12Így szólt hozzájuk: »Egy nemes ember messze földre indult, hogy királyi méltóságot szerezzen magának, és aztán visszatérjen.
13Hívatta tíz szolgáját, átadott nekik tíz mínát, s így szólt hozzájuk: ‘Gazdálkodjatok, amíg vissza nem jövök!’
14Alattvalói azonban gyűlölték őt, és követséget küldtek utána ezzel az üzenettel: ‘Nem akarjuk, hogy ez uralkodjék rajtunk!’
15Ő azonban, amikor megszerezte a királyi méltóságot és visszatért, maga elé hívatta a szolgákat, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki mennyit szerzett vele.
16Jött az első, és azt mondta: ‘Uram, a mínád tíz mínát hozott.’
17Erre azt mondta neki: ‘Jól van, jó szolgám, mivel a kevésben hű voltál, hatalmad lesz tíz város felett.’
18Jött a második is, és így szólt: ‘Uram, a mínád öt mínát nyert.’
19Ennek is azt mondta: ‘Uralkodj öt város felett.’
20Aztán jött a következő, és így szólt: ‘Uram, itt van a mínád! Eltettem a kendőmben,
21mert féltem tőled, mivel szigorú ember vagy: elveszed, amit le nem tettél, és learatod, amit nem vetettél.’
22Azt mondta neki: ‘A magad szájából ítéllek meg téged, gonosz szolga! Tudtad, hogy szigorú ember vagyok: elveszem, amit le nem tettem, és learatom, amit nem vetettem.
23Miért nem tetted hát pénzemet a pénzváltóasztalra, hogy amikor visszatérek, kamatostul kapjam azt vissza?’
24Majd így szólt az ott állókhoz: ‘Vegyétek el tőle a mínát, és adjátok annak, akinek tíz mínája van.’
25Azok így szóltak: ‘Uram, annak már tíz mínája van.’
26Mondom nektek: ‘Mindannak, akinek van, még adnak, attól meg, akinek nincs, még azt is elveszik, amije van.
27Ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy uralkodjam felettük, hozzátok ide, és öljétek meg színem előtt!’«
28Miután ezeket mondta, haladt tovább Jeruzsálem felé.
Jegyzetek
19,12 A példabeszéd egésze utal arra az időre is, amikor Krisztus fölment a mennybe, és az általa hozott értékeket emberekre bízta. A példabeszédben szereplő ember Krisztus, a szolgák mi vagyunk, a mínák a kegyelmi ajándékok. A történet kifejezésre juttatja azt is, hogy Jézus visszatérése nem fog hamar bekövetkezni. Tanítványainak az ő távollétében, vagyis a jelen világban arra kell törekedniük, hogy az Istentől kapott ajándékokat gyümölcsözően felhasználják. A gyümölcsök alapján fogják megítélni őket.