¹⁵Ha azonban nem akarsz hallgatni az Úrnak, a te Istenednek arra a szavára, hogy tartsd meg és teljesítsd minden parancsát és szertartását, amelyet ma meghagyok neked, akkor mind rád szállnak és elérnek téged a következő átkok: ¹⁶Átkozott leszel a városban, átkozott a mezőn. ¹⁷Átkozott lesz csűröd, s átkozottak éléstáraid. ¹⁸Átkozott lesz méhed gyümölcse s földed gyümölcse, marháid csordája s juhaid nyája. ¹⁹Átkozott leszel, ha bemégy, s átkozott, ha kimégy.
²⁰Éhséget és ínséget bocsát az Úr rád, s átkot minden dolgodra, amelyet művelsz, amíg csak el nem tipor, s hamarosan el nem pusztít mérhetetlenül gonosz tetteid miatt, amelyekkel elhagytál engem. ²¹Rád szakasztja az Úr a döghalált, míg csak el nem emészt téged arról a földről, amelyet elfoglalni mégy. ²²Megver téged az Úr nyavalyával, lázzal, hidegleléssel és gyulladással, továbbá szárazsággal, kártékony időjárással és vetési ragyával, s az üldöz, míg el nem veszel. ²³Az ég, amely feletted van, olyan lesz, mint az érc s a föld, amelyet tapodsz, olyan, mint a vas. ²⁴Eső gyanánt port ad az Úr földedre, s hamu hull rád az égből, míg csak el nem pusztulsz. ²⁵Összeomlaszt téged az Úr ellenségeid előtt: egy úton vonulsz ki ellenük, s hét felé fogsz elfutni előlük, s szétszóródsz a föld minden országába, ²⁶s holttested eledele lesz az ég minden madarának s a föld vadjainak, s nem lesz, aki elűzze őket.
²⁷Megver téged az Úr az egyiptomi fekéllyel, tested azon részén is, amelyen a bélsár távozik, megver rühhel és viszketéssel, úgyhogy kigyógyítani nem tudnak. ²⁸Megver téged az Úr tébolyodással, vaksággal és elmezavarral, s ²⁹úgy fogsz tapogatózni délben, mint ahogy a vak szokott tapogatózni a sötétben, s nem fogsz célhoz jutni útjaidon. Minden időben sanyargatni fognak és erőszakosan elnyomnak, s nem lesz, aki megszabadítson téged. ³⁰Feleséget veszel és más fog hálni vele, házat építesz és nem fogsz lakni benne, szőlőt ültetsz és nem szüretelsz belőle. ³¹Előtted fogják levágni marhádat és te nem eszel belőle, szemed előtt rabolják el szamaradat, s nem adják többé vissza neked, ellenségeidnek adják juhaidat, s nem lesz, aki segítsen téged. ³²Fiaid s lányaid más nép hatalmába kerülnek és szemed azt látni fogja és bár egész nap epekedik a látásuk után, nem lesz erő kezedben. ³³Földed gyümölcsét s munkád minden eredményét olyan nép eszi meg, amelyet nem ismersz és sanyargatni fognak mindenkor és elnyomnak minden időben ³⁴és eszedet veszted rémültödben azok miatt, miket látni fog szemed. – ³⁵Megver téged az Úr igen gonosz fekéllyel a térdeden s a lábszáradon, tetőtől talpig, úgyhogy kigyógyítani nem tudnak.
³⁶Elvisz az Úr téged s királyodat, akit majd magad fölé állítasz, egy olyan nemzethez, amelyet nem ismersz és atyáid sem ismertek, s ott más isteneknek fogsz szolgálni: fának és kőnek ³⁷és közmondás s csúfság tárgyává süllyedsz mindazon népek előtt, amelyek közé majd az Úr elvisz téged.
³⁸Sok magot vetsz a földbe, s keveset gyűjtesz be, mert sáska emészti meg mindet. ³⁹Szőlőt fogsz ültetni és művelni, de nem iszol bort és semmit se szedsz róla, mert féreg pusztítja el. ⁴⁰Olajfáid lesznek minden határodban, de olajjal meg nem kenheted magad, mert termésed lehull és elpusztul. ⁴¹Fiakat s lányokat nemzel, de nem látod hasznukat, mert fogságba hurcolják őket. ⁴²Ragya emészti meg minden fádat s földed gyümölcsét. ⁴³A jövevény, aki veled lakik azon a földön, föléd emelkedik, s egyre feljebb kerül, te pedig leszállsz, s egyre lejjebb kerülsz. ⁴⁴Ő fog kölcsönözni neked, s nem te fogsz kölcsönözni neki; ő lesz a fej és te leszel a farok.
⁴⁵Bizony rád jönnek mindezek az átkok, üldöznek és elérnek téged, míg csak el nem pusztulsz, mivel nem hallgattál az Úr, a te Istened szavára, s nem tartottad meg parancsait és szertartásait, amelyeket megparancsolt neked ⁴⁶és mint jelek és csodák, rajtad és utódaidon lesznek mindörökké. ⁴⁷Mivel nem szolgáltál az Úrnak, a te Istenednek, örömmel és szívbéli jókedvvel, bár bőségben volt mindened, ⁴⁸azért éhségben, szomjúságban, mezítelenségben, s teljes ínségben fogsz szolgálni ellenségednek, akit az Úr rád bocsát, s ő vasigát tesz nyakadba, míg csak el nem tipor téged.
⁴⁹Rád hoz ugyanis az Úr messziről, a föld határának széléről egy nemzetet, amely mint a lecsapó sas, megrohan, amelynek nyelvét nem érted, ⁵⁰egy nagyon arcátlan nemzetet, amely nem tekint öreget, s nem szán meg gyermeket. ⁵¹Megeszi állataid ivadékát és földed gyümölcsét, míg csak el nem pusztulsz, s nem hagy neked gabonát, bort, olajat, marhacsordát s juhnyájat, míg csak el nem veszít ⁵²és össze nem tipor minden városodban s egész földeden le nem omlanak erős és magas falaid, amelyekbe reménységedet helyezted. Ostromzár alá vesz kapuidban, egész földeden, amelyet az Úr, a te Istened majd neked ad, ⁵³s a szorongatásban és a pusztításban, mellyel ellenséged nyomorgatni fog, megeszed saját méhed gyümölcsét, fiaid és lányaid húsát, akiket az Úr, a te Istened majd neked adni fog. ⁵⁴Legkényesebb és elpuhultabb férfid is irigységgel néz majd testvérére, s ölében fekvő feleségére, ⁵⁵s nem ad nekik fiai húsából, amelyet megenni kénytelen, mivel semmi egyebe sem lesz abban a szorongatásban és ínségben, mellyel ellenségeid pusztítani fognak téged valamennyi kapudon belül. ⁵⁶Az elpuhult és kényeskedő asszony, aki járni sem tudott a földön, s a lábát sem tudta letenni az elpuhultság és a nagy kényeskedés miatt, irigyelni fogja ölében fekvő férjétől fiának s lányának húsát ⁵⁷meg asszonyi testéből kijövő, szennyes mását, meg újszülött gyermekeit, mert titokban maguk az asszonyok eszik meg ezeket minden más hiányában, abban a szorongatásban és pusztításban, mellyel ellenséged nyomorgatni fog téged kapuidon belül.
⁵⁸Ha meg nem tartod, s meg nem teszed ennek a törvénynek minden szavát, amely meg van írva ebben könyvben, s nem féled az Ő dicsőséges és félelmetes nevét, vagyis az Urat, a te Istenedet, ⁵⁹akkor az Úr megsokasítja csapásaidat s utódaid csapásait, nagy és maradandó csapásokkal, rosszindulatú és tartós betegségekkel sújt, ⁶⁰mind rád fordítja Egyiptom nyavalyáit, amelyektől annyira féltél, s azok rád ragadnak, ⁶¹sőt mindenféle olyan betegséget és csapást is bocsát rád az Úr, amely nincs megírva e törvény könyvében, míg csak össze nem tipor téged. ⁶²Ti, akik azelőtt oly sokan voltatok, mint az ég csillagai, kevés számmal maradtok meg, mivel nem hallgattál az Úr, a te Istened szavára.
⁶³Ahogyan örömét lelte az Úr bennetek, amikor jót tett veletek és megsokasított titeket, éppúgy örömét fogja lelni akkor, amikor majd eltöröl és kiirt titeket, hogy elvesszetek arról a földről, amelyet elfoglalni mégy. ⁶⁴Szétszór téged az Úr mindenféle nép közé, a föld egyik szélétől a másik széléig, s ott szolgálni fogsz más isteneknek, akiket nem ismersz, s atyáid sem ismertek: fának és kőnek. ⁶⁵De még azok között a nemzetek közt sem fogsz megpihenni, s ott sem lesz nyugodalma lábad talpának, mert ott rettegő szívet, elapadó szemet s bánkódás törte lelket ad az Úr neked. ⁶⁶Olyan lesz az életed, mintha hajszálon függne előtted, rettegni fogsz éjjel-nappal és nem bízol életedben. ⁶⁷Reggel azt fogod mondani: ‘Bárcsak már este volna’ – és este azt: ‘Bárcsak már reggel volna’ –, szíved félelme miatt, amely rettegéssel tölt el, és amiatt, amit szemeddel látsz. ⁶⁸Visszavisz téged az Úr Egyiptomba, hajókon, azon az úton, amelyről azt mondta neked, hogy azt többé ne lásd, s ott majd el akarjátok adni magatokat ellenségeiteknek rabszolgául, s nem lesz, aki megvegyen rabszolgának.«

KNB SZIT STL BD RUF KG