²³Vajon a gonosznak halálát akarom-e – mondja az Úr Isten –, és nem inkább azt, hogy megtérjen útjairól és éljen?
27 ¹És az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: ²»Te tehát, emberfia, zengj gyászéneket Tíruszról,

³és mondjad Tírusznak, aki a tenger bejáratainál lakik, s kereskedést folytat a népekkel számos sziget felé: Így szól az Úr Isten:
Ó Tírusz, te azt mondod:
‘Tökéletes szépségű vagyok én,

⁴a tenger szívében lakom!’
Szomszédaid, akik felépítettek,
tökéletes szépségűvé tettek.

⁵A Szánir ciprusfájából építettek téged,
és egész bordázatodat a tenger számára;
a Libanonról hoztak cédrust,
hogy árbocot készítsenek neked.

⁶Evezőidet básáni tölgyekből gyalulták,
gerendázatodat indiai elefántcsontból készítették neked,
fülkéidet Itália szigeteinek fájából.

⁷Vitorláidat egyiptomi tarka bisszusból szőtték,
hogy árbocra helyezzék;
kék és vörös bíbor Elisa szigeteiről
lett a te fedélzeted.

⁸Szidon és Árád lakói
voltak evezőseid;
bölcs férfijaid, ó Tírusz,
lettek kormányosaid.

⁹Gebál vénei és bölcsei adtak hajósokat,
hogy gondját viseljék sokféle árudnak;
a tenger hajói és hajósai mind
kereskedő népedhez tartoztak.

¹⁰Perzsák, lídiaiak és líbiaiak voltak seregedben
harcos férfijaid;
pajzsot és sisakot akasztottak fel benned,
hogy ékessé tegyenek.

¹¹Árád fiai és hadsereged falaidon voltak körös-körül; s az őrök, akik tornyaidban voltak, körös-körül falaidra akasztották tegzüket; ők tették teljessé szépségedet. ¹²Veled kereskedtek a karthágóiak egész gazdaságuk nagyságával; ezüsttel, vassal, ónnal és ólommal árasztották el vásáraidat. ¹³Jáván, Tubál és Mosok veled kereskedtek; rabszolgákat és ércedényeket hoztak népednek. ¹⁴Togorma házából lovakat, paripákat és öszvéreket hoztak piacodra. ¹⁵Veled kereskedtek Dedán fiai, számos sziget árut juttatott kezednek; elefántcsontot és ébenfát adtak cserébe értékeidért. ¹⁶Veled kereskedett Szíria, mert oly sok volt az árud; drágakövet, bíbort, hímes ruhát, bisszust, selymet és rubint kínáltak vásáraidon. ¹⁷Veled kereskedett Júda és Izrael földje elsőrangú gabonával; balzsamot, mézet, olajat és gyantát kínáltak vásáraidon. ¹⁸Veled kereskedett Damaszkusz – mert oly sok volt az árud, mert oly nagyszámú volt mindenféle javad – finom borral és legszebb színű gyapjúval. ¹⁹Vedán, Jáván és Uzál vert vasat kínált vásáraidon; mirha, gyanta és illatos nád volt áruid között. ²⁰Veled kereskedett Dedán nyeregszőnyegekkel. ²¹Arábia és Kedár minden fejedelme közvetítő kereskedést űzött veled; bárányokkal, kosokkal, gödölyékkel jöttek hozzád kereskedőid. ²²Veled kereskedtek Sába és Reema árusai is mindenféle elsőrangú illatszerrel, drágakővel, arannyal, amelyet vásárodon kínáltak. ²³Veled kereskedtek Hárán, Kene és Eden; Sába, Asszúr és Kelmád árusaid voltak. ²⁴Ezek kereskedtek veled sokféle áruval, kék bíbortakarókkal, tarka hímzésekkel, becsomagolt, kötelekkel átkötött, értékes kincsekkel; cédrusfát is szolgáltattak kereskedésedhez.

²⁵Tengeri hajóid az elsők voltak kereskedésedben,
és beteltél, egészen dicsőséges lettél a tenger szívében.

²⁶A nagy vizekre vittek téged evezőseid;
a keleti szél összerombolt a tenger szívében.

²⁷Gazdagságod, kincseid és sokféle javad,
hajósaid és kormányosaid,
akik felszerelésednek gondját viselik, népedet vezetik,
úgyszintén harcos férfijaid is,
akik benned vannak, benned levő sokaságoddal:
elmerülnek a tenger szívébe
romlásodnak napján.

²⁸Kormányosaid kiáltásának hangjától
megremegnek a hajóhadak;

²⁹Leszállnak hajóikról
az evezősök mindnyájan,
a hajósok és a tenger kormányosai mind
a szárazföldre lépnek,

³⁰És jajgatnak miattad nagy szóval,
keservesen kiáltanak,
és port hintenek fejükre,
hamuval hintik meg magukat.

³¹Miattad kopaszra nyírják magukat,
és szőrruhába öltöznek;
megsiratnak lelkük keservében
keserves sírással.

³²Gyászéneket kezdenek fölötted,
És megsiratnak téged:
‘Mi volt hasonló Tíruszhoz, mely némaságba merült
a tenger közepén?

³³A tengerről jövő áruiddal
kielégítettél sok népet;
kincseid és népeid nagy számával
gazdagokká tetted a föld királyait.

³⁴Most összetörtél, eltűntél a tengerről;
a mélységes vizekben
merült el gazdagságod,
benned levő sokaságod.

³⁵A szigetek lakói valamennyien
megdöbbennek feletted,
és királyaik megborzadnak félelmükben mindnyájan,
elváltoznak színükben.

³⁶Süvöltenek feletted a népek kereskedői:
semmivé lettél, és nem leszel soha többé.’«

28 ¹Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:

²»Emberfia, mondjad Tírusz fejedelmének: Így szól az Úr Isten:
Mivel szíved felfuvalkodott,
és azt mondtad: ‘Isten vagyok én,
isteni széken ülök a tenger szívében’
– holott ember vagy és nem isten –
és szívedet olyanná tetted, mint egy isten szíve,

³íme, bölcsebb vagy te Dánielnél,
semmi titok sincsen rejtve előtted.

⁴Bölcsességeddel és okosságoddal
hatalmat szereztél magadnak,
aranyat és ezüstöt halmoztál föl kincstáraidban.

⁵Nagy bölcsességeddel és kereskedéseddel
megnövelted hatalmadat,
és szíved felfuvalkodott hatalmad miatt.

⁶Ezért így szól az Úr Isten:
Mivel szíved felfuvalkodott
mint valami isten szíve,

⁷azért íme, én idegeneket hozok rád,
a nemzetek legerősebbjeit;
kirántják kardjukat
bölcsességed szépsége ellen,
és megszentségtelenítik dicsőségedet.

⁸Megölnek és lerántanak téged,
és mint akiket meggyilkolnak,
úgy halsz meg a tenger szívében.

⁹Vajon mondod-e majd gyilkosaid előtt is:
‘Isten vagyok én’ – holott ember vagy
és nem isten, gyilkosaid kezében?

¹⁰Úgy fogsz meghalni, mint a körülmetéletlenek,
idegenek keze által,
mert én szóltam« – mondja az Úr Isten!

¹¹Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: »Emberfia, zengj gyászéneket Tírusz királya fölött,

¹²és mondd neki: Így szól az Úr Isten:
Te, a hasonlatosság pecsétje,
bölcsességgel teljes és tökéletes szépségű!

¹³Isten paradicsomának gyönyörűségében voltál,
csupa drágakő volt a ruházatod:
karneol, topáz és jáspis, krizolit, ónix és berill,
zafír, rubin és smaragd;
aranyból készült díszes ékszered,
és áttört ékességed már készen volt teremtésed napján.

¹⁴Te kiterjesztett szárnyú és oltalmazó kerub!
Isten szent hegyére helyeztelek,
tüzes kövek között járkáltál.

¹⁵Tökéletes voltál útjaidon teremtésed napja óta,
míg gonoszságot nem találtam benned.

¹⁶Mivel gazdag kereskedést űztél,
gonoszsággal telt el bensőd és vétkeztél;
azért levetettelek az Isten hegyéről,
és romlásba taszítottalak a tüzes kövek közül,
te oltalmazó kerub!

¹⁷Ékességed miatt felfuvalkodott a szíved,
szépséged miatt elvesztetted bölcsességedet;
a földre vetettelek,
királyok színe elé tettelek, hogy szemléljenek téged.

¹⁸Sok gonosz tetteddel, kereskedésed becstelenségével
meggyaláztad szentségedet;
ezért tüzet támasztok benned,
hogy megemésszen téged,
és hamuvá teszlek a földön
mindazok előtt, akik látnak téged.

¹⁹Mindazok, akik látnak téged a nemzetek között,
megborzadnak miattad;
semmivé lettél, és nem leszel soha többé!«

²⁰Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: ²¹»Emberfia, fordítsd arcodat Szidon ellen, jövendölj ellene,

²²és mondjad: Így szól az Úr Isten:
Íme, ellened fordulok, Szidon,
és megdicsőítem magamat benned;
és megtudják, hogy én vagyok az Úr,
amikor végrehajtom rajta az ítéletet,
és nyilvánvalóvá lesz rajta szentségem.

²³Döghalált és vért bocsátok rá az ő utcáin;
kard által hullanak el benne a megöltek körös-körül,
és megtudják, hogy én vagyok az Úr!

²⁴Akkor Izrael házának nem lesz többé keserítő botránya és fájdalmat okozó tövise egyetlen ellenségétől sem; és megtudják, hogy én vagyok az Úr Isten.
²⁵Így szól az Úr Isten: Amikor majd egybegyűjtöm Izrael házát a népek közül, amelyek közé szétszórtam őket, nyilvánvalóvá lesz rajtuk szentségem a nemzetek előtt. A saját országukban fognak lakni, amelyet szolgámnak, Jákobnak adtam. ²⁶Biztonságban laknak ott, házakat építenek, szőlőt ültetnek és békében laknak, amikor végrehajtom az ítéletet valamennyi ellenségükön körös-körül; és megtudják majd, hogy én, az Úr vagyok az ő Istenük!«

KNB SZIT STL BD RUF KG