16
1Tartsd számon az új gabona hónapját, a tavaszi idő első hónapját, hogy pászkát készíts az Úrnak, a te Istenednek, mert abban a hónapban hozott ki téged az Úr, a te Istened azon az éjszakán Egyiptomból.
2Áldozd fel tehát a pászkát az Úrnak, a te Istenednek aprójószágaidból s marháidból azon a helyen, amelyet majd az Úr, a te Istened kiválaszt, hogy ott lakjék a neve.
3Kovászos kenyeret ne egyél akkor: hét napon át edd kovásztalanul a sanyarúság kenyerét, mert rettegéssel jöttél ki Egyiptomból, hogy megemlékezz Egyiptomból való kijöttöd napjáról életed minden napján.
4Ne lehessen látni kovászt egész határodban hét napon át és reggelre ne maradjon semmi sem annak a húsából, amit az első nap estéjén levágtok.
5A pászkát azonban nem áldozhatod fel bármelyik városodban, amelyet az Úr, a te Istened majd ad neked,
6hanem csak azon a helyen, amelyet majd az Úr, a te Istened kiválaszt, hogy ott lakjék a neve. Ott áldozd fel a pászkát este, napszálltakor, amikor kijöttél Egyiptomból,
7s azon a helyen süsd meg, és edd meg, amelyet az Úr, a te Istened kiválaszt. Reggel aztán kelj fel, s menj vissza sátraidhoz.
8Hat napon át egyél kovásztalant, s a hetedik napon munkát ne végezz, mivel az Úrnak, a te Istenednek záróünnepe az.
9Attól a naptól kezdve pedig, amelyen a vetésre veted a sarlót, számlálj hét hetet magadnak
10és akkor üld meg a hetek ünnepét az Úrnak, a te Istenednek kezed önkéntes ajándékával, amelyet az Úrnak, a te Istenednek áldásához képest kell bemutatnod.
11Lakmározzál akkor az Úr, a te Istened előtt te és fiad meg lányod, rabszolgád és rabszolganőd meg a levita, aki kapuidon belül van, a jövevény, az árva meg az özvegy, akik köztetek laknak – azon a helyen, amelyet majd az Úr, a te Istened kiválaszt, hogy ott lakjék a neve.
12Emlékezzél meg arról, hogy rabszolga voltál Egyiptomban, s tartsd meg, s tedd meg, amit ez a parancs megszab.
13A sátrak ünnepét is üld meg hét napon át, amikor betakarítod termésedet a szérűről és a sajtóból,
14s lakmározzál ünnepeden te és fiaid meg lányod, rabszolgád és rabszolganőd meg a levita, a jövevény, az árva és özvegy, akik kapuidon belül vannak.
15Hét napon át ülj ünnepet az Úrnak, a te Istenednek azon a helyen, amelyet majd az Úr kiválaszt és megáld téged az Úr, a te Istened minden termésedben s kezed minden munkájában és vigasságban leszel.
16Esztendőnként három ízben meg kell jelennie közüled minden férfinak az Úr, a te Istened színe előtt azon a helyen, amelyet majd kiválaszt: a kovásztalanok ünnepén, a hetek ünnepén, s a sátrak ünnepén. De ne jelenjék meg senki sem üres kézzel az Úr előtt,
17hanem mutasson be mindenki áldozatot ahhoz képest, amije van, ahhoz az áldáshoz képest, amelyet az Úr, az ő Istene juttat majd neki.
18Bírákat és elöljárókat kell rendelned törzsről törzsre minden kapudba, amelyet neked az Úr, a te Istened adni fog, hogy ítéljék a népet igaz ítélettel
19és részrehajlás nélkül. Ne légy személyválogató, s ne fogadj el ajándékot, mert az ajándék megvakítja a bölcsek szemét, s elferdíti az igazak szavát.
20Igazsággal kövesd, ami igazságos, hogy élhess és birtokolhasd azt a földet, amelyet neked az Úr, a te Istened adni fog.
21Ne ültess berket vagy valamilyen fát az Úr, a te Istened oltára mellé.
22Ne készíts és ne állíts magadnak oszlopot sem: gyűlöli azt az Úr, a te Istened.
Jegyzetek
16,1 Újabb törvénykezés a húsvétról (vö. Kiv 34,18-26). A húsvét és a kovásztalan kenyerek ünnepe összeolvadt. A húsvétot is csak a szentélyben szabad ünnepelni (vö. Lk 2,41-52).
16,1 A húsvét dátuma abib hónap (március/április) újholdja.
16,9 Új rendelkezések a pünkösdről és a sátoros ünnepről (vö. Lev 23,15-22. 39-43). A férfiak mind a három nagy ünnepre kötelesek voltak fölzarándokolni Jeruzsálembe.
16,18 Vö. 2 Krón 19,5-7.
16,21 A kultikus fa (ún. asera) a női, a kőoszlop a férfi termékenység szimbóluma volt.