25Vetekedés támada azért a János tanítványai és a judeaiak között a mosakodás felől. (Mát 13,55; Márk 6,3; Luk 4,22) 26És menének Jánoshoz és mondának néki: Mester! A ki veled vala a Jordánon túl, a kiről te bizonyságot tettél, ímé az keresztel, és hozzá megy mindenki. (Ján 1,7.15.26.34; Mát 3,11; Márk 1,7; Luk 3,16) 27Felele János és monda: Az ember semmit sem vehet, hanem ha a mennyből adatott néki. (1Kor 4,7) 28Ti magatok vagytok a bizonyságaim, hogy megmondtam: Nem vagyok én a Krisztus, hanem hogy ő előtte küldettem el. (Ján 1,20;Malak 3,1; Mát 11,10; Márk 1,2; Luk 1,17) 29A kinek jegyese van, vőlegény az; a vőlegény barátja pedig, a ki ott áll és hallja őt, örvendezve örül a vőlegény szavának. Ez az én örömem immár betelt. (Ján 1,18; Mát 11,27; Luk 10,22) 30Annak növekednie kell, nékem pedig alább szállanom. (Ján,3 40.)