37Rólam az Atya tett tanúságot, aki küldött. Ti soha az ő hangját nem hallottátok, sem arcát nem láttátok, 18Én vagyok az, aki tanúságot teszek magamról, és tanúságot tesz rólam az is, aki engem küldött, az Atya.«
17És íme, egy hang hangzott az égből: »Ez az én szeretett fiam, akiben kedvem telik«.
(Iz 42,1)
5Még beszélt, amikor íme, fényes felhő árnyékolta be őket, s a felhőből egy hang szólt: »Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok«.
(Iz 42,1; MTörv 18,15)
11Az égből szózat hangzott: »Te vagy az én szeretett fiam, benned kedvem telik«.
(Iz 42,1)
7Erre felhő szállt alá, beborította őket, és a felhőből szózat hallatszott: »Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok«.
(Iz 42,1; MTörv 18,15)
22és mint egy galamb, testi alakban leszállt rá a Szentlélek, s ez a szózat hangzott az égből: »Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem« .
(Iz 42,1)
2Majd elküldte őket, hogy hirdessék az Isten országát, és gyógyítsák meg a betegeket.
35A felhőből szózat hallatszott: »Ez az én választott Fiam, őt hallgassátok«.
(MTörv 18,15; Iz 42,1)
17Illés szellemével és erejével fog előtte járni, hogy az atyák szívét a fiakhoz fordítsa, a hitetleneket pedig az igazak okosságára, s így alkalmas népet készítsen az Úrnak.«
(Mal 3,23-24)