59
1Íme, nem rövid az Úr keze,
hogy ne tudna megszabadítani,
és nem tompa a füle,
hogy ne hallana;
17Felöltötte az igazságot, mint a páncélt,
és a szabadítás sisakja volt a fején;
felöltötte a bosszú ruháit öltözetül,
és betakarta magát féltékenységgel, mint palásttal.
9Fülem hallatára megesküdött a Seregek Ura:
»Bizony, rommá válik a sok ház,
a nagyok és szépek lakatlanokká!«
Jegyzetek
59,1 A próféta magyarázza, hogy miért maradt el a fogságban megjövendölt csodálatos változás, mikor a nép visszatért Izraelbe: a nép bűnei miatt.
28Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden javukra válik, azoknak, akik az ő végzése értelmében meghívást kaptak, hogy szentek legyenek.
29Mert akiket eleve ismert, azokat eleve arra is rendelte, hogy hasonlók legyenek Fia képmásához, s így ő elsőszülött legyen a sok testvér között.
30Akiket pedig eleve elrendelt, azokat meg is hívta; és akiket meghívott, azokat megigazultakká is tette; akiket pedig megigazultakká tett, azokat meg is dicsőítette.
16Nem szégyellem ugyanis az evangéliumot, mert Isten ereje az mindenkinek az üdvösségére, aki hisz, elsősorban a zsidónak, aztán a görögnek.