Zsoltárok könyve

42 ¹Az éneklőmesternek; • Kóráh fiainak tanítása.• 1Krón. 25,1.  26,1.  
²Mint a szarvas kivánkozik a folyóvizekre, úgy kivánkozik az én lelkem hozzád, oh Isten!• Zsolt. 60,11.  12.  14.  
   ³Szomjuhozik lelkem Istenhez, az élő Istenhez; mikor mehetek el és jelenhetek meg Isten előtt?
   ⁴Könyhullatásom volt kenyerem éjjel és nappal, mikor mindennap azt mondták nékem: „Hol van • a te Istened?”• Zsolt. 22,8.  9.  
   ⁵Mikor ezekről emlékezem, megkeseredem lelkemben; mert nagy csoportban vonultam ezelőtt és ujjongó örömmel és hálaadással • vezettem őket, az ünneplő sokaságot, az Isten házáig.• Zsolt. 84,8.  
   ⁶Miért csüggedsz el • lelkem és nyughatatlankodol bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok én néki az ő orczájának szabadításáért.• vers 7.  12.  Zsolt. 43,5.  
   ⁷Istenem! elcsügged bennem az én lelkem; azért emlékezem reád a Jordán és Hermon földjéről, a Miczár hegyéről.
   ⁸Örvény örvényt hív elő zuhatagjaid hangjára; minden vízáradásod és hullámod összecsap • fölöttem!• Zsolt. 88,17.  
   ⁹Nappal kiküldte kegyelmét az Úr, éjjel éneke volt velem, imádság az én életem Istenéhez.• Zsolt. 40,17.  
   ¹⁰Hadd mondjam Istennek, az • én kőszálamnak: Miért felejtkeztél el rólam? Miért kell gyászban járnom ellenség háborgatása miatt?• Zsolt. 3,4.  43,2.  
   ¹¹Mintha zúzódás volna csontjaimban, mikor gyaláznak engem az én szorongatóim, naponként ezt mondván nékem: Hol van a te Istened?• Jób 19,13-17.  
   ¹²Miért csüggedsz el lelkem, és miért nyughatatlankodol bennem? Bízzál Istenben, mert még • hálát adok én néki, az én szabadítómnak és Istenemnek.• Zsolt. 18,1.  43,5.