10
1Salamon bölcs mondásai.
A bölcs fiú örvendezteti az ő atyját; a bolond fiú pedig szomorúsága az ő anyjának.
(Péld 15,20)
2Nem használnak a gonoszság kincsei; az igazság pedig megszabadít a halálból.
(Péld 13,11;21,6;Péld,10 27.)
3Az Úr nem hagyja éhezni az igaznak lelkét; az istenteleneknek kivánságát pedig elveti.
(Zsolt 37,25.26)
4Szegénynyé lesz, a ki cselekszik rest kézzel; a gyors munkások keze pedig meggazdagít.
(Péld,10 24. Péld 1,8.)
5Gyűjt nyárban az eszes fiú; álomba merül az aratás idején a megszégyenítő fiú.
(2Móz 20,12)
6Áldások vannak az igaznak fején; az istentelenek szája pedig erőszaktételt fed be.
(Péld,10 15. 16.)
7Az igaznak emlékezete áldott; a hamisaknak neve pedig megrothad.
(Zsolt 112,6)
8A bölcs elméjű beveszi a parancsolatokat; a bolond ajkú pedig elveszti magát.
9A ki tökéletességben jár, bátorsággal jár; a ki pedig elferdíti az ő útát, kiismertetik.
(Péld 22,14)
10A ki szemmel hunyorgat, bántást szerez; és a bolond ajkú elesik.
11Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erőszaktételt fedez el.
(Péld 13,14)
12A gyűlölség szerez versengést; minden vétket pedig elfedez a szeretet.
(1Pét 4,8.1Kor;13,4-7)
13Az eszesek ajkain bölcseség találtatik; a vessző pedig a bolond hátának való.
(Péld 26,3)
14A bölcsek tudományt rejtegetnek; a bolondnak szája pedig közeli romlás.
(Péld,10 8. Péld 18,7.)
15A gazdagnak marhája az ő megerősített városa; szűkölködőknek romlása az ő szegénységök.
(Péld 18,11; Zsolt 49,7)
16Az igaznak keresménye életre, az istentelennek jövedelme bűnre van.
17A bölcseség megőrizőnek útja életre van; a fenyítéket elhagyó pedig tévelyeg.
18A ki elfedezi a gyűlölséget, hazug ajkú az; és a ki szól gyalázatot, bolond az.
(Péld 23,17)
19A sok beszédben elmaradhatatlan a vétek; a ki pedig megtartóztatja ajkait, az értelmes.
(Préd 5,3)
20Választott ezüst az igaznak nyelve; a gonoszok elméje kevés érő.
(Zsolt 141,5)
21Az igaznak ajkai sokakat legeltetnek; a bolondok pedig esztelenségökben halnak meg.
(Péld 11,3;13,6)
22Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal semmi nem szerez bántást.
23Miképen játék a bolondnak bűnt cselekedni, azonképen az eszes férfiúnak bölcsen cselekedni.
(Péld 11,23; Zsolt 37,30.31)
24A mitől retteg az istentelen, az esik ő rajta; a mit pedig kivánnak az igazak, meg lesz.
(Zsolt 145,19)
25A mint a forgószél ráfuvall, már oda van az istentelen; az igaznak pedig örökké való fundamentoma van.
26Minémű az eczet a fogaknak és a füst a szemeknek, olyan a rest azoknak, a kik azt elküldötték.
27Az Úrnak félelme hosszabbítja meg a napokat; az istenteleneknek pedig esztendeik megrövidülnek.
(Péld 9,11;Jób 15,32-34; Zsolt 55,24)
28Az igazaknak reménysége öröm; az istenteleneknek várakozása pedig elvész.
(Jób 18,14)
29Erősség a tökéletesnek az Úrnak úta: de romlás a hamisság cselekedőinek.
(Jób 34,11; Róm 2,6)
30Az igaz soha meg nem mozdul; de az istentelenek nem lakják a földet.
(Zsolt 37,22)
31Az igaznak szája bőségesen szól bölcsességet; a gonoszság nyelve pedig kivágatik.
(Péld 22,18)
32Az igaznak ajkai azt tudják, a mi kedves; az istenteleneknek szája pedig a gonoszságot.
(Róm 2,6-11)
11
1Az álnok font útálatos az Úrnál; az igaz mérték pedig kedves néki.
(5Móz 25,13-16)
2Kevélység jő: gyalázat jő; az alázatosoknál pedig bölcseség van.
(Péld 18,12)
3Az igazakat tökéletességök vezeti; de a hitetleneket gonoszságuk elpusztítja.
(Péld 15,33;18,12)
4Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.
(Sof 1,18; Ezék 7,19)
5A tökéletesnek igazsága igazgatja az ő útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.
(Péld 13,9; Jób 18,5-19)
6Az igazaknak igazságok megszabadítja őket; de az ő kivánságokban fogatnak meg a hitetlenek.
(Zsolt 18,20-25;Péld 13,6)
7Mikor meghal az istentelen ember, elvész az ő reménysége; a bűnösök várakozása is elvész.
8Az igaz a nyomorúságból megszabadul; az istentelen ő helyette beesik abba.
(Péld 21,18)
9Szájával rontja meg a képmutató felebarátját; de az igazak a tudomány által megszabadulnak.
(Péld 17,15)
10Az igazak javán örül a város; és mikor elvesznek az istentelenek, örvendezés van.
(Zsolt 42,8.9)
11Az igazaknak áldása által emelkedik a város; az istentelenek szája által pedig megromol.
12Megútálja felebarátját a bolond; az eszes férfiú pedig hallgat.
(Luk 14,23-30)
13A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hűséges lelkű elfedezi a dolgot.
(Péld 20,19)
14A hol nincs vezetés, elvész a nép; a megmaradás pedig a sok tanácsos által van.
(Péld 15,22)
15Teljességgel megrontatik, a ki kezes lesz idegenért; a ki pedig gyűlöli a kezességet, bátorságos lesz.
16A kedves asszony megtartja a tiszteletet, a hatalmaskodók pedig megtartják a gazdagságot.
17Ő magával tesz jól a kegyes férfiú; a kegyetlen pedig öntestének okoz fájdalmat.
(Péld,11 25. 37. Péld 3,27.)
18Az istentelen munkál álnok keresményt; az igazságszerzőnek pedig jutalma valóságos.
(Péld,11 19.)
19A ki őszinte az igazságban, az életére -, a ki pedig a gonoszt követi, az vesztére míveli azt.
(Gal 6,8)
20Útálatosok az Úrnál az álnok szívűek; kedvesek pedig ő nála, a kik az ő útjokban tökéletesek.
(Zsolt 5,5-7)
21Kézadással erősítem, hogy nem marad büntetlen a gonosz; az igazaknak pedig magva megszabadul.
(5Móz 29,29; Róm 11,33)
22Mint a disznó orrában az aranyperecz, olyan a szép asszony, a kinek nincs okossága.
23Az igazaknak kivánsága csak jó, az istentelenek várakozása pedig harag.
(Péld 10,23)
24Van olyan, a ki bőven adakozik, és annál inkább gazdagodik; és a ki megtartóztatja a járandóságot, de ugyan szűkölködik.
(Zsolt 112,1.9)
25A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül.
(Péld,11 17.)
26A ki búzáját visszatartja, átkozza azt a nép; annak fején pedig, a ki eladja, áldás van.
(Péld,11 17.;5Móz 14,28.29)
27A ki jóra igyekezik, jóakaratot szerez: a ki pedig gonoszt keres, ő magára jő az.
(Zsolt 57,7)
28A ki bízik az ő gazdagságában, elesik; de mint a fa ága, az igazak kivirágoznak.
(Jób 8,20; Jak 5,1-3;Zsolt 1,1-3;92,13)
29A ki megháborítja az ő házát, annak öröksége szél lesz; és a bolond szolgája a bölcs elméjűnek.
30Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs.
31Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen és a bűnös!
(1Pét 4,17.18)
32A ki szereti a dorgálást, szereti a tudományt; a ki pedig gyűlöli a fenyítéket, oktalan az.
(Péld 3,11.12; Zsid 15,5-7)
12
1A jó ember jóakaratot nyer az Úrtól; de a gonosz embert kárhoztatja ő.
2Nem erősül meg ember az istentelenséggel; az igazaknak pedig gyökerök ki nem mozdul.
(Jób 18,5-20;Jób 8,16.17)
3A derék asszony koronája az ő férjének; de mint az ő csontjaiban való rothadás, olyan a megszégyenítő.
(Péld 31,10-29)
4Az igazaknak gondolatjaik igazak; az istentelenek tanácsa csalás.
5Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után; az igazaknak pedig szája megszabadítja azokat.
(Péld 1,11)
6Leomlanak az istentelenek, és oda lesznek; az igazak háza pedig megáll.
7Az ő értelme szerint dicsértetik a férfiú; de az elfordult elméjű útálatos lesz.
(Róm 12,15)
8Jobb, a kit kevésre tartanak, és szolgája van, mint a ki magát felmagasztalja, és szűk kenyerű.
(1Sám 18,23)
9Az igaz az ő barmának érzését is ismeri, az istentelenek szíve pedig kegyetlen.
(5Móz 25,4)
10A ki míveli az ő földét, megelégedik eledellel; a ki pedig követ hiábavalókat, bolond az.
(Péld 28,19)
11Kivánja az istentelen a gonoszok prédáját; de az igaznak gyökere ád gyümölcsöt.
(Péld 21,9.10;30,23)
12Az ajkaknak vétkében gonosz tőr van, de kimenekedik a nyomorúságból az igaz.
(Zsolt 41,7;52,4)
13Az ő szájának gyümölcséből elégedik meg a férfi jóval; és az ő cselekedetének fizetését veszi az ember önmagának.
(Péld 13,3; Zsolt 34,13-16)
14A bolondnak úta helyes az ő szeme előtt, de a ki tanácscsal él, bölcs az.
(Péld,12 16.)
15A bolondnak haragja azon napon megismertetik; elfedezi pedig a szidalmat az eszes ember.
(Péld 16,32)
16A ki igazán szól, megjelenti az igazságot, a hamis bizonyság pedig az álnokságot.
(Péld 14,5)
17Van olyan, a ki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság.
(Péld,12 12. Zsolt. 52,4.)
18Az igazmondó ajak megáll mind örökké; a hazugságnak pedig nyelve egy szempillantásig.
(Zsolt 32,9;Péld 10,13)
19Álnokság van a gonosz gondolóknak szívében; a békességnek tanácsosiban pedig vígasság.
(Péld,12 5.)
20Nem vettetik az igaz semmi bántásba; az istentelenek pedig teljesek nyavalyával.
21Útálatosok az Úrnál a csalárd beszédek; a kik pedig cselekesznek hűségesen, kedvesek ő nála.
22Az eszes ember elfedezi a tudományt; a bolondok elméje pedig kikiáltja a bolondságot.
(Péld 15,2)
23A gyorsaknak keze uralkodik; a rest pedig adófizető lesz.
(Péld 19,15)
24A férfiúnak elméjében való gyötrelem megalázza azt; a jó szó pedig megvidámítja azt.
25Útba igazítja az ő felebarátját az igaz; de az istentelenek útja eltévelyíti őket.
26Nem süti meg a rest, a mit vadászásával fogott; de drága marhája az embernek serénysége.
(Péld 19,15)
27Az igazságnak útjában van élet; és az ő ösvényének úta halhatatlanság.
(Péld 29,20)
13
1A bölcs fiú enged atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád.
(Péld 15,5)
2A férfi az ő szájának gyümölcséből él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel.
(Péld 12,13)
3A ki megőrzi az ő száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak.
(Péld 19,25; Préd 4,5)
4Kivánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke; a gyorsak lelke pedig megkövéredik.
(Péld 12,23)
5A hamis dolgot gyűlöli az igaz; az istentelen pedig gyűlölségessé tesz és megszégyenít.
(Zsolt 101,3-8)
6Az igazság megőrzi azt, a ki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bűnöst.
(Zsolt 34,22)
7Van, a ki hányja gazdagságát, holott semmije sincsen; viszont tetteti magát szegénynek, holott sok marhája van.
8Az ember életének váltsága lehet az ő gazdagsága; a szegény pedig nem hallja a fenyegetést.
(Péld 20,10)
9Az igazak világossága vígassággal ég; de az istenteleneknek szövétneke kialszik.
(Zsolt 112,4;Jób 18,5.6;21,17)
10Csak háborúság lesz a kevélységből: azoknál pedig, a kik a tanácsot beveszik, bölcseség van.
(Péld 11,14)
11A hiábavalóságból keresett marha megkisebbül; a ki pedig kezével gyűjt, megőregbíti azt.
(Péld 10,2;20,2)
12A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája.
(Péld,13 19.)
13Az igének megútálója megrontatik; a ki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi.
14A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
(Péld 10,11;16,22;Péld 14,27)
15Jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek pedig útja kemény.
(Zsolt 7,16; Préd 10,8)
16Minden eszes cselekszik bölcseséggel; a bolond pedig kijelenti az ő bolondságát.
(Péld 12,22)
17Az istentelen követ bajba esik; a hívséges követ pedig gyógyulás.
(Péld 25,13)
18Szegénység és gyalázat lesz azon, a ki a fenyítéktől magát elvonja; a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik.
19A megnyert kivánság gyönyörűséges a léleknek, és útálatosság a bolondoknak eltávozniok a gonosztól.
(Péld,13 12.)
20A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol.
21A bűnösöket követi a gonosz; az igazaknak pedig jóval fizet Isten.
22A jó örökséget hágy unokáinak; a bűnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára.
(Jób 27,17)
23Bő étele lesz a szegényeknek az új törésen; de van olyan, a ki igazságtalansága által vész el.
(Péld 12,23)
24A ki megtartóztatja az ő vesszejét, gyűlöli az ő fiát; a ki pedig szereti azt, megkeresi őt fenyítékkel.
(Péld 22,15;23,13)
25Az igaz eszik az ő kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szűkölködik.
(Zsolt 34,10)
14
1A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt.
(Péld 31,10-31)
2A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az ő útaiban, megútálja őt.
(Jób 12,4)
3A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja őket.
(Péld 22,3)
4Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bősége pedig az ökörnek erejétől van.
(Péld 20,16)
5A hűséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából.
(Péld 22,16.2Móz;23,1)
6A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyű.
(Péld 19,13)
7Menj el a bolond férfiú elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét.
(Péld 9,7;23,9)
8Az eszesnek bölcsesége az ő útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás.
9A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van.
10A szív tudja az ő lelke keserűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.
11Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik.
(Préd 1,8)
12Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember előtt, és vége a halálra menő út.
(Péld 16,25)
13Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra.
(Luk 6,25)
14Az ő útaiból elégszik meg az elfordult elméjű; önmagából pedig a jó férfiú.
(Péld 1,31.32)
15Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.
16A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngő és elbizakodott.
(Zsolt 17,4;119,120)
17A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövő férfi gyűlölséges lesz.
18Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját.
(Péld,14 24.)
19Meghajtják magokat a gonoszok a jók előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.
(Zsolt 18,45; Jób 20,10)
20Még az ő felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja.
(Péld 19,7)
21A ki megútálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az!
(Jób 31,16-20;Máté 25,34-40)
22Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzőknek.
(Luk 6,38)
23Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédéből csak szűkölködés.
24A bölcseknek ékességök az ő gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága pedig csak bolondság.
(Péld 19,1)
25Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok.
(Péld 29,3)
26Az Úrnak félelmében erős a bizodalom, és az ő fiainak lesz menedéke.
(Péld 18,10)
27Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.
(Péld 13,14)
28A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.
(Péld 26,27; Préd 10,8)
29A haragra késedelmes bővelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
30A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.
(Péld 11,11)
31A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szűkölködőn.
(Péld 17,5;Máté 10,40;25,40; Zsid 6,10)
32Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van.
(Zsolt 5,7;34,20)
33Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban van, magát hamar megismerheti.
(Péld 13,16;29,11)
34Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bűn pedig gyalázatára van a népeknek.
35A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítőhöz.
15
1Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot.
(1Kir 12,13.16.19)
2A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.
(Péld 13,16)
3Minden helyeken vannak az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.
(Péld 5,21; Jer 16,17)
4A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme.
(Péld 13,14)
5A bolond megútálja az ő atyjának tanítását; a ki pedig megbecsüli a dorgálást, igen eszes.
(Péld,15 10.)
6Az igaznak házában nagy kincs van; az istentelennek jövedelmében pedig háborúság.
(Jak 5,1-4)
7A bölcseknek ajkaik hintegetnek tudományt; a bolondoknak pedig elméje nem helyes.
(Péld,15 2.)
8Az istentelenek áldozatja gyűlölséges az Úrnak; az igazak könyörgése pedig kedves néki.
(Ésa 1,11.15; Ámós 5,21-24)
9Utálat az Úrnál az istentelennek úta; azt pedig, a ki követi az igazságot, szereti.
10Gonosz dorgálás jő arra, a ki útját elhagyja; a ki gyűlöli a fenyítéket, meghal.
(Péld,15 5.)
11A sír és a pokol az Úr előtt vannak; mennyivel inkább az emberek szíve.
(Jób 26,6;Jer 17,9.10)
12Nem szereti a csúfoló a feddést, és a bölcsekhez nem megy.
13A vidám elme megvidámítja az orczát; de a szívnek bánatja miatt a lélek megszomorodik.
(Péld,15 15. 17. 22.)
14Az eszesnek elméje keresi a tudományt; a tudatlanok szája pedig legel bolondságot.
(Péld 10,1;Luk 15,3)
15Minden napjai a szegénynek nyomorúságosak; a vidám elméjűnek pedig szüntelen lakodalma van.
16Jobb a kevés az Úrnak félelmével, mint a temérdek kincs, a hol háborúság van.
(Zsolt 37,16)
17Jobb a paréjnak étele, a hol szeretet van, mint a hízlalt ökör, a hol van gyűlölség.
(Péld 17,1)
18A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútűrő pedig lecsendesíti a háborgást.
(Péld 26,32)
19A restnek útja olyan, mint a tövises sövény; az igazaknak pedig útja megegyengetett.
20A bölcs fiú örvendezteti az atyját; a bolond ember pedig megútálja az anyját.
(Péld 10,1.23;Péld 19,26)
21A bolondság öröme az esztelennek; de az értelmes férfiú igazán jár.
22Hiábavalók lesznek a gondolatok, mikor nincs tanács; de a tanácsosok sokaságában előmennek.
(Péld 11,14)
23Öröme van az embernek szája feleletében; és az idejében mondott beszéd, oh mely igen jó!
24Az életnek úta felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzék a pokoltól, mely aláfelé van.
(Péld 22,2)
25A kevélyeknek házát kiszakgatja az Úr; megerősíti pedig az özvegynek határát.
(Péld 2,21.22;14,11)
26Útálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; de kedvesek a tiszta beszédek.
(Péld 6,16.18)
27Megháborítja az ő házát, a ki követi a telhetetlenséget; a ki pedig gyűlöli az ajándékokat, él az.
(Zsolt 15,5)
28Az igaznak elméje meggondolja, mit szóljon; az istenteleneknek pedig szája ontja a gonoszt.
(Péld,15 15. Péld 23,13. 14.)
29Messze van az Úr az istentelenektől; az igazaknak pedig könyörgését meghallgatja.
(Zsolt 145,18.19)
30A szemek világa megvidámítja a szívet; a jó hír megerősíti a csontokat.
(Péld 25,25)
31A mely fül hallgatja az életnek dorgálását, a bölcsek között lakik.
(Péld 26,12)
32A ki elvonja magát az erkölcsi tanítástól, megútálja az ő lelkét; a ki pedig hallgatja a feddést, értelmet szerez.
33Az Úrnak félelme a bölcseségnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság.
(Jób 28,28;Péld 18,12)
16
1Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
(Péld 19,21; Jer 10,23)
2Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
(Péld 21,2)
3Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
(Zsolt 37,5.1Pét;5,7)
4Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
(Jób 21,30; Róm 2,6-11)
5Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
(Péld 6,16.17)
6Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
(Dán 4,24)
7Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
8Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
(Péld 15,16.1Tim;6,6)
9Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
(Péld,16 1. Péld 19,21.)
10Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
(Péld,16 12. Péld 31,9.)
11Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
(5Móz 25,13)
12Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
13Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
(Péld,16 10.;Zsolt 101,6)
14A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
(5Móz 8,12-14)
15A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
(Péld 19,12)
16Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
(Péld 3,13-15; Zsolt 119,72)
17Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
(Ésa 65,5.6)
18A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
19Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
(Ésa 57,15)
20A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
(Jer 17,7.8)
21A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
22Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
(Péld 13,14)
23A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
24Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
25Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
(Péld 14,12)
26A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
27A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
(Péld 12,17; Jak 3,6)
28A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
(Péld 25,24)
29Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
30A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
(Péld 6,8)
31Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
(Zsolt 104,18)
32Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
(Péld 15,18)
33Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
17
1Jobb a száraz falat, melylyel van csendesség; mint a levágott barmokkal teljes ház, melyben háborúság van.
(Péld 15,17)
2Az értelmes szolga uralkodik a gyalázatos fiún, és az atyafiak között az örökségnek részét veszi.
3Az olvasztótégely az ezüst számára van, és a kemencze az aranyéra; a szívek vizsgálója pedig az Úr.
(Jer 17,10)
4A gonosztevő hallgat az álnok beszédekre, a csalárd hallgat a gonosz nyelvre.
(Jób 21,5)
5A ki megcsúfolja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét; a ki gyönyörködik másnak nyomorúságában, büntetlen nem lészen!
(Péld 14,31;Péld 24,17.18)
6A véneknek ékessége az unokák, és a fiaknak ékessége az atyák.
7Nem illik a bolondnak az ékes beszéd; még kevésbbé a tisztességesnek a hazug beszéd.
8Drága kő az ajándék elfogadójának szemei előtt; mindenütt, a hova csak fordul, okosan cselekszik.
(Préd 10,17)
9Elfedezi a vétket, a ki keresi a szeretetet; a ki pedig ismétlen előhoz egy dolgot, elszakasztja egymástól a barátságosokat is.
(Péld 19,11)
10Foganatosb a dorgálás az eszesnél, mint ha megvernéd a bolondot százszor is.
(Zsolt 141,5)
11Csak ellenkezést keres a gonosz, végre kegyetlen követ bocsáttatik ellene.
(Zsolt 104,15)
12Találjon valakire a fiától megfosztott medve, csak ne a bolond az ő bolondságában.
13A ki fizet gonoszt a jóért, nem távozik el a gonosz annak házától.
(Róm 12,17)
14Mint a ki árvizet szabadít el, olyan a háborúság kezdete; azért minekelőtte kihatna, hagyd el a versengést.
(Péld 20,3)
15A ki igaznak mondja a bűnöst, és kárhoztatja az igazat, útálatos az Úrnak egyaránt mind a kettő.
(Péld 24,24; Ésa 5,22.23)
16Miért van a vétel ára a bolondnak kezében a bölcseség megszerzésére, holott nincsen néki elméje?
17Minden időben szeret, a ki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idejére.
(Péld 18,24;Luk 10,36.37)
18Értelmetlen ember az, a ki kezét adja, fogadván kezességet barátja előtt.
19Szereti a gonoszt, a ki szereti a háborúságot; a ki magasbítja kapuját, romlást keres.
20Az elfordult szívű ember nem nyerhet jót, és a ki az ő nyelvével gonosz, esik nyomorúságba.
21A ki szül bolondot, szüli ő magának bánatra; és nem örvendez a bolondnak atyja.
(Péld,17 25.)
22A vidám elme jó orvosságul szolgál; a szomorú lélek pedig megszáraztja a csontokat.
(Péld 15,13.15)
23A kebelből kivett ajándékot az istentelen elveszi, a törvény útának elfordítására.
(Péld,17 15. 5 Móz. 16,19.)
24Az eszesnek orczájából kitetszik a bölcseség; a bolondnak pedig szemei országolnak a földnek végéig.
25Búsulása az ő atyjának a bolond fiú, és az ő szülőjének keserűsége.
(Péld,17 21. Péld 10,1. 15,20. 19,13. 26.)
26Még megbirságolni is az igazat nem jó, a tisztességest megverni igazságáért.
27A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú.
(Jak 1,19)
28Még a bolond is, amikor hallgat, bölcsnek ítéltetik; mikor ajkait bezárja, eszesnek.
(Jób 18,5)
18
1A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.
2Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.
(Jób 5,22)
3Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.
4Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.
(Péld 20,5)
5A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
(3Móz 19,15)
6A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.
7A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.
(Péld 10,14)
8A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.
(Péld,18 28. 29.)
9A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.
(1Krón 22,9.10;Péld,18 12.)
10Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
(Zsolt 18,3;61,4)
11A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.
(Péld 10,15)
12A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
(Péld 11,2;Péld 15,33)
13A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
(Zsolt 19,6.7)
14A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?
15Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
16Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt.
(Péld 27,20)
17Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
18A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.
19A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja.
20A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
(Péld 13,2; Róm 2,6-11)
21Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
(Péld 21,23; Jak 3,6-9)
22Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
(Péld 19,14)
23Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.
24Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.
(Péld 17,17)
19
1Jobb a tökéletesen járó szegény a gonosz nyelvűnél, a ki bolond.
(Péld 28,6)
2A lélek sem jó tudomány nélkül; és a ki csak a lábával siet, hibázik.
3Az embernek bolondsága fordítja el az ő útát, és az Úr ellen haragszik az ő szíve.
(Jak 1,13-15)
4A gazdagság szaporítja a sok barátot; a szegénytől pedig az ő barátja elválik.
(Péld 14,20)
5A hamis tanú büntetetlen nem marad, és a hazugságoknak szólója meg nem szabadul.
(5Móz 19,16.19)
6Sokan hizelegnek a nemeslelkű embernek, és minden barát az adakozóé.
7A szegényt minden atyjafia gyűlöli, még barátai is eltávolodnak tőle; unszolja szavakkal, de ők eltünnek.
(Péld 14,20)
8A ki értelmet szerez, szereti az életét, a ki megőrzi az értelmességet, jót nyer.
9A hamis bizonyság nem marad büntetlen, és a ki hazugságokat beszél, elvész.
(Péld,19 5.)
10Nem illik a bolondhoz a gyönyörködés; sokkal inkább nem illik a szolgának uralkodni a fejedelmeken.
(Péld 30,21.22)
11Az embernek értelme hosszútűrővé teszi őt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket.
(Péld 17,9)
12Mint az ifjú oroszlánnak ordítása, olyan a királynak haragja; mint a harmat pedig a füvön, az ő jóakaratja.
(Péld 20,2;Péld 16,15)
13Romlása az ő atyjának a bolond fiú, és mint a szüntelen csepegés, az asszonynak zsémbelődése.
(Péld,19 26. Péld 17,25.)
14A ház és marha atyától való örökség; az Úrtól van pedig az értelmes feleség.
(Péld 18,22)
15A restség álomba merít, és a lomha lélek megéhezik.
(Péld 20,13;Péld 12,23.26)
16A ki megtartja a parancsolatot, megtartja ő magát; a ki nem vigyáz útaira, meghal.
(Péld 3,21.22; Luk 11,28)
17Kölcsön ád az Úrnak, a ki kegyelmes a szegényhez; és az ő jótéteményét megfizeti néki.
(Máté 25,40)
18Fenyítsd meg a te fiadat, mert még van remény felőle; de annyira, hogy őt megöld, ne vigyen haragod.
(Péld 13,24;20,30)
19A nagy haragú ember büntetést szenvedjen, mert ha menteni akarod, még növeled haragját.
20Engedj a tanácsnak, és vedd be az erkölcsi oktatást; hogy bölcs légy végre.
(Péld 11,14.15.22)
21Sok gondolat van az ember elméjében; de csak az Úrnak tanácsa áll meg.
(Péld 21,30; Zsolt 33,10.11)
22A mit leginkább kell embernek kivánni, az irgalmasság az, és jobb a szegény a hazug férfiúnál.
(Máté 5,7)
23Az Úrnak félelme életre visz; és az ilyen megelégedve tölti az éjet, gonoszszal nem illettetik.
(Zsolt 34,10)
24Bemártja a rest az ő kezét a tálba, de már a szájához nem viszi vissza.
(Péld 26,15; Préd 4,5)
25Ha a csúfolót megvered, az együgyű lesz okosabb; és ha megdorgálod az eszest, megérti a tudományt.
(Péld 21,11)
26A ki atyjával erőszakoskodik, anyját elűzi: gyalázatos és megszégyenítő fiú az.
(Péld,19 13. Péld 28,24.)
27Szünjél meg, fiam, hallgatni az olyan tanítást, mely téged arra visz, hogy a bölcseségnek igéjétől eltévedj.
(Péld,19 9. 10.)
28A semmirevaló bizonyság csúfolja a törvényt; az istentelenek szája elnyeli a gonoszságot.
29A csúfolóknak készíttettek a büntetések, és az ütések a bolondok hátának.
20
1A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!
(Péld 31,4.5)
2Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
(Péld 19,12)
3Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstől; valaki pedig bolond, patvarkodik.
(Péld 14,17.1Kor;6,7)
4A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
5Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
(Péld 18,4)
6A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hű embert, azt ki találhat?
(Jak 3,2)
7A ki az ő tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az ő fiai ő utána!
(Zsolt 142,1.2)
8A király, ha az ő ítélőszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
(Péld,20 2. 26.)
9Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bűnömtől?
(1Kir 8,46)
10A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettő.
(5Móz 25,13)
11Az ő cselekedetiből ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az ő cselekedete.
(Jak 2,18)
12A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettőt.
(2Móz 4,11)
13Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, és megelégszel kenyérrel.
(Péld 19,15)
14Hitvány, hitvány, azt mondja a vevő; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
15Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
16Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
(Péld 27,13)
17Gyönyörűséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az ő szája kavicsokkal.
(Péld 9,17.18; Siral 3,16)
18A gondolatok tanácskozással erősek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.
(Péld 15,22;Péld 24,6)
19Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegő szájú, azzal ne barátkozzál.
(Péld 11,13)
20A ki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
(2Móz 21,17)
21A mely örökséget először siettetnek, annak vége meg nem áldatik.
(Péld 28,20)
22Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
(Máté 5,39; Róm 12,17.19)
23Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.
(5Móz 25,13)
24Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az ő útában?
(Péld 16,9; Jer 10,23)
25Tőr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.
(Józs 7,20-25)
26Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
(Péld,20 8. Zsolt. 101,5. 6. 8.)
27Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
(Péld 21,2; Zsolt 17,3)
28A kegyelmesség és az igazság megőrzik a királyt, megerősíti irgalmasság által az ő székét.
(Péld 29,14)
29Az ifjaknak ékessége az ő erejök; és a véneknek dísze az ősz haj.
(Péld 16,31)
30A kékek és a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belső részekig ható csapások.
(Péld 13,24;Zsolt 119,71)
21
1Mint a vizeknek folyásai, olyan a királynak szíve az Úrnak kezében, valahová akarja, oda hajtja azt!
2Az embernek minden úta igaz a maga szemei előtt; de a szívek vizsgálója az Úr.
(Péld 16,2)
3Az igazságnak és igaz ítéletnek gyakorlását inkább szereti az Úr az áldozatnál.
(Ésa 1,11-16; Hós 6,6)
4A szemnek fenhéjázása és az elmének kevélysége: az istentelenek szántása, bűn.
5A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra van; valaki pedig hirtelenkedik, csak szükségre jut.
(Péld 10,4;13,4)
6A hamisságnak nyelvével gyűjtött kincs elveszett hiábavalósága azoknak, a kik a halált keresik.
(Péld 10,2)
7Az istentelenek pusztítása magával ragadja őket; mert nem akartak igazságot cselekedni.
(Péld 5,22; Jak 5,1-5)
8Tekervényes a bűnös embernek úta; a tisztának cselekedete pedig igaz.
9Jobb a tető ormán lakni, mint háborgó asszonynyal, és közös házban.
(Péld 25,24)
10Az istentelennek lelke kiván gonoszt; és az ő szeme előtt nem talál könyörületre az ő felebarátja.
(Péld 10,19)
11Mikor a csúfolót büntetik, az együgyű lesz bölcs; mikor pedig a bölcset oktatják, ő veszi eszébe a tudományt.
(Péld 19,25)
12Nézi az igaz az istentelennek házát, hogy milyen veszedelembe jutottak az istentelenek.
13A ki bedugja fülét a szegény kiáltására; ő is kiált, de meg nem hallgattatik.
(2Móz 26,20.21)
14A titkon adott ajándék elfordítja a haragot; és a kebelben való ajándék a kemény búsulást.
15Vígasság az igaznak igazat cselekedni; de ijedelem a hamisság cselekedőinek.
(Péld 10,23)
16Az ember, a ki eltévelyedik az értelemnek útáról, az élet nélkül valók gyülekezetiben nyugszik.
17Szűkölködő ember lesz, a ki szereti az örömet; a ki szereti a bort és az olajat, nem lesz gazdag!
18Az igazért váltságdíj az istentelen, és az igazak helyett a hitetlen büntettetik meg.
(Péld 11,8)
19Jobb lakozni a pusztának földén, mint a feddődő és haragos asszonynyal.
(Péld,21 9.)
20Kivánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.
21A ki követi az igazságot és az irgalmasságot, nyer életet, igazságot és tisztességet.
(Péld 22,9)
22A hősök városába felmegy a bölcs, és lerontja az ő bizodalmoknak erejét.
(Préd 9,15-17)
23A ki megőrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól.
(Péld 18,21)
24A kevély dölyfösnek csúfoló a neve, a ki haragjában kevélységet cselekszik.
25A restnek kivánsága megemészti őt; mert az ő kezei nem akarnak dolgozni.
(Péld 19,15;22,13;26,14)
26Egész nap kivánságtól gyötretik; az igaz pedig ád, és nem tartóztatja meg adományát.
(Zsolt 37,26)
27Az istentelenek áldozatja útálatos; kivált mikor gonosz tettért viszi.
(Péld 15,8)
28A hazug bizonyság elvész; a ki pedig jól figyelmez, örökké szól.
(Péld 19,5.9)
29Megkeményíti az istentelen ember az ő orczáját; az igaz pedig jól rendeli az ő útát.
30Nincs bölcseség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.
(Péld 19,21)
31Készen áll a ló az ütközetnek napjára; de az Úré a megtartás!
(Zsolt 33,17)
22
1Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
(Préd 7,1)
2A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
(Péld 29,13)
3Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
(Péld 27,12)
4Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
(Zsolt 34,13-16)
5Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
(Péld,22 15.)
7A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
8A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
(Jób 4,8)
9Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
(Péld 21,20.2Kor;9,6-9)
10Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
(Zsolt 101,6)
12Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
(Péld 21,25;26,13)
14Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
(Péld 23,27; Préd 7,26)
15A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
(Péld 13,24;19,18;24,17)
16A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
(Péld,22 22. 23.)
17Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
(Péld 13,14)
21Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
22Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
(Péld,22 16. Zak. 7,10.)
23Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
(2Móz 22,22-24; Jób 31,21-23)
24Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
(Róm 12,3.16)
25Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
26Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
(Péld 6,1-3;11,15)
27Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
(5Móz 22,26.27)
28Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
(2Móz 19,14;27,17;Péld 23,10)
29Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
(1Kir 11,28)
23
1Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
2És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
3Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
4Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
(1Tim 6,9)
5Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
(Péld 5,4;6,26;22,14)
6Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
7Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
8A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
(1Móz 1,27)
9A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
(Péld 14,7; Máté 7,6)
10Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
(5Móz 19,14;Péld 22,28)
11Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
(Péld 22,3)
12Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
13Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
(Péld 20,3;22,15)
14Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki.
15Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
(Péld,23 25. Péld 27,11.)
16És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
(Zsid 9,27; Jób 14,5)
17Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
(Péld 1,10)
18Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
(1Tim 4,8)
19Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
(Péld 15,5)
20Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
(Ésa 7,11.22; Róm 13,13)
21Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
(Jób 20,5.28)
22Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
(Péld,23 24. Péld 1,8.)
23Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
(2Móz 20,12)
24Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
(Péld,23 15. 16.)
25Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
26Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
27Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
(Péld 22,14)
28És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
29Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
30A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
31Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
32Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
33A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
(Hós 4,11; Máté 5,28)
34És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
35Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
24
1Ne irígykedjél a gonosztevőkre, se ne kivánj azokkal lenni.
(Péld 23,17)
2Mert pusztítást gondol az ő szívök, és bajt szólnak az ő ajkaik.
(Zsolt 10,7)
3Bölcseség által építtetik a ház, és értelemmel erősíttetik meg.
4És tudomány által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörűséges marhával.
5A bölcs férfiú erős, és a tudós ember nagy erejű.
(Péld 21,22)
6Mert az eszes tanácsokkal viselhetsz hadat hasznodra; és a megmaradás a tanácsosok sokasága által van.
(Péld 15,22;20,18)
7Magas a bolondnak a bölcseség; a kapuban nem nyitja meg az ő száját.
(Péld 14,6)
8A ki azon gondolkodik, hogy gonoszt cselekedjék, azt cselszövőnek hívják.
(Péld,24 17.)
9A balgatag dolognak gondolása bűn; és a rágalmazó az ember előtt útálatos.
10Ha lágyan viselted magadat a nyomorúságnak idején: szűk a te erőd.
11Szabadítsd meg azokat, a kik a halálra vitetnek, és a kik a megöletésre tántorognak, tartóztasd meg!
(Jób 29,12-16; Zsolt 82,4)
12Ha azt mondanád: ímé, nem tudtuk ezt; nemde, a ki vizsgálja az elméket, ő érti, és a ki őrzi a te lelkedet, ő tudja? és kinek-kinek az ő cselekedetei szerint fizet.
(Jób 34,11; Róm 2,6)
13Egyél, fiam, mézet, mert jó; és a színméz édes a te ínyednek.
14Ilyennek ismerd a bölcseséget a te lelkedre nézve: ha azt megtalálod, akkor lesz jó véged, és a te reménységed el nem vész!
(Péld 22,18)
15Ne leselkedjél, oh te istentelen, az igaznak háza ellen, ne pusztítsd el az ő ágyasházát!
16Mert ha hétszer elesik is az igaz, ugyan felkél azért; az istentelenek pedig csak egy nyavalyával is elvesznek.
(Mik 7,8; Zsolt 37,24)
17Mikor elesik a te ellenséged: ne örülj; és mikor megütközik: ne vígadjon a te szíved,
(Péld 17,5; Jób 31,29)
18Hogy az Úr meg ne lássa és gonosz ne legyen szemeiben, és el ne fordítsa arról az ő haragját te reád.
19Ne gerjedj haragra a gonosztevők ellen, ne irígykedjél az istentelenekre;
(Zsolt 37,1)
20Mert a gonosznak nem lesz jó vége, az istentelenek szövétneke kialszik.
(Péld 13,9; Jób 18,5-19)
21Féld az Urat, fiam, és a királyt; a pártütők közé ne elegyedjél.
(Róm. 13,1. 2. 1 Pét 2,17.)
22Mert hirtelenséggel feltámad az ő nyomorúságok, és e két rendbeliek büntetését ki tudja?
23Ezek is a bölcsek szavai. Személyt válogatni az ítéletben nem jó.
(2Móz 23,2-6;Jak 2,1)
24A ki azt mondja az istentelennek: igaz vagy, ezt megátkozzák a népek, megútálják a nemzetek.
(Péld 17,15)
25A kik pedig megfeddik a bűnöst, azoknak gyönyörűségökre lesz, és jó áldás száll reájok!
26Ajkakat csókolgat az, a ki igaz beszédeket felel.
27Szerezd el kivül a te dolgodat, és készíts elő a te meződben; annakutána építsd a házadat.
(Luk 14,23-30)
28Ne légy bizonyság ok nélkül a te felebarátod ellen; avagy ámítanál-é valakit a te ajkaiddal?
29Ne mondd ezt: a miképen cselekedett én velem, úgy cselekszem ő vele; megfizetek az embernek az ő cselekedete szerint.
(Róm 12,17.19)
30A rest embernek mezejénél elmenék, és az esztelennek szőleje mellett.
(Zsolt 112,9)
31És ímé, mindenütt felverte a tövis, és színét elfedte a gyom; és kőgyepüje elromlott vala.
32Melyet én látván gondolkodám, és nézvén, ezt a tanulságot vevém abból:
33Egy kis álom, egy kis szunynyadás, egy kis kézösszetevés az alvásra,
(Péld 6,10.11)
34És így jő el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szükséged, mint a paizsos férfiú.
(Péld 6,11)
25
1Még ezek is Salamon példabeszédei, melyeket összeszedegettek Ezékiásnak, a Júda királyának emberei.
2Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni; a királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni.
(5Móz 29,29; Róm 11,33)
3Az ég magasságra, a föld mélységre, és a királyoknak szíve kikutathatatlan.
(Péld,25 16.)
4Távolítsd el az ezüstből a salakot, és abból edény lesz az ötvösnek:
5Távolítsd el a bűnöst a király elől, és megerősíttetik igazsággal az ő széke.
(Zsolt 101,7.8)
6Ne dicsekedjél a király előtt, és a nagyok helyére ne állj;
7Mert jobb, ha azt mondják néked: jer ide fel; hogynem mint levettetned néked a tisztességes előtt, a kit láttak a te szemeid.
(Luk 14,8-11)
8Ne indulj fel a versengésre hirtelen, hogy azt ne kelljen kérdened, mit cselekedjél az után, mikor gyalázattal illet téged a te felebarátod.
9A te ügyedet végezd el felebarátoddal; de másnak titkát meg ne jelentsd;
(Jer 9,17.18)
10Hogy ne gyalázzon téged, a ki hallja; és a te gyalázatod el ne távozzék.
11Mint az arany alma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott ige!
(1Móz 2,7;3,19;Zak 12,1)
12Mint az arany függő és színarany ékesség: olyan a bölcs intő a szófogadó fülnél.
13Mint a havas hideg az aratásnak idején: olyan a hív követ azoknak, a kik őt elbocsátják; mert az ő urainak lelkét megvidámítja.
(Péld 13,17)
14Mint a felhő és szél, melyekben nincs eső: olyan a férfiú, a ki kérkedik hamis ajándékkal.
(Péld 9,1)
15Tűrés által engeszteltetik meg a fejedelem, és a szelíd beszéd megtöri a csontot.
(Péld 15,1)
16Ha mézet találsz, egyél a mennyi elég néked; de sokat ne egyél, hogy ki ne hányd azt.
(Péld,25 27.)
17Ritkán tedd lábadat a te felebarátodnak házába; hogy be ne teljesedjék te veled, és meg ne gyűlöljön téged.
(Zsolt 111,10; Luk 10,42)
18Pőröly és kard és éles nyíl az olyan ember, a ki hamis bizonyságot szól felebarátja ellen.
(Péld 12,17; Zsolt 57,5)
19Mint a romlott fog és kimarjult láb: olyan a hitetlennek bizodalma a nyomorúság idején.
(2Kir 14,16.18.2Krón;26,29; Hós 1,1; Mik 1,1)
20Mint a ki leveti ruháját a hidegnek idején, mint az eczet a sziksón: olyan, a ki éneket mond a bánatos szívű ember előtt.
(Róm 12,15)
21Ha éhezik, a ki téged gyűlöl: adj enni néki kenyeret; és ha szomjúhozik: adj néki inni vizet;
(Róm 12,20)
22Mert elevenszenet gyűjtesz az ő fejére, és az Úr megfizeti néked.
(Ésa 30,9;Máté 3,7)
23Az északi szél esőt szül; és haragos ábrázatot a suttogó nyelv.
(Jer 8,18)
24Jobb lakni a tetőnek ormán, mint a háborgó asszonynyal, és közös házban.
(Péld 21,9.10;30,23)
25Mint a hideg víz a megfáradt embernek, olyan a messze földről való jó hírhallás.
(Péld 15,30)
26Mint a megháborított forrás és megromlott kútfő, olyan az igaz, a ki a gonosz előtt ingadozik.
(Ésa 17,9)
27Igen sok mézet enni nem jó; hát a magunk dicsőségét keresni dicsőség?
(Péld,25 16.)
28Mint a megromlott és kerítés nélkül való város, olyan a férfi, a kinek nincsen birodalma az ő lelkén!
(Péld 16,32)
26
1Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.
(Ámós 5,21-24; Mik 6,6-8; Jer 6,20;7,21; Hós 6,6; Zsolt 50,8-12;51,18.19.1Sám;15,22)
2Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.
3Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának.
(Zsolt 32,9;Péld 10,13)
4Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos;
5Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt.
(Ésa 59,1-3; Péld 1,24-28;3Móz 20,4)
6A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.
(Jer 4,14.2Kor;7,1;Jak 4,8)
7Mint a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.
(Jer 22,3)
8Mint a ki követ köt a parittyába, úgy cselekszik, a ki a bolondnak tisztességet tesz.
(Mik 6,2)
9Mint a részeg ember kezébe akad a tövis, úgy akad az eszes mondás a bolondoknak szájába.
(3Móz 26,3-12)
10Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.
(3Móz 26,14-33)
11Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát.
(2Pét 2,22)
12Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől jobb reménységed legyen, hogynem mint a felől!
(Péld 29,20)
13Azt mondja a rest: ordító oroszlán van az úton! oroszlán van az utczákon!
(Péld 22,12)
14Mint az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában.
(Péld 21,25; Préd 4,5.6)
15Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni.
(Péld 19,25; Préd 4,5)
16Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.
(Péld,26 13.)
17Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti.
(Ezék 16,38.42; Ésa 9,7)
18Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz,
(Jób 31,3; Zsolt 1,6;73,27)
19Olyan az, a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!
(Ezék 20,28)
20Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás.
(Péld 20,10)
21Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, olyan a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására.
(Péld 29,22)
22A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét.
(Péld 18,8)
23Mint a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, olyanok a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.
(Mik 4,1.2; Zsolt 67,3;68,16.17)
24Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot.
25Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.
(Mik 4,3-4; Hós 2,17)
26Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben.
(Zsolt 89,16;27,1; Péld 6,23)
27A ki vermet ás másnak, abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.
(Zsolt 7,16; Préd 10,8)
28A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott embert, és a hízelkedő száj romlást szerez.
27
1Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap tereád.
(Jak 4,13.14)
2Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.
3Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.
(Ésa 26,20)
4A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?
(Ésa 5,15; Jób 46,7)
5Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.
(Jel 6,15-17)
6Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja.
(Zsolt 141,5)
7A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.
8Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől.
9Mint a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes szavai is, melyek lelke tanácsából valók.
(Ésa 23,14; Ezék 27,29)
10A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.
(Péld 17,17;18,24)
11Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.
(Péld 23,15)
12Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.
(Péld 22,3)
13Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.
(Péld 20,16)
14A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.
15A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.
(Péld 19,13)
16Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.
(3Móz 26,26)
17Miképen egyik vassal a másikat élesítik, a képen az ember élesíti az ő barátjának orczáját.
(Siral 2,9.20; Ezék 4,16;5,16)
18Mint a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.
19Mint a vízben egyik orcza a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat.
(Préd 10,3)
20Mint a sír és a pokol meg nem elégednek, úgy az embernek szemei meg nem elégednek.
(Préd 1,8)
21Mint az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében próbáltatik meg, úgy az ember az ő híre-neve szerint.
(Péld 17,3)
22Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága.
(Jer 6,29)
23Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.
24Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?
(1Móz 18,20; Hós 7,10)
25Mikor levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:
(Zsolt 37,37-40;58,12)
26Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,
(Róm 2,6-9)
27És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.
(Máté 9,16;23,13; Ésa 9,16)
28
1Minden istentelen fut, ha senki nem üldözi is; az igazak pedig, mint az ifjú oroszlán, bátrak.
(Jób 15,21.22.3Móz;26,36)
2Az ország bűne miatt sok annak a fejedelme; az eszes és tudós ember által pedig hosszabbodik fennállása.
(Ésa 5,1.7)
3A szegény emberből támadott elnyomója a szegényeknek hasonló a pusztító esőhöz, mely nem hágy kenyeret.
4A kik elhagyják a törvényt, dicsérik a latrokat; de a kik megtartják a törvényt, harczolnak azokkal.
5A gonoszságban élő emberek nem értik meg az igazságot; a kik pedig keresik az Urat, mindent megértenek.
6Jobb a szegény, a ki jár tökéletesen, mint a kétfelé sántáló istentelen, a ki gazdag.
(Péld 19,1)
7A ki megőrzi a törvényt, eszes fiú az; a ki pedig társalkodik a dobzódókkal, gyalázattal illeti atyját.
(Péld 29,3)
8A ki öregbíti az ő marháját kamattal és uzsorával, annak gyűjt, a ki könyörül a szegényeken.
(Préd 2,27)
9Valaki elfordítja az ő fülét a törvénynek hallásától, annak könyörgése is útálatos.
(Zak 7,11-13)
10A ki elcsábítja az igazakat gonosz útra, vermébe maga esik bele; a tökéletesek pedig örökség szerint bírják a jót.
(Péld 26,27; Préd 10,8)
11Bölcs az ő maga szemei előtt a gazdag ember; de az eszes szegény megvizsgálja őt.
12Mikor örvendeznek az igazak, nagy ékesség az; mikor pedig az istentelenek feltámadnak, keresni kell az embert.
(Péld 11,11)
13A ki elfedezi az ő vétkeit, nem lesz jó dolga; a ki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer.
(Zsolt 32,5.1Ján;1,9)
14Boldog ember, a ki szüntelen retteg; a ki pedig megkeményíti az ő szívét, bajba esik.
(Siral 1,1.2;2,1-4)
15Mint az ordító oroszlán és éhező medve, olyan a szegény népen uralkodó istentelen.
(1Móz 12,17;46,20;30,23; Ésa 54,4.1Sám;1,6)
16Az értelemben szűkölködő fejedelem nagy elnyomó is; de a ki gyűlöli a hamis nyereséget, meghosszabbítja napjait.
(Zak 6,12.13; Jer 23,5;33,15;Zak 3,8)
17Az ember, a kit ember-vér terhel, a sírig fut; senki ne támogassa őt.
(Ésa 52,1)
18A ki jár tökéletesen, megtartatik; a ki pedig álnokul két úton jár, egyszerre elesik.
(Ésa 1,25-27;27,9)
19A ki munkálja az ő földét, megelégedik étellel; a ki pedig hiábavalóságok után futkos, megelégedik szegénységgel.
(Péld 12,10)
20A hivő ember bővelkedik áldásokkal; de a ki hirtelen akar gazdagulni, büntetlen nem marad.
(Péld 20,21)
21Személyt válogatni nem jó; mert még egy falat kenyérért is vétkezhetik az ember.
(Péld 18,5;24,23)
22Siet a marhakeresésre a gonosz szemű ember; és nem veszi észre, hogy szükség jő reá.
23A ki megfeddi az embert, végre is inkább kedvességet talál, mint a sima nyelvű.
24A ki megrabolja az atyját, és anyját és azt mondja: nem vétek! társa a romboló embernek.
25A telhetetlen lélek háborúságot szerez; a ki pedig bízik az Úrban, megerősödik.
(Zsolt 80,13.14)
26A ki bízik magában, bolond az; a ki pedig jár bölcsen, megszabadul.
27A ki ád a szegénynek, nem lesz néki szüksége; a ki pedig elrejti a szemét, megsokasulnak rajta az átkok.
(Péld 19,17;22,9.5Móz;15,7-10)
28Mikor felemeltetnek az istentelenek, elrejti magát az ember; de mikor azok elvesznek, öregbülnek az igazak.
(Péld,28 12.;2Kir 11,20)
29
1A ki a feddésekre is nyakas marad, egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul.
2Mikor öregbülnek az igazak, örül a nép; mikor pedig uralkodik az istentelen, sóhajt a nép.
(Péld 11,10)
3A bölcseség-szerető ember megvidámítja az ő atyját; a ki pedig a paráznákhoz adja magát, elveszti a vagyont.
(Péld 10,1;Luk 15,3)
4A király igazsággal erősíti meg az országot; a ki pedig ajándékot vesz, elrontja azt.
(Zsolt 28,5; Ámós 6,5.6.9)
5A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
6A gonosz ember vétkében tőr van; az igaz pedig énekel és vígad.
7Megérti az igaz a szegényeknek ügyét; az istentelen pedig nem tudja megérteni.
(Jób 29,16.17;Luk 18,2-4)
8A csúfoló férfiak fellobbantják a várost; de a bölcsek elfordítják a haragot.
(Ésa 24,23)
9Az eszes ember, ha vetekedik a bolonddal, akár felháborodik, akár nevet, nincs nyugodalom.
10A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.
11Az ő egész indulatját előmutatja a bolond; de a bölcs végre megcsendesíti azt.
(Péld 14,33)
12A mely uralkodó a hamisságnak beszédire hallgat, annak minden szolgái latrok.
13A szegény és az uzsorás ember összetalálkoznak; mind a kettőnek pedig szemeit az Úr világosítja meg.
(Péld 22,2)
14A mely király hűségesen ítéli a szegényeket, annak széke mindörökké megáll.
(Péld 20,28)
15A vessző és dorgálás bölcseséget ád; de a szabadjára hagyott gyermek megszégyeníti az ő anyját.
(Péld 13,24)
16Mikor nevekednek az istentelenek, nevekedik a vétek; az igazak pedig azoknak esetét megérik.
(Zsolt 58,11;91,8)
17Fenyítsd meg a te fiadat, és nyugodalmat hoz néked, és szerez gyönyörűséget a te lelkednek.
(Péld,29 15. Péld 23,13. 14.)
18Mikor nincs mennyei látás, a nép elvadul; ha pedig megtartja a törvényt, oh mely igen boldog!
(5Móz 28,1-14)
19Csak beszéddel nem tanul meg a szolga, mert tudna, de még sem felel meg.
20Láttál-é beszédeiben hirtelenkedő embert? a bolond felől több reménység van, hogynem a felől!
(Péld 26,12)
21A ki lágyan neveli gyermekségétől fogva az ő szolgáját, végre az lesz a fiú.
(Jer 2,15;4,7; Zsolt 74,4)
22A haragos háborgást szerez; és a dühösködőnek sok a vétke.
(Péld 26,21)
23Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.
(Péld 18,12; Máté 23,12;Ésa 66,2)
24A ki osztozik a lopóval, gyűlöli az magát; hallja az esküt, de nem vall.
(3Móz 5,1)
25Az emberektől való félelem tőrt vet; de a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.
26Sokan keresik a fejedelemnek orczáját; de az Úrtól van kinek-kinek ítélete.
(Péld 19,6)
27Iszonyat az igazaknak a hamis ember; és iszonyat az istentelennek az igaz úton járó.
(2Móz 24,10.11;33,20; Bir 13,22; Jer 4,13)
30
1Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.
2Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.
(Jer 1,9; Dán 10,16)
3És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.
4Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?
(Ján 3,13)
5Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.
(Zsolt 12,7)
6Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.
(5Móz 4,2)
7Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék.
8A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel.
(Máté 6,11)
9Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!
(5Móz 8,12-14)
10Ne rágalmazd a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bűnhődnöd ne kelljen.
11Van oly nemzetség, a ki az ő atyját átkozza, és az ő anyját nem áldja.
(Péld,30 17.)
12Van nemzetség, a ki a maga szemei előtt tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott.
(Ésa 65,5.6)
13Van kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!
14Van olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket.
(Zsolt 52,4.5;57,5)
15A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;
(Péld,30 16.)
16A sír és a meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja: elég!
17A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.
(Zsolt 9,11;37,3-7.34;40,5)
18E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom:
19A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.
20Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.
(5Móz 6,16; Máté 4,7)
21Három dolog alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.
22A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,
(Máté 1,23; Luk 1,31)
23A gyűlölt asszony alatt, ha mégis férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának.
(Péld 25,24)
24E négy apró állata van a földnek, a melyek bölcsek, elmések:
25A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;
(Péld 6,8)
26A marmoták nem hatalmas nép, mégis kősziklán csinálják az ő házokat;
(Zsolt 104,18)
27Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;
28A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.
29Három állat van, a mely szépen jár, sőt négy, a mely jól jár.
30Az oroszlán, a hős a vadak között, mely el nem fut senki elől;
31A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.
(Jób 39,22.23)
32Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.
(Jób 21,5)
33Mert miképen a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ő orrát, vért hoz ki: úgy a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.
31
1Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala őt az anyja.
(Hab 2,2; Ésa 30,8)
2Mit szóljak, fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?
3Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.
(Préd 10,17)
4Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítő ital keresése.
(Péld 20,1)
5Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényről, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.
6Adjátok a részegítő italt az elveszendőnek, és a bort a keseredett szívűeknek.
(Zsolt 104,15)
7Igyék, hogy felejtkezzék az ő szegénységéről, és az ő nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.
(Zsolt 124,4.5;69,16)
8Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.
(Jób 29,12.13)
9Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szűkölködőnek!
(3Móz 19,15)