26Jézus azt felelte: »Bizony, bizony mondom nektek: Kerestek engem, de nem azért, mert csodajeleket láttatok, hanem mert ettetek a kenyerekből és jóllaktatok.
27Ne azért az eledelért fáradozzatok, amely veszendő, hanem azért az eledelért, amely megmarad az örök életre, amelyet majd az Emberfia ad nektek. Őt ugyanis az Atyaisten jelölte meg.«
28Erre azt kérdezték tőle: »Mit tegyünk, hogy Isten tetteit cselekedjük?«
29Jézus azt felelte: »Isten tette az, hogy higgyetek abban, akit ő küldött.«
Jegyzetek
6,26 Jézus értelemszerűen hivatkozik az előző napi csodára, hogy hallgatói ne keressenek más kenyeret, mint amit ő ad. Az egyszerű kenyérről azonban áttér a lelki kenyérre, amely nem más, mint ő maga: az ő teste és vére. Az igazi mennyei kenyér nem a manna volt, amellyel Isten a pusztában táplálta a népet, hanem az, amelyet Isten az új választott népnek ad.