25Ekkor fölállt egy törvénytudó, hogy próbára tegye, és így szólt: »Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?«
26Ő ezt válaszolta neki: »Mi van írva a törvényben? Hogyan olvasod?«
27Az így felelt: »Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből, minden erődből és egész elmédből; felebarátodat pedig, mint önmagadat«.
(MTörv 6,5;Lev 19,18)
28Erre ő így szólt: »Helyesen feleltél! Tedd ezt, és élni fogsz.«
29De az igazolni akarta magát, ezért megkérdezte Jézust: »De ki az én felebarátom?«
30Jézus akkor így kezdett beszélni: »Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment, és rablók kezébe került. Azok kifosztották, véresre verték, majd félholtan otthagyták és eltávoztak.
31Történetesen egy pap ment azon az úton lefelé; látta, de továbbment.
32Hasonlóképpen egy levita is, amikor ahhoz a helyhez ért és látta őt, elment mellette.
33Arra ment egy szamaritánus is. Amikor odaért hozzá és meglátta, megesett rajta a szíve.
34Odalépett hozzá, olajat és bort öntött a sebeire, és bekötözte; azután föltette teherhordó állatára, elvitte egy fogadóba és ápolta.