20 ¹Az esztendő fordulója után, abban az időben, amikor a királyok hadba szoktak vonulni, az történt, hogy Joáb egybegyűjtötte a hadsereget s a haderőt, s elpusztította Ammon fiainak földjét, majd elment és ostrom alá vette Rabbát. Dávid azonban Jeruzsálemben maradt, amíg Joáb meg nem verte és le nem rontotta Rabbát. ²Akkor Dávid levette Melkom fejéről a koronát és megállapította, hogy egy talentum aranyat nyom és igen drága kövek vannak benne, és koronát csináltatott belőle magának. Zsákmányt is igen sokat hozott a városból, ³a benne levő népet pedig kihozta és kőbányába, a vascsákányokhoz és vasékekhez rendelte. Így cselekedett Dávid Ammon fiainak valamennyi városával, aztán visszatért egész népével Jeruzsálembe.
⁴Ezután háború támadt Gézerben a filiszteusokkal; ebben a husáti Szibbekáj leütötte a ráfeiták nemzetségéből való Száfájt, és így megalázta őket.
⁵Egy másik háború is keletkezett a filiszteusokkal: ebben a betlehemi Elhanán, Jaír fia, leütötte a gáti Góliát fivérét, akinek dárdanyele olyan volt, mint a takácsok zugolyfája.
⁶Sőt még egy másik háború is keletkezett Gátban. Volt ebben egy igen magas ember, akinek hat-hat, összesen tehát huszonnégy ujja volt; ez is Ráfa nemzetségéből származott. ⁷Ez szidalmakkal illette Izraelt, mire Jonatán, Samáának, Dávid fivérének fia leütötte.
Ezek voltak Gátban Ráfának azok a fiai, akik Dávidnak és szolgáinak keze által estek el.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet