24 ¹Aztán Józsue egybegyűjtötte Izrael valamennyi törzsét Szíchembe, összehívatta a véneket, a fejedelmeket, a bírákat s az elöljárókat, s amikor azok odaálltak az Úr elé, ²így szólt a néphez:
»Ezt üzeni az Úr, Izrael Istene: A folyóvízen túl laktak eleinte atyáitok, Táré, Ábrahámnak és Náchornak atyja és más isteneknek szolgáltak. ³Éppen azért kihoztam atyátokat, Ábrahámot Mezopotámia határaiból, elvittem Kánaán földjére, megsokasítottam ivadékát ⁴és adtam neki Izsákot, Izsáknak pedig adtam Jákobot és Ézsaut. Ezek közül Ézsaunak odaadtam Szeír hegyét birtokul, Jákob pedig és fiai lementek Egyiptomba. ⁵Aztán elküldtem Mózest és Áront és megvertem Egyiptomot sok jellel és csodával. ⁶Majd kihoztalak titeket s atyáitokat Egyiptomból és eljutottatok a tengerhez, s az egyiptomiak harciszekerekkel és lovassággal egészen a Vörös-tengerig űzték atyáitokat. ⁷Ekkor Izrael fiai az Úrhoz kiáltottak: s ő sötétséget vetett közétek és az egyiptomiak közé. Rájuk zúdította a tengert, s az elborította őket, a ti szemetek pedig nézte mindazt, amit Egyiptommal cselekedtem. Aztán hosszú ideig a pusztában laktatok. ⁸Majd bevittelek titeket az amoriták földjére, akik a Jordánon túl laktak, s amikor azok hadba szálltak ellenetek, kezetekbe adtam őket, s ti elfoglaltátok földjüket, és megöltétek őket. ⁹Aztán meg Bálák, Szefor fia, Moáb királya kelt harcra Izraellel és elküldött és elhívatta Bálámot, Beor fiát, hogy átkozzon meg titeket, ¹⁰de én nem akartam őt meghallgatni, sőt ellenkezőleg, megáldattalak vele titeket, s így megszabadítottalak titeket kezéből.
¹¹Majd átjöttetek a Jordánon, s eljutottatok Jerikóhoz, és ennek a városnak az emberei, az amoriták, a periziták, a kánaániak, a hetiták, a girgasiták, a hivviták meg a jebuziták hadba szálltak ellenetek, de én a kezetekbe adtam őket. ¹²Darazsakat küldtem el előttetek, s így vetettem ki helyükből őket, az amoriták két királyát – nem a te kardod és íjad által. ¹³Így adtam nektek földet, amelyért nem fáradtatok, s városokat, amelyeket nem építettetek, hogy bennük lakjatok, szőlőket s olajfákat, amelyeket nem ültettetek. ¹⁴Nos tehát féljétek az Urat, s szolgáljatok neki egész és igaz szívvel: távolítsátok el azokat az isteneket, akiknek Mezopotámiában s Egyiptomban atyáitok szolgáltak és az Úrnak szolgáljatok. ¹⁵Ha azonban rossznak látjátok, hogy az Úrnak szolgáljatok: választhattok. Válasszátok ma, ami tetszik, kinek akartok inkább szolgálni: azoknak az isteneknek-e, akiknek atyáitok szolgáltak Mezopotámiában, vagy az amoriták isteneinek, akiknek földjén laktok: én és házam azonban az Úrnak fogunk szolgálni.«
¹⁶Azt felelte erre a nép: »Távol legyen tőlünk, hogy elhagyjuk az Urat és más isteneknek szolgáljunk. ¹⁷Az Úr, a mi Istenünk. Ő hozott ki minket s atyáinkat Egyiptom földjéről, a rabszolgaság házából, Ő vitt végbe szemünk láttára igen nagy jeleket, Ő őrzött minket az egész úton, amelyen jártunk, s azok között a népek között, amelyek között átjöttünk, ¹⁸s Ő vetett ki minden nemzetet az amoritákkal, ennek a földnek, amelyre bejöttünk, lakóival együtt. Az Úrnak fogunk tehát szolgálni, mert Ő a mi Istenünk.«
¹⁹Azt mondta erre Józsue a népnek: »Nem szolgálhattok az Úrnak, mert Ő szent és erősen féltékeny Isten, s nem nézi el vétkeiteket s bűneiteket: ²⁰ha elhagyjátok az Urat, s idegen isteneknek szolgáltok, akkor Ő elfordul tőletek, és megsanyargat és elpusztít titeket, bár azelőtt jót tett veletek.« ²¹Azt mondta erre a nép Józsuénak: »Nem lesz úgy, amint mondod: mert az Úrnak fogunk szolgálni.« ²²Azt mondta erre Józsue a népnek: »Tanúi vagytok annak, hogy ti választottátok magatoknak az Urat, hogy neki szolgáljatok.« Azt felelték: »Tanúi vagyunk.« ²³Ő erre azt mondta: »Nos, akkor távolítsátok el magatok közül az idegen isteneket, s hajtsátok szíveteket az Úrhoz, Izrael Istenéhez.« ²⁴Azt mondta erre a nép Józsuénak: »Az Úrnak, a mi Istenünknek fogunk szolgálni, s az ő parancsainak fogunk engedelmeskedni.«
²⁵Erre Józsue megkötötte a szövetséget azon a napon, s a nép elé terjesztette a parancsokat és a rendeleteket Szíchemben. ²⁶Majd beírta mindezeket a szavakat az Úr törvényének könyvébe és fogott egy igen nagy követ, s odatette az alá a tölgyfa alá, amely az Úr szent helyén volt, ²⁷s azt mondta az egész népnek: »Íme, ez a kő szolgáljon bizonyságul ellenetek, mert ez hallotta az Úr minden szavát, amelyet nektek mondott, hogy később le ne akarjátok tagadni és hazudni az Úrnak, a ti Isteneteknek.« ²⁸Aztán elbocsátotta a népet, mindenkit a birtokára.
²⁹Ezek után meghalt Józsue, Nún fia, az Úr szolgája száztíz éves korában ³⁰és eltemették birtokának határában, Tamnát-Száréban, amely Efraim hegységén, Gaás hegyétől északra fekszik. ³¹Izrael az Úrnak szolgált Józsue és azon vének valamennyi napja alatt, akik még hosszú ideig éltek Józsue után, s akik tudtak az Úr minden tettéről, amelyeket Izraellel művelt.
³²Eltemették József csontjait is, amelyeket Izrael fiai felhoztak Egyiptomból, éspedig Szíchemben, azon a meződarabon, amelyet Jákob vett meg Szíchem atyjának, Hémornak fiaitól száz fiatal juhon, s amely József fiainak birtoka lett.
³³Meghalt Eleazár, Áron fia is, s eltemették fiának, Fineesznek Gibeájában, amely neki jutott birtokul Efraim hegységén.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet