12Mikor azért megmosta azoknak lábait, és a felső ruháját felvette, újra leülvén, monda nékik: Értitek-é, hogy mit cselekedtem veletek? (Mát 26,52) 13Ti engem így hívtok: Mester, és Uram . És jól mondjátok, mert az vagyok. (Mát 23,8-10;1Kor 8,6) 14Azért, ha én az Úr és a Mester megmostam a ti lábaitokat, néktek is meg kell mosnotok egymás lábait. 15Mert példát adtam néktek, hogy a miképen én cselekedtem veletek, ti is akképen cselekedjetek. (Ján 11,49.50) 16Bizony, bizony mondom néktek: A szolga nem nagyobb az ő Uránál; sem a követ nem nagyobb annál, a ki azt küldte. (Ján 15,20; Mát 10,24; Luk 6,40) 17Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha cselekszitek ezeket. (Ján 13,23) 18Nem mindnyájatokról szólok; tudom én kiket választottam el; hanem hogy beteljesedjék az írás: A ki velem ette a kenyeret, a sarkát emelte fel ellenem. (Zsolt 41,10) 19Most megmondom néktek, mielőtt meglenne, hogy mikor meglesz, higyjétek majd, hogy én vagyok. (Ján 9,15; Róm 1,1; Gal 1,15) 20Bizony, bizony mondom néktek: A ki befogadja, ha valakit elküldök, engem fogad be; a ki pedig engem befogad, azt fogadja be, a ki engem küldött. (Mát 10,40; Luk 9,48)