16
1Pekahnak, Remalja fiának tizenhetedik esztendejében lett Ácház, Jótámnak, Júda királyának fia, királlyá.
2Húsz esztendős volt Ácház, amikor uralkodni kezdett s tizenhat esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Nem azt cselekedte, ami kedves volt az Úr, az ő Istene színe előtt, mint ahogy atyja, Dávid,
3hanem Izrael királyainak útján járt, sőt a fiát is bemutatta azáltal, hogy átvitte a tűzön, azon nemzetek bálványozása szerint, amelyeket az Úr szétszórt Izrael fiai elől,
4és a magaslatokon, a halmokon s mindenféle lombos fa alatt áldozott és gyújtott illatot.
5Ekkoriban feljött Rászin, Szíria királya és Pekah, Remalja fia, Izrael királya, hogy hadakozzanak Jeruzsálem ellen. Ostrom alá is vették Ácházt, de nem tudtak föléje kerekedni.
6Ugyanabban az időben visszaszerezte Rászin, Szíria királya, Ejlátot Szíria számára s kiűzte a júdaiakat Ejlátból s edomiták mentek Ejlátba s telepedtek meg ott mind a mai napig.
7Erre követeket küldött, Ácház Tiglatpilezerhez, az asszírok királyához, ezzel az üzenettel: »Szolgád és fiad vagyok: gyere fel s ments meg Szíria királyának kezéből és Izrael királyának kezéből, akik megtámadtak engem.«
8Ugyanakkor összeszedte az ezüstöt s az aranyat, amely az Úr házában és a király kincsei közt akadt s ajándékul küldte az asszírok királyának.
9Az engedett is kérésének: felvonult ugyanis az asszírok királya Damaszkusz ellen és elpusztította s lakosait elhurcolta Kírbe, Rászint pedig megölte.
10Erre elment Ácház király Tiglatpilezer, az asszírok királya elé Damaszkuszba és amikor meglátta a Damaszkuszban levő oltárt, elküldte Ácház király Uriás paphoz az oltár képét és minden művére kiterjedő mintáját.
11Uriás pap fel is építtette az oltárt. Egészen úgy készítette el Uriás pap, amíg Ácház király vissza nem jött Damaszkuszból.
12Amikor aztán visszajött a király Damaszkuszból, megnézte az oltárt s megtisztelte s felment rá és bemutatta egészen elégő áldozatait s ételáldozatát,
13ráöntötte az italáldozatot s ráhintette a bemutatott békeáldozatok vérét az oltárra.
14A rézoltárt pedig, amely az Úr előtt volt, elvitette a templom homlokzata elől, az oltár s az Úr temploma között levő helyről, s az oltár északi oldalán állíttatta fel.
15Majd parancsolta Ácház király Uriás papnak: »E nagy oltáron mutasd be a reggeli egészen elégő áldozatot és az esti ételáldozatot, meg a király egészen elégő áldozatát és ételáldozatát, meg az ország egész népének egészen elégő áldozatát s ételáldozatait és italáldozatait s erre hintsd az egészen elégő áldozat minden vérét s a békeáldozat minden vérét. A rézoltár pedig várja rendelkezésemet.«
16Uriás pap egészen úgy is cselekedett, ahogy Ácház király parancsolta.
17Eltávolította továbbá Ácház király a faragott állványokat s a rajtuk levő üstöket s levétette a tengert azokról a rézökrökről, amelyek tartották s egy kőből rakott talapzatra helyeztette.
18A szombati fedett csarnokot, amelyet a templomban építtetett s a király külső bejáróját is átalakíttatta az Úr templomában az asszírok királya miatt.
19Ácház egyéb dolgai pedig, amelyeket cselekedett, nemde meg vannak írva Júda királyainak krónikás könyvében?
20Amikor aztán Ácház aludni tért atyáihoz, eltemették melléjük a Dávid-városban és fia, Hiszkija, lett a király helyette.
Jegyzetek
16,1 Valójában Pekah 7. éve.
16,2 Ácház uralkodásának évei Kr. e. 734-728.
16,3 Azaz: feláldozta.
16,4 Vö. 1Kir 14,23.
16,5 Damaszkusz és Izrael Júdát is be akarta vonni az Asszíria elleni lázadásba. Mivel Júda elzárkózik, megtámadják (ez az ún. szír-efraimita háború, amelynek kapcsán az Iz 7,1-17 jövendölései elhangzottak). Júda Tiglatpilezert hívja segítségül, aki a 15,29-ben említett hadjárat keretében Damaszkuszt is elfoglalja. Damaszkusz elestével igen fontos Asszíria-elleni védőbástya pusztult el. Júda ezzel a lépésével a saját végzetét is siettette (vö. Iz 8,5-6).
16,9 Az Ám 9,7 szerint Kír az arámok őshazája.
16,10 A 2 Krón 28,23-25 szerint Ácház bezáratta a templomot.
16,17 Az edényeket adóként Asszíriába kellett küldenie.