12Mikor örvendeznek az igazak, nagy ékesség az; mikor pedig az istentelenek feltámadnak, keresni kell az embert. (Péld 11,11) 13A ki elfedezi az ő vétkeit, nem lesz jó dolga; a ki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer. (Zsolt 32,5.1Ján;1,9) 14Boldog ember, a ki szüntelen retteg; a ki pedig megkeményíti az ő szívét, bajba esik. (Siral 1,1.2;2,1-4) 15Mint az ordító oroszlán és éhező medve, olyan a szegény népen uralkodó istentelen. (1Móz 12,17;46,20;30,23; Ésa 54,4.1Sám;1,6) 16Az értelemben szűkölködő fejedelem nagy elnyomó is; de a ki gyűlöli a hamis nyereséget, meghosszabbítja napjait. (Zak 6,12.13; Jer 23,5;33,15;Zak 3,8) 17Az ember, a kit ember-vér terhel, a sírig fut; senki ne támogassa őt. (Ésa 52,1) 18A ki jár tökéletesen, megtartatik; a ki pedig álnokul két úton jár, egyszerre elesik. (Ésa 1,25-27;27,9) 19A ki munkálja az ő földét, megelégedik étellel; a ki pedig hiábavalóságok után futkos, megelégedik szegénységgel. (Péld 12,10) 20A hivő ember bővelkedik áldásokkal; de a ki hirtelen akar gazdagulni, büntetlen nem marad. (Péld 20,21) 21Személyt válogatni nem jó; mert még egy falat kenyérért is vétkezhetik az ember. (Péld 18,5;24,23) 22Siet a marhakeresésre a gonosz szemű ember; és nem veszi észre, hogy szükség jő reá. 23A ki megfeddi az embert, végre is inkább kedvességet talál, mint a sima nyelvű. 24A ki megrabolja az atyját, és anyját és azt mondja: nem vétek! társa a romboló embernek. 25A telhetetlen lélek háborúságot szerez; a ki pedig bízik az Úrban, megerősödik. (Zsolt 80,13.14) 26A ki bízik magában, bolond az; a ki pedig jár bölcsen, megszabadul. 27A ki ád a szegénynek, nem lesz néki szüksége; a ki pedig elrejti a szemét, megsokasulnak rajta az átkok. (Péld 19,17;22,9.5Móz;15,7-10) 28Mikor felemeltetnek az istentelenek, elrejti magát az ember; de mikor azok elvesznek, öregbülnek az igazak. (Péld,28 12.;2Kir 11,20)