűnösök kerülnek felül, keresni kell az embereket. ¹³Aki takargatja vétkeit, annak nem lesz jó vége, aki pedig megvallja és elhagyja, az irgalmat nyer. ¹⁴Boldog ember, aki mindig istenfélő, de a kemény szívű bajba esik. ¹⁵Olyan a szegény népen uralkodó bűnös, mint a morgó oroszlán és az éhes medve. ¹⁶Ha esztelen a fejedelem, nagy lesz az elnyomás, de ha gyűlöli a nyerészkedést, hosszú ideig él. ¹⁷Akit vérontás bűne terhel, hadd fusson a sírig, ne segíts neki! ¹⁸Aki feddhetetlenül él, az segítséget kap, de aki görbe utakon jár, egyszer csak elbukik. ¹⁹Aki műveli a földjét, annak elég kenyér jut, de aki hiábavalóságokat hajhász, annak szegénység jut. ²⁰A megbízható ember bőven kap áldást, de aki gyorsan akar meggazdagodni, nem marad büntetlenül. ²¹A személyválogatás nem jó dolog, egy falat kenyérért is vétekbe viheti az embert. ²²Gyorsan akar gazdagságra jutni a kapzsi, de nem tudja, hogy ínségbe jut. ²³Aki figyelmezteti az embereket, az végül kedvesebb lesz annál, aki csak hízeleg. ²⁴Aki meglopja apját és anyját, és azt gondolja, hogy az nem bűn, cinkosa az a gonosztevőnek. ²⁵A telhetetlen ember viszályt szít, de aki az ÚRban bízik, az gyarapodik. ²⁶Aki a maga eszében bízik, ostoba, de aki bölcsen él, az megmenekül. ²⁷Nem fog szűkölködni az, aki ad a szegénynek, de aki elfordítja tőle tekintetét, azt sok átok éri. ²⁸Ha fölemelkednek a bűnösök, elrejtőzik az ember, de ha azok elpusztulnak, sokan lesznek az igazak.

A lélek fegyelmezése csak jóra vezet

29 ¹Aki a fenyítés ellenére is nyakas marad, hirtelen gyógyíthatatlanul összetörik. ²Ha az igazak jutnak hatalomra, örül a nép, de ha a bűnösök uralkodnak, nyög a nép. ³Aki szereti a bölcsességet, örömet szerez apjának, de aki paráznákkal barátkozik, elpazarolja vagyonát. ⁴Igazsággal tartja fenn országát a király, de ha ajándékot fogad el, romba dönti azt. ⁵Aki hízeleg felebarátjának, hálót vet annak lába elé. ⁶A gonosz embert csapdába juttatja vétke, az igaz pedig ujjongva örül. ⁷Az igaz megérti a nincstelenek ügyét, a bűnös azonban nem tudja megérteni. ⁸Az öntelt emberek fellázítják a várost, a bölcsek pedig lecsillapítják a haragot. ⁹A bölcs ember vitatkozik az ostobával, az pedig hol háborog, hol nevet: nem marad nyugton. ¹⁰A vérszomjas emberek gyűlölik a feddhetetlent, a becsületesek pedig gondoskodnak róla. ¹¹Egész indulatát szabadjára ereszti az ostoba, de a bölcs végül is lecsendesíti. ¹²Ha az uralkodó hallgat a hazug beszédre, minden szolgája bűnössé válik. ¹³A szegény és a zsarnok egymás mellett élnek, de mindkettő az ÚRtól kapta a szeme világát. ¹⁴Ha a király igazságosan ítéli a nincsteleneket, trónja mindvégig szilárdan áll. ¹⁵A bot és a fenyítés bölccsé tesz, de a kényeztetett gyermek szégyent hoz anyjára. ¹⁶Sok ott a bűn, ahol sok a bűnös, de az igazak meglátják azok bukását. ¹⁷Fegyelmezd fiadat, akkor nyugodt lehetsz felőle, sőt örömöt találsz benne. ¹⁸Ha nincs kijelentés, elvadul a nép, de boldog lesz, ha megfogadja a tanítást. ¹⁹Puszta szóból nem okul a szolga, még ha megérti, akkor sem ad rá semmit. ²⁰Láttál-e már elhamarkodott beszédű embert? Több reményt fűzhetsz az ostobához, mint hozzá. ²¹Aki gyermekkorától fogva kényezteti szolgáját, a végén nem bír vele. ²²A haragos ember viszályt szít, az indulatos ember sok bűnt követ el. ²³Megalázza kevélysége az embert, az alázatos lelkűt pedig tisztelet övezi. ²⁴Aki a tolvajjal tart, önmaga ellensége, és az is, aki átkozódást hall, de nem jelenti. ²⁵Az emberektől való rettegés csapdába ejt, de aki az ÚRban bízik, az oltalmat talál. ²⁶Sokan igyekeznek az uralkodó elé, pedig az ÚR szolgáltat igazságot az embernek. ²⁷Utálják az igazak az álnok embert, a bűnös meg a helyes úton járót utálja.

Ágúr beszéde

30 ¹Ágúrnak, a masszái Jáke fiának beszéde. Így szólt ez a férfi: Elfáradtam, Istenem! Elfáradtam, Istenem! Végem van! ²Mert minden embernél tudatlanabb vagyok, nincs emberhez illő értelmem. ³Nem tanultam bölcsességet, és nem ismerem a Szentnek tudományát: ⁴Ki ment fel az égbe, és ki szállott le onnan? Ki szedte össze markába a szelet, ki kötötte köntösébe a vizet? Ki határozta meg az egész föld határát? Talán tudod, hogy mi a neve, vagy mi a fiának a neve? ⁵Istennek minden szava színigaz, pajzsa ő a hozzá menekülőknek. ⁶Ne tégy hozzá szavaihoz semmit, mert megcáfol, és hazugságban maradsz! ⁷Két dolgot kérek tőled, mielőtt meghalok, ne tagadd meg tőlem: ⁸Óvj meg a hiábavaló és hazug beszédtől! Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, ⁹hogy jóllakva meg ne tagadjalak, és ne mondjam: Kicsoda az ÚR? El se szegényedjek, hogy ne lopjak, és ne gyalázzam Istenem nevét! ¹⁰Ne rágalmazd a szolgát ura előtt, mert megátkoz, és bűnhődni fogsz! ¹¹Micsoda népség az, amely átkozza apját, és anyját nem áldja! ¹²Micsoda népség az, amely tisztának tartja magát, pedig ki sem mosták szennyéből! ¹³Micsoda népség az, a mely kevély szemű és fennhéjázó tekintetű! ¹⁴Micsoda népség az, amelynek fogai kardok és agyarai kések! Megennék a nincsteleneket a földön, a szegényeket az emberek között!

Számmondások

¹⁵A piócának két lánya van: add ide, add ide! Ez a három nem lakik jól, sőt négy nem mondja, hogy elég: ¹⁶a holtak hazája és a meddő asszony, a föld, mely sohasem telik el vízzel és a tűz, mely nem mondja, hogy elég. ¹⁷Aki gúnyolja apját, vagy engedetlenül megveti anyját, annak szemét kivájják a patak menti hollók, és megeszik a saskeselyűk. ¹⁸Ez a három dolog csodálatos előttem, sőt négy dolgot nem értek: ¹⁹a sasmadár útját az égen, a kígyó útját a kősziklán, a hajó útját a mély tengeren és a férfi útját a nővel. ²⁰Ilyen a házasságtörő nő útja: eszik, aztán megtörli a száját, és ezt mondja: Nem tettem semmi rosszat! ²¹Három dolog miatt rendül meg a föld, sőt négyet nem bír elviselni: ²²ha a szolgából király lesz, ha a bolond teleeszi magát, ²³ha a megvetett nő férjhez megy, és ha a szolgálóleány úrnője örökébe lép. ²⁴Van négy kicsiny állat a földön, amelyek mégis nagyon okosak: ²⁵nem erős a hangyák népe, mégis beszerzik nyáron az eledelüket. ²⁶Nem hatalmas a mormoták népe, mégis sziklák közt építenek házat. ²⁷Nincs királyuk a sáskáknak, mégis rendezetten vonulnak mindnyájan. ²⁸Kézzel is megfogható a gyík, mégis ott van a királyi palotákban. ²⁹Ez a három lépked szépen, sőt négynek szép a járása: ³⁰az oroszlán a legerősebb állat, mely nem riad vissza senkitől, ³¹a fölingerelt ló meg a kecskebak és a hadserege élén álló király. ³²Ha fennhéjázásból bolondságot követtél el, és rájöttél, tedd kezedet a szádra! ³³Ha tejfölt köpülnek, vaj lesz belőle, ha az orrot erősen fújják, vér jön belőle, és ha haragot szítanak, perpatvar lesz belőle.

Anyai jótanácsok a király számára

31 ¹Lemúél masszái király beszéde, amelyre anyja tanította. ²Mit mondjak, fiam, méhemnek gyermeke, akiért fogadalmat tettem? ³Ne vesztegesd erődet nőkre, ne járj azokhoz, akik királyokat rontanak meg! ⁴Lemúél! Nem illik a királyokhoz a borivás, nem illik az a királyokhoz, sem a fejedelmekhez a részegeskedés. ⁵Mert ha iszik, elfeledkezik a rendeletekről, és helytelenül ítélkezik a nincstelenek ügyében. ⁶Adjatok részegítő italt a veszendőnek, és bort az elkeseredett embernek. ⁷Igyék, hogy megfeledkezzék szegénységéről, és ne gondoljon tovább nyomorúságára. ⁸Nyisd meg szádat a némáért, a mulandó emberek ügyéért! ⁹Nyisd meg szádat, ítélkezz igazságosan, juttasd igazához a nincstelent és a szegényt!

KNB SZIT STL BD RUF KG