1 1Ninive terhe; az elkosi Náhum látásának könyve. (Jón 1,2) 2Buzgón szerető és bosszúálló Isten az Úr, bosszúálló az Úr, és telve haraggal; bosszút áll az Úr az ő ellenségein, és haragot tartó az ő gyűlölői ellen. (2Móz 20,5) 3Hosszútűrő az Úr és nagyhatalmú, és nem hagy büntetlenül. Szélvészben és viharban van az Úrnak útja, és lábainak pora a felhő. (Ésa 19,1) 4Megfeddi a tengert és kiapasztja azt, és minden folyamot kiszáraszt. Elfonnyad a Básán és a Kármel, és a Libánon virága elfonnyad. (Jób 38,11) 5A hegyek reszketnek előtte, és a halmok szétmállanak. Tekintetétől megrendül a föld, és a világ, és minden, a mi rajta él. (Hab 3,6) 6Ki állhatna meg haragja előtt, és ki birhatná ki búsulásának tüzét? Heve szétfoly, mint a láng, és a kőszálak is szétporlanak tőle. (Jer 7,20) 7Jó az Úr, erősség a szorongatás idején, és ő ismeri a benne bízókat. (Zsolt 25,8;119,68;Péld 18,10) 8De gáttörő árvízként pusztít annak helyén, és gyűlölőit setétség üldözi. (Ésa 8,8) 9Mit koholtok az Úr ellen? Elpusztít ő, nem lészen kétszer veszedelem. (Náh 8,13) 10Ha annyira összefonódnak is, mint a tüskebokrok, és olyan ázottak is, mint az italuk: megemésztetnek, mint a teljesen megszáradt tarló. (Náh 8,4) 11Belőled származott, a ki gonoszt koholt az Úr ellen, a ki álnokságot tanácsolt. 12Így szól az Úr: Ha teljes erőben és sokan vannak is, mégis levágatnak és elenyésznek. Megaláztalak téged, de nem foglak többé megalázni. (Náh 12,22-24; Luk 11,14-15) 13Most már leveszem rólad az ő igáját, és bilincseidet leszaggatom. 14Felőled pedig azt rendeli az Úr: Nevednek ne támadjon többé magva; isteneid házából kivesztem a faragott és öntött képeket; megásom sírodat, mert becstelen vagy. (Náh 12,24) 15Ímé a hegyeken örömhírhozónak lábai! Békességet hirdet. Ünnepeld Júda ünnepeidet, fizesd le fogadásaidat; mert nem vonul át rajtad többé a semmirekellő; mindenestől kiirtatott. (Ésa 52,7;Ámós 9,15)