31Ezután Jézus maga mellé vette a tizenkettőt, és azt mondta nekik: »Íme, most fölmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik mindaz, amit a próféták az Emberfiáról megírtak.
32A pogányok kezébe adják, kigúnyolják, meggyalázzák és leköpdösik;
33aztán megostorozzák, megölik, de harmadnapra feltámad.«
34Ők azonban semmit sem értettek ebből. Rejtve maradt előttük ez a beszéd, és nem értették a mondottakat.
35Történt pedig, hogy amikor Jerikóhoz közeledett, egy vak ült az út szélén és kéregetett.
36Amikor hallotta az elvonuló tömeget, megkérdezte, hogy mi az.
37Megmondták neki, hogy a Názáreti Jézus megy arra.
38Erre felkiáltott: »Jézus, Dávid fia! Könyörülj rajtam!«
39Akik elöl mentek, ráparancsoltak, hogy hallgasson. De ő annál jobban kiáltozott: »Dávid fia! Könyörülj rajtam!«
40Erre Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vezessék őt hozzá. Amikor odaért, megkérdezte tőle:
41»Mit akarsz, mit cselekedjem veled?« Az így szólt: »Uram! Hogy lássak!«
42Jézus azt mondta neki: »Láss! A hited megmentett téged.«
43Azonnal látott is, és követte őt, Istent magasztalva. Erre az egész tömeg, amely ezt látta, dicsőítette Istent.