22 1Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb. (Préd 7,1) 2A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi. (Péld 29,13) 3Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják. (Péld 27,12) 4Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet. (Zsolt 34,13-16) 5Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól. 6Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól. (Péld,22 15.) 7A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak. 8A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik. (Jób 4,8) 9Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek. (Péld 21,20.2Kor;9,6-9) 10Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás. 11A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király. (Zsolt 101,6) 12Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja. 13A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném. (Péld 21,25;26,13) 14Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik. (Péld 23,27; Préd 7,26) 15A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt. (Péld 13,24;19,18;24,17) 16A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut. (Péld,22 22. 23.) 17Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra. 18Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon! 19Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged. 20Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban? (Péld 13,14) 21Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek. 22Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban; (Péld,22 16. Zak. 7,10.) 23Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja. (2Móz 22,22-24; Jób 31,21-23) 24Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj; (Róm 12,3.16) 25Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak. 26Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek. (Péld 6,1-3;11,15) 27Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad? (5Móz 22,26.27) 28Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid. (2Móz 19,14;27,17;Péld 23,10) 29Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között. (1Kir 11,28)