10
1Artaxerxész király pedig adót vetett ki a szárazföldre és a tenger szigeteire.
2Az ő ereje és hatalma és az a méltóság és kitüntetés, amellyel felmagasztalta Mardókeust, meg van írva a méd és a perzsa királyok évkönyveiben,
3és az is, miként lett a zsidó származású Mardókeus Artaxerxész után a második, és a zsidóknál nagy, testvérei meg népe előtt pedig kedves, mert nemzetének javát kereste, és fajtájának üdve érdekében szólt.
3Azt mondta Mardókeus: »Mindent Isten vitt végbe!«
3Visszaemlékezett ugyanis az álomra, amelyet látott, amely ugyanezt jelezte, nem is maradt belőle semmi teljesületlenül.
3»Az a kis forrás, amely folyóvá nőtt, majd volt a fény és a nap és nagy víz: a forrás és a folyó Eszter, akit a király feleségül vett és királynévá tett.
3A két sárkány én vagyok meg Ámán.
3Az egybegyűlt nemzetek pedig azok, akik a zsidók nevét ki akarták irtani.
3Az én nemzetem, Izrael, azok, akik Istenhez kiáltottak, és az Úr megmentette népét, megóvott minket minden bajtól és nagy jeleket és csodákat művelt, amelyek nem történtek a nemzetek között.
3Két sorsot rendelt, egyet az Isten népe számára, a másikat pedig a pogányok összessége részére.
3Mindkét sors beteljesedett a meghatározott időben az ítélet napján Isten előtt mindegyik népen.
3Az Úr ugyanis megemlékezett népéről és igazságot szolgáltatott örökségének.
3Ezért ezek a napok, Ádár hónapban, a tizennegyedik és tizenötödik napja ugyanennek a hónapnak, az ünnepi összejövetel, az öröm és vigasság napjai lesznek az Úr színe előtt minden nemzedéken át, Izrael népében.«