7Igét küldött az Úr Jákobra,
és az ráhullott Izraelre.
8Tudni fogja azt az egész nép,
Efraim és Szamaria lakói,
akik gőgjükben és szívük kevélységében így szóltak:
9»A téglák leomlottak,
de majd faragott kőből építkezünk;
a vadfügefákat kivágták,
de majd cédrusokat ültetünk helyükbe.«
10Az Úr hatalmat ad ellenségeinek fölöttük,
és ellenfeleit felingerli:
11Szíriát keletről, a filiszteusokat nyugatról,
és felfalják Izraelt tele szájjal.
Mindezzel nem fordult el haragja,
hanem keze még ki van nyújtva.
12De a nép nem tért meg ahhoz, aki őt megverte,
és a Seregek Urát nem keresték.
13Ezért az Úr levágja Izraelről a fejet és farkat,
a pálmát és kákát egy napon:
14a vén és a tekintélyes a fej,
és a hazugságot tanító próféta a farok.
15E nép vezetői tévútra visznek,
és akiket vezetnek, összezavarodnak.
16Ezért az Úr nem örül ifjainak,
és árváin meg özvegyein nem könyörül;
mert mindegyikük elvetemült és gonosztevő,
s minden száj bolondságot beszél.
Mindezzel nem fordult el haragja,
hanem keze még ki van nyújtva.
17Fellángol ugyanis az istentelenség, mint a tűz,
mely megemészti a tövist és a tüskét,
felgyújtja az erdő bozótját,
és a füst büszkén gomolyog fölfelé.
18A Seregek Urának haragjától lángba borul a föld,
s a nép olyan lesz, mint a tűznek martaléka:
senki sem kíméli testvérét.
19Habzsol jobboldalt, de éhezik,
eszik baloldalt, de nem lakik jól;
mindenki a társa húsát marja:
20Manassze Efraimot, Efraim Manasszét,
és ketten együtt Júda ellen fordulnak.
21S ezzel még nem fordult el az Úr haragja,
a keze még ki van nyújtva!
1Jaj azoknak,
akik gonosz törvényeket hoznak,
és akik sanyargató rendeletet írnak,
2hogy elnyomják a perben a szegényeket.
Megfosztják jogaiktól népem megalázottait;
hogy zsákmányukká legyenek az özvegyek,
és az árvákat kirabolják!
3De mit tesztek majd a látogatás napján,
és amikor távolról jön a veszedelem?
Kihez menekültök segítségért,
és hol hagyjátok gazdagságtokat?
4Csak térdre hullnak a foglyok között,
és a megöltek alá esnek.
S ezzel még nem fordult el az Úr haragja,
a keze még ki van nyújtva!
Jegyzetek
9,7 Strófákra osztott költemény az ítéletről (lásd a refrént a 11., a 16. és a 20. versben).
10,1 A hetedik jaj az 5,24 befejezésének tekintendő.