20De amikor a tanítványok körülvették, felkelt, és bement a városba. Másnap pedig Barnabással útra kelt Derbébe.
21Miután ennek a városnak is hirdették az evangéliumot és sokakat tanítottak, visszafordultak Lisztrába, Ikóniumba és Antióchiába.
22Útközben megerősítették a tanítványok lelkét, és intették őket, hogy maradjanak meg a hitben. Elmondták, hogy sok viszontagságon át kell bemennünk az Isten országába.
23S miután az egyes egyházakban böjtölve és imádkozva presbitereket rendeltek számukra, az Úrnak ajánlották őket, akiben hittek.
24Azután átmentek Pizídián, és Pamfíliába jutottak.
25Miután Pergében is hirdették az Úr igéjét, lementek Attáliába,
26onnan pedig elhajóztak Antióchiába, ahonnan Isten kegyelmébe ajánlva elindították őket a most elvégzett munkára.
27Amikor megérkeztek és egybegyűjtötték az egyházat, elbeszélték, milyen nagy dolgokat művelt általuk az Isten, és hogy a hit ajtaját megnyitotta a pogányoknak.
28Ezután jó ideig ott maradtak a tanítványokkal.
15
1Eközben néhányan azok közül, akik lejöttek Júdeából, így tanították a testvéreket: »Ha nem metélkedtek körül Mózes törvénye szerint, nem üdvözülhettek.«
2Mivel pedig Pál és Barnabás nagyon felháborodtak ezen, elhatározták, hogy Pál, Barnabás és még néhányan a többiek közül menjenek fel Jeruzsálembe az apostolokhoz és a presbiterekhez ennek a kérdésnek az ügyében.
3Az egyház elkísérte őket, ők pedig átmentek Fönícián és Szamarián. Elbeszélték a pogányok megtérését, nagy örömet szerezve az összes testvérnek.
4Amikor megérkeztek Jeruzsálembe, az egyház, az apostolok és a presbiterek fogadták őket, ők pedig elbeszélték, hogy milyen nagy dolgokat művelt velük az Isten.
Jegyzetek
15,1 Számos egykori zsidó és farizeus elment Antióchiába, hogy érvényesítsék az ott megtért pogányokkal szemben a zsidók előjogait. Ezek az ún. zsidózók, akik a mózesi törvény betartását követelték, a kereszténységet egy zsidó szekta szintjére degradálták volna, ezért létében fenyegették az Egyházat. Az ő akadékoskodásuk következtében kellett összehívni az apostoli zsinatot. Jeruzsálemben. A kereszténység itt szakadt el végérvényesen a zsinagógától, miután leszögezték, hogy a Krisztus által megvalósult megváltás elegendő az üdvösséghez. Az említett irányzat azonban tovább élt, Pál apostolnak egész működése során sokat kellett szenvednie ezektől a zsidózóktól.