14
1Mert megkönyörül az Úr Jákobon,
kiválasztja még egyszer Izraelt,
és letelepíti őket földjükön.
Az idegenek majd hozzájuk csatlakoznak,
és Jákob házához társulnak.
2A nemzetek kézbeveszik őket,
és elviszik lakóhelyükre,
Izrael háza pedig tulajdonává teszi
az idegeneket az Úr földjén,
szolgákká és szolgálókká.
Azokat viszik fogságba, akik elhurcolták őket,
s ők uralkodni fognak sanyargatóikon.
3Ez történik majd azon a napon,
amikor az Úr nyugalmat ad neked
szenvedésed és gyötrelmed után,
a kemény szolgaság után, melyben szolgáltál:
4ezt a gúnydalt fogod zengeni Babilon királyáról:
»Hogy eltűnt a sanyargató,
hogy eltűnt a szorongatás!
5Összetörte az Úr az istentelenek botját,
a zsarnokok vesszejét,
3Mert vizet árasztok a szomjas földre,
és patakokat a szárazra;
kiárasztom lelkemet ivadékaidra,
és áldásomat sarjaidra.
4Sarjadoznak majd a fű között,
mint fűzfák a vízfolyások mellett.
Jegyzetek
14,4 A zsarnok halálakor az egész föld ujjong.