12És mikor egy faluba beméne, jöve elébe tíz bélpoklos férfi, kik távol megállának: (3Móz 13,2) 13És felemelék szavokat, mondván: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk! (Luk,17 67.) 14És mikor őket látta, monda nékik: Elmenvén mutassátok meg magatokat a papoknak. És lőn, hogy míg odamenének, megtisztulának. (3Móz 14,2-32; Mát 8,4) 15Egy pedig ő közülök, mikor látta, hogy meggyógyult, visszatére, dicsőítvén az Istent nagy szóval; (Mát 22,42-45; Márk 12,35-37) 16És arczczal leborula az ő lábainál hálákat adván néki: és az Samariabeli vala. (Zsolt 110,1) 17Felelvén pedig Jézus, monda: Avagy nem tízen tisztulának-é meg? A kilencze pedig hol van? 18Nem találkoztak a kik visszatértek volna dicsőséget adni az Istennek, csak ez az idegen? 19És monda néki: Kelj föl, és menj el: a te hited téged megtartott. (Mát 23,5-7; Márk 12,38-39)