2
1Anna is imádkozott, ezekkel a szavakkal:
»Ujjongóvá vált az én szívem az Úrban,
Istenem révén felemelkedett a szarvam.
Tágra nyílt a szám ellenségeimmel szemben,
mert örvendezem segítségeden.
2Nincs olyan szent, mint az Úr,
bizony nincsen más terajtad kívül,
nincs oly erős, mint a mi Istenünk.
3Ne beszéljetek annyit, kérkedve, kevélyen,
távozzék a régi beszéd szátoktól,
mert mindentudó Isten az Úr
s eléje kerülnek szándékaitok.
4Vereséget szenved az erősek íja,
de erővel övezik fel magukat a gyengék,
5elszegődnek kenyérért, akik azelőtt bővelkedtek,
de jóllaknak, akik éheztek,
s míg sokat szül, aki meddő volt,
akinek sok fia volt, meddőségbe esik.
6Az Úr tesz halottá és élővé,
visz le az alvilágba, s hoz vissza onnét,
7az Úr tesz szegénnyé s gazdaggá,
megalázottá és felmagasztalttá.
8Porból felemel szűkölködőt,
sárból kihoz szegényt,
hogy fejedelmek mellé üljön
és elfoglalja a dicsőség székét.
Mert az Úré a föld minden sarka,
s ő helyezte rájuk a föld kerekségét.
9Szentjeinek lábát megóvja,
és sötétségben némulnak el az istentelenek,
mert nem a maga ereje teszi erőssé az embert.
10Félni fognak az Úrtól ellenségei,
mennydörögni fog felettük az egekben,
meg fogja ítélni az Úr a föld határait,
s hatalmat ad királyának
s felemeli felkentjének szarvát.«
Jegyzetek
2,1 Ez a hálaadó zsoltár később került bele a történetbe. Mária hálaéneke (Lk 1,46-55) sokszor idézi ezt a zsoltárt.
2,1 A szarv az élet és az erő jelképe.